NAV: ajándékozási illetékről szóló, 38. számú információs füzet

Megosztás Tetszik

Frissítette honlapján az ajándékozási illetékről szóló, 38. számú információs füzetet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).

Az ajándékozási illetékről szóló információs füzetben az ajándékozás után fizetendő illetékről és az azzal összefüggésben alkalmazható illetékkedvezményekről és illetékmentességekről olvashat.

Ajándékozással történt vagyonszerzésnél az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) meghatározott módon ajándékozási illetéket kell fizetni.

Az ajándékozási illeték tárgya:

• a) ingatlan ajándékozása,
• b) ingó ajándékozása,
• c) vagyoni értékű jog ingyenes alapítása, ilyen jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá lemondás az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül, ideértve a követelés elengedését is.

Az előbbiekben felsorolt ajándékozás csak akkor esik ajándékozási illeték alá, ha arról okiratot állítottak ki, vagy ha ingó ajándékozása esetén okirat kiállítása ugyan nem történt, de a megajándékozottnak jutó ingó forgalmi értéke a 150 000 forintot meghaladja.

Nem tárgya az ajándékozási illetéknek a vagyoni értékű jog, ha azt az ajándékozó a maga javára tartja fenn, vagy ha az ingatlant az átruházást megelőzően már fennállt és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joggal terhelten ajándékozzák.

Ha a bontó feltétel vagy véghatáridő bekövetkezésekor a dolog az ajándékozóra száll vissza, a visszaszállás után ajándékozási illetéket nem kell fizetni.

Az ajándékozási illeték területi hatálya:

• a) A belföldi ingatlan és a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjére a törvényt kell alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.
• b) Ingónak vagy ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak jogügyleten alapuló szerzésekor a törvényt akkor kell alkalmazni, ha az ingó átadása, illetve a vagyoni értékű jog megszerzése belföldön történt.
• c) Gépjármű és pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésekor az ajándékozási illetékre vonatkozó rendelkezéseket akkor kell alkalmazni, ha a gépjárművet, pótkocsit belföldön vették, veszik nyilvántartásba, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként rendelkezik.

Követelés elengedésével, engedményezéssel, tartozásátvállalással vagy más hasonló módon szerzett vagyonra az Itv. rendelkezési akkor alkalmazhatók, ha a vagyonszerző a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségű magánszemély, illetve belföldön bejegyzett szervezet.

Az ajándékozási illeték mértéke

Az ajándékozási illeték általános mértéke az egy megajándékozottnak juttatott ajándék tiszta értéke után 18 százalék.

A lakástulajdon és a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ingyenes szerzésekor az ajándékozási illeték mértéke 9 százalék.

Gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának ajándékozásakor az illeték mértéke a gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének – melyet a gépjármű kora és hajtómotorjának teljesítménye alapján kell meghatározni – a kétszerese. A gépjárművet, pótkocsit terhelő haszonélvezet, használat, illetve üzembentartói jog megszerzése esetén a törvényben meghatározott illetékek 25 százalékának megfelelő illetéket kell fizetni.

A gépjármű és pótkocsi megszerzésére vonatkozó illetékszabályokról szóló 36. számú tájékoztató füzet tartalmazza a vagyonátruházási illeték megállapításának módját és az egyéb szabályokat.

Az információs füzet tartalma részletesen:

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Mikor kell ajándékozási illetéket fizetni?

2. Ajándékozási illeték alóli mentesség és kedvezmény

• 2.1. A tárgyi illetékmentesség szabályai
• 2.2. Ajándékozási illetékkedvezmény
• 2.3. Haszonélvezet, használat ajándékozásának illetéke
• 2.4. Az egyéni kisvállalkozói vagyon és a kisvállalkozás vagyoni betétjének ajándékozási illetékkedvezménye

3. Az ajándékozási illeték alapja

4. Az ajándékozási illeték mértéke

5. Az ajándékozás bejelentése

• 5.1. Az ingyenes vagyonszerzés bejelentése
• 5.2. Az illeték alapjául szolgáló érték bejelentése és megállapítása

6. Az illeték megfizetése

• 6.1. Ügyiratra feljegyzett döntés
• 6.2. Fizetési meghagyás
• 6.3. Késedelmi pótlék
• 6.4. Mulasztási bírság, adóbírság
• 6.5. Az illeték törlése és visszatérítése

II. RÉSZLETES SZABÁLYOK

1. A vagyoni értékű jogok értékének megállapítása

2. A személyes illetékmentesség szabályai

3. Az ajándékozási illetékkel kapcsolatban az illetéktörvényben előforduló fogalmak meghatározása – olvasható a nav.gov.hu-n.