Iparűzésiadó-bevallás, beszámoló: kivás cégek kutatás-fejlesztési kedvezménye

Megosztás Tetszik

Kivás vállalkozás 2022-ben kutatás-fejlesztési (k+f) tevékenységet is végzett, ehhez kapcsolódóan GINOP pályázaton nyert vissza nem térítendő támogatást, amelyből egyelőre csak előleget kapott. A projekt és a GINOP zárása 2024.12.31. A kivabevallásban milyen k+f-kedvezmény érvényesíthető, és a negyedéves előlegbevallás és az éves beszámoló melyik sorában lehet azt érvényesítenit? 3. Milyen kedvezmény érvényesíthető normál esetben, és ha a kiva alapján készíti el a vállalkozás az iparűzésiadó-bevallását? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló válaszolt.

A k+f projektben felmerült költségeket a felmerülés évében költségként számolja el az adózó. A 2022. év végén a mérlegbeszámolóhoz a támogatással kapcsolatban halasztott időbeli elhatárolást kell könyvelni egyéb bevétellel szemben a kapott GINOP előleg alapján a felmerült költségek ellentételezésére, százalékos arányában – ecsetelte olvasónk.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kisvállalati adóról szóló törvény (Katv.) 20. paragrafusának (2a) bekezdése szerint a kivaalapnak nem része a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény éves összege.

Kedvezményezett foglalkoztatás utáni kedvezménynek a Katv. 2. paragrafusának 19-20. pontja szerinti kedvezmények minősülnek. Ezek között a kutatási tevékenységgel függ össze:

1. a  Katv. 2. § 19/e)–f) pont  szerint a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény (Szocho tv.) 15. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban

a) doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő, vagy

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerint doktori képzésben részt vevő hallgató vagy doktorjelölt, vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő munkavállaló foglalkoztatása kifizetőnél.

2. a  Katv. 2. § 20/g) pontja szerint a Szocho tv. 16. § (1) bekezdése szerinti, adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban kutató-fejlesztő munkavállalót foglalkoztató  vállalkozásként működő saját tevékenységi körben alapkutatást, alkalmazott kutatást, kísérleti fejlesztést végző kutatóhelynek minősülő kifizető.

Kutató-fejlesztő – az Innovációs tv. (2014. évi LXXVI. törvény) 3. § 15. pontja szerint – az a természetes személy, aki új ismeret, szellemi alkotás, termék, szolgáltatás, eljárás, módszer, rendszer létrehozásával, fejlesztésével vagy ezt célzó projektek megvalósításának irányításával foglalkozik,

Kutatóhely az Innovációs tv. 3. § 16. pontja szerint az alap-, illetve főtevékenységként vagy ahhoz kapcsolódóan kutatás-fejlesztési tevékenységet folytató intézmény, szervezeti egység vagy vállalkozás.

A kedvezmény a Katv. 2. § 20/e)–g) pontjai szerint kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként:

– a 19. pont e) alpontja szerinti munkavállaló után a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 500 ezer forint;

– a 19. pont f) alpontja szerinti munkavállaló után a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb 100 ezer forint;

– a 19. pont g) alpontja szerint esetben havonta a kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költségeként elszámolt bérköltség 50 százaléka.

A kivabevallás „személyi jellegű kifizetések” rész 1. sorában az összes személyi jellegű kifizetést kell szerepeltetni, és a 2. sorban kell a kedvezményezett foglalkoztatás utáni kedvezményt feltüntetni. A két adat különbsége lesz személyi jellegű kifizetésként a kivaalap része. Hasonlóan külön soron kell az előlegbevallásban is a kedvezményt feltüntetni.

A kérdés alapján úgy tűnik a vállalkozás nem minősül kutatóhelynek, így kedvezményt csak a kutató, fejlesztő tevékenységet végző (az 1/a) pontban vázolt) munkavállaló után tud érvényesíteni.

Iparűzésiadó-alap

Az iparűzési adóalapnak

– a Htv. 39. §-a (normál szabály) szerint történő megállapítása esetén a nettó árbevétel – más tételek mellett – csökkenthető az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével (Htv. 39. § (1) bekezdés d) pont);

– a Htv. 39/B §-a szerint történő megállapítása esetén az adóalap a kivaalap 20 százalékkal növelt összege, amely k+f költség címen tovább nem csökkenthető.

Támogatási előleg

A k+f támogatásra kapott előleg miatt időbeli elhatárolást nem kell alkalmazni, az előleget – az elszámolásig – kötelezettségként kell kimutatni.

A számviteli törvény (Szt.) 33. § (7) bekezdése azonban lehetőséget ad arra, hogy – ha a vállalkozás valószínűsíteni tudja azt, hogy a támogatóval kötött szerződésben szereplő jövőbeni feltételeknek meg fog felelni – a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos támogatást az egyéb bevételekkel szemben aktív időbeli elhatárolásként mutassa ki. Ezen elhatárolt összeg azonban nem azonos az előleggel. Például, ha a k+f költségekhez adott támogatás a szerződés szerint 10 millió forint, és a 2022-ben felmerült 7 millió forint költség, mivel ez nem több a támogatásnál, így a 7 millió forint az egyéb bevételekkel szemben elhatárolható.

A támogatás elszámolásakor

– egyrészt meg kell szüntetni az előleget, és el kell számolni az azzal azonos összegű egyéb bevételt;

– másrészt meg kell szüntetni az időbeli elhatárolást az elszámolt egyéb bevétel csökkenésével szemben.