Milyen tájékoztatási alapkövetelményeknek kell eleget tenni kamerahasználatnál? Ne kapjon gigabírságot!

Megosztás Tetszik

A kamerás adatkezelések jogszerű kivitelezéséhez számos jogi követelmény kapcsolódik függetlenül a kivitelezés módjától, azaz attól, hogy rendes kameráról vagy testkameráról van-e szó. Az alábbiakban a tájékoztatási kötelezettség elemeit vizsgáljuk és mutatjuk be.

A kamerás adatkezelés szabályainak megszegése eredményez leggyakrabban bírságot Magyarországon

A felügyeleti funkciót betöltő Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) egyik kedvenc vizsgálati területe a kamerás adatkezelések területe, ahol hiba esetén nehéz a vizsgálatot nyolcszámjegyű adatvédelmi bírság nélkül megúszni. Nézzük mit és hogyan ellenőriz a hatóság! Ehhez egyrészt az EU 2016/679. számú általános adatvédelmi rendeletét (GDPR), illetve az azt értelmező Európai Adatvédelmi Testület (EDPB) 3/2019. számú iránymutatását szükséges ismerni. A terület bemutatásában egy EU Bírósága döntését is segítségül hívjuk.

Ezt jelenti az átlátható és tisztességes tájékoztatás

A GDPR 60–61. preambulumcikke szerint a tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. Az adatkezelő olyan további információkat is köteles az érintett rendelkezésére bocsátani, amelyek a tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükségesek, figyelembe véve a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit és kontextusát.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még az írás:

• közvetlen adatgyűjtés esetén mi az átlátható és tisztességes tájékoztatás,
• miként kivitelezhető a tájékoztatás a gyakorlatban,
• az EU Bíróságának (EUB) C-422/24. számú ügyében született döntése,
• miért fontos, hogy mi az adat forrása,
• az EUB szerint, mikor kellett volna a fenti ügyben a tájékoztatást megadni az érintetteknek.