Doppingoló sportolók nevének online közzététele: sérti a GDPR-t?

Megosztás Tetszik

A doppingellenes szabályokat megszegő hivatásos sportolók nevének online közzététele összeegyeztethető lehet az uniós joggal, a közzététel előtt azonban lehetőséget kell biztosítani a szóban forgó érdekek mérlegelésére, írja az Európai Unió Bírósága a C-474/24. számú ügyben hozott ítéletében.

Az Európai Unió Bírósága pontosítja, hogy a tagállamok főszabály szerint előírhatják a doppingellenes szabályokat megsértő hivatásos sportolók nevének, a velük szemben kiszabott eltiltás időtartamának és indokainak az interneten történő közzétételét. Az ilyen szabályozásnak azonban tiszteletben kell tartania az általános adatvédelmi rendeletet. Ebből következik többek között, hogy a közzétételért felelős szervnek a közzététel előtt mérlegelnie kell a szóban forgó érdekeket. Ezenfelül a közzétételnek tiszteletben kell tartania az arányosság elvét, különösen a közzététel időtartamát illetően. Ezenkívül az érintett sportolónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megelőző jelleggel panaszt nyújtson be az illetékes adatvédelmi hatósághoz, amennyiben konkrét valószínűsítő körülmények állnak fenn arra vonatkozóan, hogy ez a közzététel hamarosan bekövetkezik, illetve a közeljövőben meg fog történni.

Kapcsolódó cikkünk: Közzétehetők-e a doppingellenes szabályokat megsértő hivatásos sportolók nevei az interneten?

Az osztrák doppingellenes jogi bizottság (ÖADR) és az osztrák független döntőbizottság (USK) négy sportolót tiltott el a hazai és nemzetközi versenyeken való részvételtől határozott időre vagy élethossziglan, a doppingellenes szabályok megsértése miatt.

Az osztrák jogszabályok értelmében az ilyen eltiltásokat közzéteszik az osztrák doppingellenes ügynökség (NADA Austria) honlapján. Ez a közzététel tartalmazza az érintett sportoló családi- és utónevét, az általuk űzött sportágat, a doppingellenes szabályok elkövetett megsértését, a kiszabott szankciót, valamint a szankció kezdő és záró időpontját. Az ÖADR ezeket az adatokat, valamint az esetlegesen érintett tiltott szer nevét a saját weboldalán is közzéteszi.

A négy sportoló az osztrák szövetségi közigazgatási bíróság előtt kifogásolta, hogy nevüket és az érintett sportágakat közzétették a szóban forgó weboldalakon. Különösen úgy vélik, hogy a közzétett információk az „egészségügyi adatok” fogalmába tartoznak, amelyek kezelése főszabály szerint tilos, valamint a büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatok fogalmába, amelyek kezelésére főszabály szerint abban az esetben kerülhet sor, ha az közhatalmi szerv adatkezelésében történik. Ezenkívül azzal érvelnek, hogy az Ausztriában előírt, különbségtétel nélküli közzétételi rendszer összeegyeztethetetlen az általános adatvédelmi rendelettel (GDPR). A szövetségi közigazgatási bíróság ezzel kapcsolatban kérdést terjesztett az EUB elé.

Az Európai Unió Bírósága először is azt válaszolta, hogy a közzétett információk főszabály szerint nem tartoznak az „egészségügyi adatok” fogalma alá, kivéve ha a doppingvétséggel érintett tiltott szer vagy módszer neve vagy kategóriája is szerepel a közzétételben, és ez az érintett személyre vonatkozó egyéb információkkal együtt – akár csak közvetve, az összekapcsolásukra vagy következtetés levonására irányuló logikai művelet révén – alkalmas arra, hogy e személy múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli testi vagy mentális egészségi állapotára vonatkozó információkat fedjen fel.

Ezt követően az EUB megállapítja, hogy a nemzeti doppingellenes szabályozásban előírt doppingvétségekre és az azok miatt kiszabott szankciókra vonatkozó személyes adatok nem minősülnek büntetőjogi felelősség megállapítására vonatkozó határozatokra és a bűncselekményekre vonatkozó személyes adatoknak. A doppingvétségek és az ezek miatt kiszabott szankciók ugyanis csak egy meghatározott személyi csoportot, a sportolókat érintik, és a fegyelmi szankciókhoz hasonlóan a céljuk annak biztosítása, hogy e csoport tagjai betartsák a rájuk vonatkozó magatartási szabályokat.

Végül a Bíróság azt válaszolta, hogy a GDPR főszabály szerint nem tiltja a doppingellenes szabályokat megsértő hivatásos sportolók nevének, a velük szemben kiszabott eltiltás időtartamának és indokainak az interneten történő közzétételét.

A doppingellenes küzdelem, amelynek célja a sportversenyek tisztességes, becsületes és objektív lebonyolításának megőrzése, a sportolók közötti esélyegyenlőség biztosítása, egészségük védelme, valamint a sport középpontjában álló etikai értékek tiszteletben tartása, közérdekű célnak minősül.

A doppingellenes szabályok megsértésének közzététele alkalmas arra, hogy elősegítse ennek a célnak a megvalósítását azáltal, hogy hozzájárul az elrettentéshez, a megelőzéshez, és a kiszabott szankciók hatékonyságához.

Ezen túlmenően a korlátozott személyi körön túli közzététel nem haladja meg az ahhoz szükséges mértéket, hogy tájékoztassák azokat a személyeket, akiket, illetve akinek az érdekeit a szankció közvetetten érinti, így például a szankcionált sportoló jelenlegi vagy potenciális munkáltatóit és szponzorait.

A közzétételért felelős szervezetnek azonban a közzététel előtt lehetőséget kell biztosítani az érintett érdekek egyedi mérlegelésére annak biztosítása érdekében, hogy a közzététel GDPR-ral és különösen az arányosság elvével összhangban történjen. Ezenkívül az érintett sportolónak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megelőző jelleggel panaszt nyújtson be az illetékes adatvédelmi hatósághoz, amennyiben konkrét valószínűsítő körülmények állnak fenn arra vonatkozóan, hogy ez a közzététel hamarosan bekövetkezik, illetve a közeljövőben meg fog történni.