Katás egyéni vállalkozó iparűzési adójának megosztása

  • adozona.hu

Adott egy katás egyéni vállalkozó, akinek van egy székhelye és három telephelye. A székhelyén nem végez tevékenységet, csak a telephelyeken. Az egyik telephelyén nincs helyi iparűzési adó. A vállalkozó egyedül végzi a tevékenységét (védőnő). A telephelyeken térítésmentesen biztosítják a helyiséget – minden berendezéssel együtt – a tevékenysége végzéséhez. Hogyan ossza meg az iparűzési adóját (az éves bevétele körülbelül 6 millió forint)? – kérdezte olvasónk. Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.

Ha a vállalkozó nem választja a  tételes iparűzésiadóalap-megállapítást, akkor az általános szabályok szerint kell meghatározni az iparűzési adó alapját. Ha a bevétel éves szinten nem haladja meg a 8 millió forintot, akkor a vállalkozónak joga van egyszerűsített módon megállapítani az adóalapját. Ez esetben ugyanis választható külön bejelentés nélkül is, hogy az iparűzési adó alapja az éves bevétel 80 százaléka, s ezt kell megosztania a székhely és telephelyek között. Ebben az esetben nem kell külön nyilvántartani az anyagköltséget vagy más nettó árbevételt csökkentő tételt (például alvállalkozói díjakat stb.).

Az adó alapját a helyi adókról szóló törvény melléklete szerint kell megosztani. A megosztás vagy a személyi jellegű ráfordítások, vagy az eszközérték alapján, vagy a kettő kombinációjaként lehet elvégezni, úgy, hogy nem lehet olyan számítási módot alkalmazni, amely valamely önkormányzat területén nulla adóalapot eredményezne.

Mivel a vállalkozó a kata hatálya alá tartozik, így az eszközérték nehezen állapítható meg, különösen, ha nincsenek saját tárgyi eszközei.

A személyi jellegű ráfordítások arányában megosztható az adóalap, akkor is, ha az egyéni vállalkozás nem számol el személyi jellegű ráfordításokat. Ez esetben ugyanis a vállalkozó önmaga után 500 ezer forint személyi jellegű ráfordítást vesz figyelembe, s ezt kellene megosztani a székhely és a telephelyek között, úgy, hogy a székhelyen legalább 10 százalékos aránnyal kell számolni.

A telephelyek közötti megosztásnál erre a speciális helyzetre nincsenek részletszabályok. Ha egy munkavállaló több önkormányzat területén dolgozik egyszerre, akkor a vele kapcsolatos ráfordítások összegét azon önkormányzat területén kell figyelembe venni, ahonnan az irányítása történik.

Magára az egyéni vállalkozóra viszont nem vonatkoztatható ez a szabály, hiszen őt magát más személy nem irányítja.

Ennek hiányában az javasolható, hogy az 500 ezer forint személyi jellegű ráfordítás legalább 90 százalékát az adott önkormányzat területén eltöltött munkanapok, vagy a munkaidő arányában ossza meg a vállalkozó, ez a törvény szellemének megfelelő megoldáshoz vezethet.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Magyar munkáltatónak külföldön végzett távmunka

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Műemléképület áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

2019 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X