hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

EPR-kötelezettség felújításra vásárolt, használt targoncáknál

  • adozona.hu

Felújításra vásárolt használt targoncákkal összefüggő EPR-kötelezettségről érdeklődött olvasónk. Tüske Zsuzsanna vámszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Cégünk használt targoncákat vásárol külföldről. Ezeket felújítjuk. Nagy részüket festés után eladjuk. Egy viszonylag kis rész, kb. 10 százalék végleges leselejtezés után fém- és elektronikai hulladékká, hulladékgumivá, illetve hulladék akkumulátorrá válik. Az eladás nagyobb része történik belföldön, de kb. 30 százaléka külföldi értékesítésre kerül. Európai Unión belül és más országokba is. Természetesen előre nem tudjuk, mely gépek, hová lesznek értékesítve. Úgy működünk, mint egy autókereskedés. Esetlegesen egy-egy gép egy évet meghaladó időtartamot is tölthet nálunk. Egyéb termékeink esetén a bevételezés alapján tartjuk nyilván a csomagolási hulladékot. Mivel ezt választottuk a targoncák esetében is, gondolom, így kell eljárnunk. Kérdésünk az lenne, hogy pontosan miket kell a targoncák esetén bevallani, illetve a külföldi értékesítés esetén a már bevallott EPR-díjat mi alapján igényelhetjük vissza? Milyen nyilvántartásokat kell vezetnünk, hogy az értékesítésnél kiderüljön, milyen EPR-díj tartozik a géphez? A gépek gyári számok alapján, külön-külön cikkszámmal kerülnek az ügyviteli rendszerünkbe. Szükséges az adott targoncákhoz tartozó EPR-köteles elemeket felsorolni a nyilvántartásnál?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló 80/2023. kormányrendelet (a továbbiakban EPR rendelet) 1. melléklete határozza meg az EPR-kötelezettségekkel érintett termékek körét. A melléklet alapján ide tartoznak többek között a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet (369/2014.) hatálya alá tartozó gépjárművek (mely rendelet szerint gépjármű: a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M1 és N1 járműkategória, továbbá – a motoros tricikli kivételével – a háromkerekű gépjármű), az elem és akkumulátor kormányrendelet hatálya alá tartozó elemek és akkumulátorok, az elektromos berendezések kormányrendelet hatálya alá tartozó elektromos és elektronikus berendezések, a 4011 és 4012 vámtarifaszámú gumiabroncs, és a csomagolás is.

A targonca tehát járműként nem tartozik a rendelet hatálya alá, azonban vizsgálni kell a benne/rajta lévő elemet, akkumulátort, elektromos berendezést és gumiabroncsot, és minden egyes EPR-köteles alkatrészre külön-külön kell megállapítani a kötelezettséget.

Ugyanakkor az elektronika kapcsán speciális szabályokat is figyelembe kell venni:

A 197/2014. kormányrendelet 2. §-a értelmében elektromos, elektronikus berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is. Az 1. § (2) bekezdése alapján ugyanakkor nem terjed ki a rendelet hatálya többek közt a személy- és áruszállítási eszközre, kivéve a típusjóváhagyással nem rendelkező kétkerekű elektromos járművet (g), illetve az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés [például gépjármű] részeként lett tervezve és elhelyezve, és amely csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként töltheti be funkcióját (b). Tehát az EPR kötelezettség szempontjából azt szükséges megvizsgálni a targoncában található elektronikák esetén, hogy az adott berendezések funkciójukat tekintve megfelelnek-e a (b) pontban foglalt kivételnek.

