Iparűzési adó megosztása építőipari tevékenység esetén

adozona.hu

2022.06.26., 17:35 Frissítve: 2022.06.26., 06:50

Tetszik

Hogyan kell megosztani a több településen működő építőipari cégek iparűzési adóját a települések között, milyen megengedő szabályt lehet figyelembe venni? – kérdezte olvasónk. Kérdéseire Antretter Erzsébet adószakértő, igazgató (Niveus Consulting Group) válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Társaságunk az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak lehetővé tett adóalap-megosztási módszertan alapján határozta meg iparűzési adóját 2021-ben (Htv. melléklet 2.3 pont). Kérdésünk: a vállalkozási adóalap azon 50 százaléka esetében, ahol „az adóalap 50%-át a székhelye és az 52. § 31. pontja a)–d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani”, kötelező-e alkalmaznunk a 100 millió forint feletti adóalap miatt a 2.1 pont szerinti komplex megosztást, vagy ebben az esetben ez csak egy módszertani választási lehetőség, és alkalmazható a személyi jellegű ráfordítás-arányos megosztás? Véleményünk szerint a 2.3 pont első mondatának azon része, mely szerint „...döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően” valójában lehetőséget ad arra, hogy az adóalap nagyságától függetlenül, a vállalkozás sajátosságainak leginkább megfelelően, vagy a személyi jellegű ráfordítások, vagy a komplex módszertan alapján osszuk meg az adóalap 50%-át. Az Önadózó 2022. 04 számában megjelent „A helyi iparűzési adó 2021. adóévre való bevallása, egyes adóalap-megosztási módszerek” cikkében a szerző utolsó számítási példájában, egy 100 millió forint adóalapot meghaladó vállalkozás esetében sem a komplex módszertan alapján történik az adó meghatározása. Kötelező-e tehát Önök szerint a komplex megosztás módszer a vázolt esetben?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (Htv.) mellékletének 2.3. pontja alapján az építőipari tevékenységet folytató vállakozó [52. § 62.] – döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően – adóalapját következők szerint is megoszthatja, ha e megosztási mód alkalmazása egyetlen település esetén sem eredményez nulla forint települési adóalapot:

Az adóalap 50 százalékát a székhelye és az 52. § 31. pontja a)–d) alpontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. .

A fenti megfogalmazás alapján (a 2.1. pont írja elő, hogy az a vállalkozó, akinek a tárgyévet megelőző teljes adóévben az adóalapja meghaladta a 100 millió forintot, köteles a komplex adóalap megosztási módszert alkalmazni, amelytől jelen esetben el lehet térni) az építőipari tevékenységet folytató vállalkozóknak megítélésem szerint valóban nem kötelező a 100 millió forint feletti adóalap esetében sem a komplex megosztást alkalmazni.

Ugyanakkor, ahogyan a kérdésben is jelzésre is került, a Htv. 39. § (2) bekezdés alapján, ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját – a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően – a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania.

Vagyis attól függetlenül, hogy nem kötelező a komplex megosztás alkalmazása, arra figyelni kell, hogy a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemző módon kerüljön megosztásra az adóalap.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.