Korrupcióellenes útmutató jelent meg, etikai kódexek íródhatnak

Megosztás Tetszik

Az Integritás Hatóság Korrupcióellenes Munkacsoportja elfogadta a minden szektort érintő, "Az oktatás és szemléletformálás szerepe a korrupciós kockázatok és cselekmények megelőzése terén" elnevezésű tematikus jelentést. A tematikus jelentés célja az oktatás és a szemléletformálás korrupciós kockázatok és cselekmények megelőzésben betöltött szerepének rendszerszintű áttekintése, valamint a jó nemzetközi gyakorlatok és a hazai tapasztalatok alapján a további fejlesztést támogató irányok azonosítása.

Három idősávban javasol intézkedéseket

A jelentés javaslatai három, egymásra épülő időtáv mentén jelölik ki a fejlesztési irányokat. Rövidtávon (1-2 év) indokolt az integritásképzések módszertani kereteinek további finomítása, a meglévő jó gyakorlatok szélesebb körű alkalmazása, valamint az interaktív oktatási eszközök hangsúlyosabb megjelenítése. Középtávon (3-5 év) célszerű egy egységes nemzeti integritásfejlesztési és oktatási keretrendszer kialakítása, a digitális tananyagok és e-learning megoldások bővítése, valamint a pedagógusképzés integritásfókuszú elemeinek erősítése. Hosszú távon (5+ év) a cél a kialakított rendszer működésének megszilárdítása, fenntartása és folyamatos fejlesztése, különös tekintettel az intézkedések megvalósulásának nyomon követésére, az értékelésre, a visszacsatolások figyelembe vételére, valamint az alkalmazkodóképesség biztosítására.

I. Rövidtávú javaslatok

Gazdasági szektor

– A gazdasági érdekképviseleti szervek integritásprogramjainak és etikai képzéseinek, szakmai/kamarai szervezetekkel történő együttműködések és jó gyakorlatok bevezetésének támogatása.

– Kis- és középvállalkozások számára gyorsan elérhető, online, a vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásokra, útmutatókra épülő és az önellenőrzést segítő integritási checklisták bevezetése, kapcsolódó figyelemfelhívó kampány és tájékoztató anyagok kíséretében.

Közszféra

Kötelező, egységes tartalmi minimumot meghatározó integritás alapképzés bevezetése minden új belépő számára, amely a hazai intézményeknél már rendelkezésre álló képzési tapasztalatokra és jó gyakorlatokra épül. Az egységes minimum teljesítése rugalmas formában – egységes e-learning alapozó modul, értékalapú tréning vagy ezek kombinációja révén – valósulhat meg, figyelembe véve az egyes szektorok (közigazgatás, önkormányzatok, rendvédelem) eltérő működési sajátosságait. A javaslat az integritás iránti érzékenyítésre és közös alapfogalmi keret kialakítására helyezi a hangsúlyt.

Javasolt visszacsatolást adó megoldások (például önellenőrző kérdések, teljesítési arányt jelző modulok) alkalmazása, amelyek igazolják a részvételt, ugyanakkor nem terelik el a fókuszt az értékalapú tanulásról:

– Az egyes intézményeken belül – a vezetőkön és tanácsadóikon túl – az integritás szempontjából magas kockázatnak kitett munkakörök azonosítása és a kitettségnek megfelelő képzési terv készítése.

– Az integritási irányítás érthető, összehangolt kommunikációja a dolgozók felé a közszféra egészében és intézményi szinten egyaránt.

– A képzési rendszer hatékonyságának növelése érdekében a kínálat folyamatos, a már bevezetett tananyagok tapasztalatai és az érintettek visszajelzései alapján új ismeretekkel, módszertani megközelítésekkel való frissítése és bővítése. Ennek keretében gyorsan indítható, a közszférában dolgozók számára könnyen elérhető mikrotananyagok etikai dilemmákról, bejelentési helyzetekről.

