3 találat a(z) lakástulajdon cimkére
Illetékkedvezmény – folytatás Kérdés
Tisztelt szakértő Asszony, Tisztelt Surányi Imréné! A napokban feltett kérdésemre (Illetékkedvezmény igénybevétele – kiskorú gyerekek 50-50 százalékos tulajdonrészt szereznek – a szülők haszonélvezetével terhelten egy lakóingatlanban…………..) Ön az alábbi választ adta „Véleményem szerint igénybe veheti, mert az illetékekről szóló törvény 26. § (9) bekezdése értelmében első lakástulajdont szerzőnek az minősül, akinek nincs és nem is volt lakástulajdona, lakástulajdonban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada, lakástulajdonhoz kapcsolódó, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű joga.„ A kérdésben 50-50 százalékos tulajdoni hányad szerepel haszonélvezettel terhelten. Jól gondolom, hogy esetleg a haszonélvezeti teherre való tekintettel kérhető/vehető igénybe az 50 százalékot elérő tulajdoni hányad ellenére az első lakáshoz jutók illetékkedvezménye? Vagy mire alapozottan tehet a lakást vásárló immáron nagykorú gyermek jogszerű nyilatkozatot az illeték kiszabásakor? Köszönöm további megtisztelő válaszát.
Munkáltatói lakáscélú támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak eldöntésében, hogy az szja-törvény szerint adómentesen adható munkáltatói lakástámogatás használt lakás megvásárlásához akkor is nyújtható-e, ha a dolgozó tulajdonában van már egy másik lakás is? Azaz érvényes-e a fenti esetben a 12/2001. kormányrendelet 2. fejezet 2. § (2) bekezdésében leírt feltételnek való megfelelés? Köszönöm válaszát. PGM
Társasházi ingatlan két helyrajzi számon Kérdés
Tisztelt Szakértő! Volt egy társasházi garzonom. Mellette eladtak egy másikat, amit megvásároltam. A két lakást összenyitottam, az önkormányzattól erre engedélyt, majd használatbavételi engedélyt kaptam 1998-ban. A földhivatalnál az összenyitott ingatlan továbbra is két külön tulajdoni lapon, két külön helyrajzi számon szerepel, mert túl sokba került volna a társasházi alapító okirat módosítása, és az egész ingatlan felmérettetése ahhoz, hogy a földhivatal a helyrajzi számokat egyesítse, azaz az összenyitott lakás egy helyrajzi számot kapjon. Most eladom az összenyitott lakást (30 m2 + 19 m2) 16 millió forintért, már vettem egy másikat egy héttel ezelőtt 20 millió forintért. Kérdésem, hogy az illetéket csak a 4 millió forint különbözet után kell-e megfizetnem, vagy az értékesített összenyitott két helyrajzi számon, két tulajdoni lapon szereplő lakásom két lakástulajdonnak számít, és csak egy lakástulajdon eladási árát állíthatom szembe a vásárolt ingatlanom vételárával? De mi lesz az egyik eladott lakás értéke, mert a vevővel egy összegben 16 millióban állapodtunk meg? Várom mielőbbi válaszát. Tisztelettel: Szendrei Dénes