A kisvállalati adóalanyok kiva-, illetve iparűzésiadó-alapjának meghatározása során számos kérdésre kell kiemelt figyelmet fordítaniuk az adózóknak. Jelen cikkünk célja néhány ilyen kérdéskör bemutatása, a teljesség igénye nélkül.
Tisztelt Szakértő! Vállalkozásunk "A" vidéki településen székhellyel, "B" településen (Budapesten) telephellyel rendelkezik. A komplex megosztási módszert alkalmazzuk. A székhelyen, telephelyen kívül foglalkoztatott munkavállalóink személyi jellegű ráfordításait a székhelyen vesszük figyelembe a megosztásnál, mivel irányításuk innen történik. AZ ezen munkavállalóink által használt személygépkocsikat szintén a székhelyen vesszük számításba, függetlenül a tárolási helyüktől. E személygépkocsik ugyanis a munkavállalók lakásán (B, C,D településeken) vannak tárolva, ezek körül csak B településen van telephelyünk. Helyes-e az eljárásunk? A fejlesztési tartalék felhasználással érintett tárgyi eszközöknél a felhasználás évében nem vesszük figyelembe a felhasználás összegét az eszközjellegű ráfordításoknál. Pl. egy székhelyen kívül vásárolt nagyértékű ingatlanhoz felhasznált többéves képzésű fejlesztési tartalék teljesen felborítaná a megosztást. Amikor a fejlesztésitartalék-felhasználással érintett eszköz a tao-ban 0 értékre fut, akkor a törvény mellékletének 1 . 2. pontja szerinti eszközértékkel számolunk (ingatlanok esetén a beszerzési érték 2%-a, egyéb eszközök esetén 10%-a). Megfelelő-e ez az eljárás? Előre is köszönöm válaszukat!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték