További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ajándék pénz az anyavállalattól: van-e illeték, be kell-e jelenteni?

  • adozona.hu
1

Kell-e ajándékozási illetéket fizetni a külföldi anyavállalattól kapott pénzeszköz után és be kell-e jelenteni a NAV-nak? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés konkrétan így szólt: "Egy magyar székhelyű kft. végleges pénzeszközt kapott ajándékba a külföldi székhelyű anyavállalatától 2015-ben és 2016-ban. Ebben az esetben kell-e ajándékozási illetéket fizetni az ajándékba kapott összeg után vagy illetékmentes az összeg az illetéktörvény 17. § (1) bekezdés n) pontja alapján? Van-e esetleg a társaságnak bejelentési kötelezettsége az adóhatóság felé? Illetve, ha van bejelentési kötelezetttség, azt utólag lehet-e pótolni?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A pénzeszközátadás a juttatásban részesülő társaság oldalán egyéb bevétel. (A juttató társaság esetén – ha az nem a kérdésben szereplő külföldi anyavállalat, hanem egy másik magyar társaság lenne, egyéb ráfordításnak minősülne, amelyre tekintettel csak akkor kellene adóalapnövelést alkalmaznia, ha nem rendelkezik a juttatásban részesülő társaság nyilatkozatával, amely szerint a juttatás adóévében az eredménye a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív, amelyet a beszámoló elkészítését követően nyilatkozat útján ismételten igazol, avagy ha a juttatásban részesülő társaság külföldi személynek vagy az üzletvezetés helye alapján külföldi illetőségűnek minősülne. Ezt csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, a kérdéses esetre nem releváns.)

A kapó félnél a juttatást illeték nem terheli, ugyanis azt az illetéktörvény kifejezetten mentesíti, azonban az ajándékozás tényét az adóhatóság felé be kell jelenteni.

Az illetéktörvény 91. § (2) bekezdése értelmében a vagyonszerzési illeték tárgyát képező, de ingatlannyilvántartási eljárást nem igénylő jogügyletet a szerződő felek közvetlenül az állami adóhatóságnak kötelesek bejelenteni.

A bejelentést az illetékkötelezettség keletkezését követő 30 napon belül, a vagyonszerzést rögzítő irat eredeti és másolati példányának benyújtásával kell teljesíteni. Az ilyen másolatot az állami adóhatóság illetékmentesen hitelesíti. 

Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja vagy hiányosan teljesíti, az illetéktörvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezik.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Ruszin Zsolt

2018.01.01-től, a folyamatban lévő ügyek esetén is, az Art. 221.§ szerint, az adóhatóságnak a mulasztás feltárásakor előbb felhívást kell közölnie, ha a bejelentés az elévülési idő ellenére még megtehető.

A felhívásban megadott határidőig, illetve a felhívásra, vagy önkéntesen történt teljesítés esetén mulasztási bírság kiszabásának nincs helye!

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kultúrális szolgáltatás adómentessége

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi ingatlan bérbeadása utáni adózás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi vállalkozástól kapott kölcsön

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X