– A közszektorban integritás-képzéssel és szemléletformálással foglalkozó intézmények közötti szakmai egyeztetés és tapasztalatcsere formalizálása és rendszeressé tétele.

Köz- és felsőoktatás

– Szakmai munkabizottság felállítása annak vizsgálatára, hogy az integritás- és etikaoktatás jelenlegi elemei miként kapcsolhatók össze az általános és középiskolai oktatásban egy korosztályokon és tantárgyakon átívelő, koherens képzési programmá, a meglévő tantervi keretekhez illeszkedve, amely óvodás kortól a középiskola befejezéséig egységes megközelítésben, innovatív módszerekkel segíti a diákok integritás-képzését. Integritás fókuszú tantárgyi elemek bevezetése a középiskolákban, elsősorban a meglévő tantárgyak tartalmi keretein belül.

– A korábban kialakított oktatási segédanyagok mellett további tényalapú, közérthető információs anyagok terjesztése fiatalok és a pedagógusok körében. Költségvetési pályázati keret biztosítása innovatív integritás és etikai oktatási programok, országos versenyek megvalósítására, átlátható értékelési szempontok és arányos hatásmérési kötelezettség előírása mellett.

II. Középtávú javaslatok

Szektorokon átívelő ajánlás

Stratégiai és módszertani központ létrehozása, amely országos szinten is megfelelő hatáskörökkel és forrásokkal rendelkező intézményként integrálja a közszektorral, az üzleti szektorral és a közoktatással kapcsolatos programokat, tervezi és koordinálja az integritás megerősítését elősegítő oktatással és szemléletformálással kapcsolatos feladatokat.

Gazdasági szektor

– ESG integritás komponens bevezetése: vállalati beszámolókban mérhető, éves integritási indikátorok, amelyeknek a munkatársak számára biztosított képzés is a része.

– A beszállítói láncban kockázatarányos integritási minimumok (etikai kódex, konfliktuskezelési folyamat, integritásképzés) kidolgozásának és bevezetésének állami szintű ösztönzése.

– Szövetségek, kamarák, nagyvállalatok, és releváns állami szereplők részvételével online szakmai támogató platform létrehozása.

– Szektorspecifikus, kockázatokhoz és működési sajátosságokhoz igazodó állami és kamarai együttműködésben folyamatosan frissülő képzési struktúra felállítása, a meglévő vállalati megfelelési és integrált kockázatkezelési rendszerekhez illeszkedve. Az európai uniós forrásokból és központi költségvetésből megvalósuló – meghatározott támogatási összeg vagy kockázati szint feletti – beruházások és projektek során, a projektindítás vagy a megvalósítás korai szakaszában a korrupciós kockázatok csökkentését szolgáló integritás képzés előírása.

Közszféra

– Integritás-tanácsadói hálózat és – a releváns tapasztalatokra építve – az állami tulajdonban álló gazdasági társaságoknál működő megfelelési tanácsadók bekapcsolása az integritásképzés fejlesztésébe, visszajelzéseik szektorokon átívelő, koordinált gyűjtése, feldolgozása és beépítése a tananyagok és tájékoztató kezdeményezések fejlesztésébe.

– A központi képzésekre épülő, közintézményeken belüli rugalmas, adaptív tananyagok és képzések kialakításához szakmai támogatás és ösztönzők biztosítása, intézmények közötti tudásmegosztás rendszeresítése, valamint az intézmények és szektorok közötti tudásmegosztás rendszeresítése, különös tekintettel az integritás-kockázatok kezelését segítő digitális és egyéb innovációkra.

– Közigazgatási utánpótlásprogramokban kötelező integritásmodul bevezetése.

– A közigazgatásban dolgozók számára könnyen elérhető, online tudásmegosztó platform felállítása, amelynek központi tartalmi eleme egy szektorokon átívelő online integritás esettanulmány gyűjtemény valós korrupciós esetek anonimizált bemutatásával, valamint a tanulságok és a gyakorlati következmények feldolgozásával.