A kérdés eldöntésében a jogszabály nem ad további támpontot (például vámtarifaszámok), de a kormányrendelet alapjául szolgáló EU-s irányelvhez az EU Bizottság és az EWRN (Európai elektromos és elektronikus berendezések hulladékait nyilvántartó hálózat) is készített GYIK-et és egyéb tájékoztatókat:

Frequently Asked Questions on Directive 2012/19/EU on Waste Electrical and Electronic Equipment (WEEE) („GYIK”), [https://environment.ec.europa.eu/topics/waste-and-recycling/waste-electrical-and-electronic-equipment-weee_en#publications),] (alkatrészek megítélése, kábelek, antennák stb.)

WEEE2 guidance document: Components versus electrical and electronic equipment [https://www.ewrn.org/publications-events/publications]

A külföldre történő értékesítés nem tartozik az EPR hatálya alá, ha azonban készletre vétel szerinti nyilvántartást választottak, akkor a már megfizetett díjat nem lehet visszaigényelni. Érdemes átgondolni, hogy mégis inkább a forgalomba hozatal szerinti nyilvántartást választják-e, de jól tudják, hogy minden termékkör és forgalmi irány esetében ugyanazt a nyilvántartási módszert kell alkalmazni. Tehát a kötelezettnek joga van eldönteni, hogy a forgalomba hozott, vagy a készletre vett körforgásos termékről vezeti a nyilvántartást. Ezen döntését akár minden negyedévben megváltoztathatja, és be sem kell jelentenie sem a MOHU-hoz, sem a hulladékhatósághoz, ugyanakkor a döntésnek a nyilvántartásokból egyértelműen ki kell derülnie. Arra is fontos figyelni, hogy a 26/A § szerint a két megoldás közötti váltás során a kötelezettnek plusz adminisztrációs feladatai (leltár) is lesznek.

Készletre vétel választása esetén az EPR-rendelet 18. §-a szerinti keletkezési dátummal minden külföldről beszerzett EPR-köteles termékre meg kell fizetni az EPR-díjat. A forgalomba hozatal szerinti nyilvántartás-vezetés választása esetén a külföldről beszerzett áruk csomagolásának lebontása esetében saját célú felhasználásként a külföldről behozott csomagolás végleges lebontásának napján keletkezne a díjfizetési kötelezettség, a targoncák belföldre történő értékesítésekor pedig az értékesítés teljesítésének napján, ha a számvitelről szóló törvényben meghatározott saját termelésű készletre kerül a targonca a beszerzéskor. Ilyenkor az nem számít, hogy előtte mennyi ideig volt önöknél a targonca.

Az EPR nyilvántartás kötelező adattartalmát a rendelet 4. számú mellékletének 1. pontja a következők szerint határozza meg:

a Magyarországon a gyártó (ideértve a forgalmazót is) által forgalomba hozott, az 1. melléklet szerinti körforgásos termékek

1.1.1. megnevezése,

1.1.2. mennyisége,

1.1.3. azonosító kódszáma (KF kód),

1.1.4. a kiterjesztett gyártói felelősségi díj meg nem fizetésével történő forgalomba hozatal esetén a nyilatkozó neve, címe, adószáma.

1.2. Visszavett körforgásos termék 1.1.1–1.1.3. pont szerinti adatai.

1.3. A hulladékká vált újrahasználható csomagolások megnevezése, mennyisége, azonosító kódszáma (KF kód).

A kérdésben szereplő esetben a beszerzés után leselejtezett EPR-köteles eszközök is az EPR hatálya alá tartoznak, mivel Magyarországon válik belőlük hulladék.

Az EPR-kötelezettség tekintetében figyelembe kell továbbá venni a felújításhoz esetleg külföldről beszerzett alkatrészek csomagolását, és ha a belföldre értékesített termékeknek van csomagolása, akkor azt is, valamint vizsgálni kell, hogy a külföldről beszerzett termékek önmagukban az EPR-hatálya alá tartoznak-e.

Fontos továbbá megjegyezni, hogy a körforgásos termékből képződött hulladék birtokosa a MOHU, így július 1. után azt már csak a koncessziós társaság (MOHU) vagy az általa megbízott szolgáltató szállíthatja el.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink