Újdonságok a magyar ESG-szabályozásban

Megosztás Tetszik

Tavaly év végén végre felszállt a füst az ESG-tanúsítás, tehát az ESG-beszámolók auditjával kapcsolatban. 2025 decemberének végén megjelentek a tanúsítás részletszabályai [424/2025. (XII. 23.) kormányrendelet], emellett megismerhetővé váltak az ESG-tanúsítók névjegyzékbe való felvételének és a névjegyzék vezetésének feltételei [15/2025. (XII. 23.) SZTFH-rendelet], illetve módosításra került az ESG-kérdőívet meghatározó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH-rendelet is, melynek következtében – nem jelentős mértékben – módosult az ESG-kérdőív tartalma is. Nézzük a részleteket!

Az ESG-tanúsítás részletszabályai

A most megjelent kormányrendelet előírja, hogy az ESG-tanúsítókat a Nemzeti Akkreditáló Hatóság akkreditálja (a tanúsítói névjegyzékbe való felvétel és a névjegyzék vezetése az SZTFH feladata), és a tanúsítóknak szigorú szakmai, etikai és összeférhetetlenségi szabályokat kell betartaniuk. Az ESG-tanúsítás során a tanúsítók kötelesek objektív bizonyítékokat gyűjteni, helyszíni szemléket tartani, valamint részletes kockázatelemzést és analitikai vizsgálatokat végezni. A tanúsítás eredményét minden esetben dokumentálni kell, és a tanúsítói jelentéseket legalább hét évig meg kell őrizni.

A jogszabály kiemelten kezeli az összeférhetetlenség elkerülését, a szakmai titoktartást, valamint a tanúsítók folyamatos képzését és alkalmasságát. Az ESG-tanúsítvány érvényességi ideje öt év, és csak akkor adható ki, ha minden követelmény teljesül.

Mi az ESG-tanúsítás, és miért fontos?

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja:

• mi az ESG-tanúsítás, és miért fontos;
• mit vizsgálnak az ESG-tanúsítók;
• a nyilvántartásba vétel feltételeit, valamint
• az ESG-kérdőív lényeges változásait.