Köz- és felsőoktatás

Egységes, az óvodától középiskoláig tartó integritásközpontú tantervi modell kidolgozása és fokozatos bevezetése. A modell fókuszában az integritás erősítése érdekében a kultúraalapú, etikai autonómiát erősítő projektalapú tanulás, az erkölcsi döntési modellek, a kritikai gondolkodás és a társadalmi részvétel fejlesztése áll.

– Az integritással kapcsolatos tartalmak tantárgyakon átívelő elhelyezése, etika, történelem, digitális kultúra, állampolgári ismeretek összekapcsolása.

– Az integritással kapcsolatos ismeretek és pedagógiai módszertanok pedagógusképzésbe és továbbképzési rendszerekbe történő adaptációja.

– Tanórákon és a felsőoktatási tanrenden kívüli foglalkozások, alternatív pedagógiai módszereket felhasználó integritásközpontú köz- és felsőoktatási projektek, versenyek támogatása, jó gyakorlatok és példák megosztása.

– Oktatási intézmények által elfogadott, nem központilag előírt, hanem autonóm szakmai irányítású, az intézmények által a saját környezetükre szabott integritás-programok szakmai koordinációja és támogatása.

III. Hosszútávú javaslatok

A) Szektorokon átívelő ajánlások

– Nemzeti Korrupcióellenes Stratégiához kapcsolódó integritás-oktatási és szemléletformálási stratégia elfogadása. Az oktatási stratégia önálló dokumentum, amely világos célokat és prioritásokat határoz meg, bizonyítékokon alapuló problémaelemzésre épül, elfogadását széleskörű társadalmi konzultáció és az érintett intézmények és szervezetek bevonása előz meg, átlátható és számon kérhető végrehajtási terv alapján valósul meg, végrehajtását pedig monitoring- és értékelési rendszer követi nyomon.

– Tartós együttműködési struktúrák kialakítása az integritás-oktatás és szemléletformálás terén a közszféra, az üzleti szektor, az oktatási rendszer intézményei, valamint minden érintett társadalmi szereplő között.

Gazdasági szektor

Állami–vállalati együttműködésen alapuló integritásfejlesztési modell kialakítása, közigazgatási szakértők rendszeresített és formalizált bevonása a gazdasági szektor megfelelőségi képzéseibe. Integritást erősítő technológiai innováció intézményesített támogatása (például az MI alapú kockázatelemzés és az integritást segítő automatizmusok kialakítása terén). Vállalati compliance képzések és az etikai keretrendszerek rendszeres frissítésének támogatása a közintézmények szakmai ajánlásai és egységesített útmutatói alapján.

Közszféra

Az integritásmenedzsment teljes körű beépítése a közszféra működésébe, valamint integrált és egységes integritásképzési rendszer bevezetése. A képzési rendszer a közszolgálati értékeket és integritási normákat célzott tantervi fejlesztéssel, a közszolgálati dolgozók folyamatos és összehangolt képzésével, intézményi és kormányzati szintű együttműködéssel, a magatartási kockázatok tudatosításával és megelőzésével, valamint rendszeres mérésen és visszacsatoláson alapuló fejlesztéssel építi ki és erősíti tovább.

Köz- és felsőoktatás

Integritásközpontú oktatási modell folyamatos megújítása és minőségbiztosítása, illetve rendszeres időközönként történő felülvizsgálata és a tapasztalatok alapján történő módszertani frissítése. Az integritáshoz kapcsolódó felsőoktatási interdiszciplináris kurzusok és kutatások támogatása. Pedagógusok és felsőoktatásban oktatók számára éves etikai továbbképzés bevezetése, szakmai tapasztalatcsere támogatása. Az integritáshoz kapcsolódó felnőttképzési programok bevezetése (közpénzek felhasználása, transzparencia, jogérvényesítés).