Út Európa klímasemlegességéig – 90%-os kibocsátáscsökkentési cél 2040-re

Megosztás Tetszik

Az elmúlt egy-másfél évben az Európai Unióban (EU) igen turbulensen alakultak a fenntarthatósággal kapcsolatos szabályozások: sok esetben láthatón csökkent a politikai elkötelezettség a korábban megfogalmazott, igencsak ambiciózus klíma- és fenntarthatósági célok iránt, de legalábbis komoly viták alakultak ki ezekről, főképp az európai gazdaság versenyképesség látványos hanyatlása okán.

Ebben a helyzetben érkezett egy erős jelzés az EU döntéshozó szervei részéről az uniós klímarendelet módosításával, mely során az EU egyértelműen megerősítette a hosszú távú klímapolitikai céljait és egyértelművé tette, hogy nem mond le ezek megvalósításáról.

A rendelet fő célkitűzése

Az Európai Unió Tanácsa március elején véglegesen elfogadta a klímarendelet [(EU) 2021/1119] módosítását, amely ki is egészíti azt egy új, 2040-re elérendő kötelező köztes célértékkel. A döntés értelmében az EU-nak legalább 90%-kal kell csökkentenie nettó üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990-es szinthez képest. A lépés kulcsfontosságú a 2050-re vállalt klímasemlegességi cél felé vezető pályán, és válasz a 2023-as ENSZ globális értékelésére, amely egyértelművé tette: a jelenlegi intézkedések messze nem elegendőek.

Mit jelent a 90%-os csökkentés?

A cél a „nettó” kibocsátásra vonatkozik, vagyis az EU nemcsak a kibocsátásokat kívánja csökkenteni, hanem jelentősen megnövelné a természetes és technológiai elnyelők kapacitását is, és ezek együttes hatása kell, hogy eredményezze a kitűzött célt. A rendelet hangsúlyozza, hogy a fő hangsúlynak a bruttó kibocsátások csökkentésén kell lennie, amelyet kiegészíthetnek olyan megoldások, mint az erdők szénmegkötő képességének növelése, illetve az ipari szén-dioxid-eltávolítási technológiák, amelyek hatása azonban egyrészt lassabban ás később jelenteznek, illetve amelyek kapcsán még jelentős technológiai innováció és invesztíció is szükséges.

A csökkentés azt is jelenti, hogy 2040-re az EU gazdaságának gyakorlatilag minden szektora – az energetikától az iparon át a közlekedésig – teljesen új működési modellre kell, hogy áttérjen, az energiahatékonyság, a tiszta technológiák és a körforgásos gazdaság elveire támaszkodva.

OLVASSA TOVÁBB! Erről szól még a cikk:

• A kitűzött cél eléréséhez, az átállás biztosítására a rendelet több eszközt és mechanizmust is kijelöl.
• Mit jelent ez a vállalatoknak?
• Mit jelent mindez Magyarországnak, milyen hatást gyakorol a magyar gazdaságra?