71 találat a(z) vevő cimkére
Ekáer-bejelentési kötelezettség
Kérdés
T. Szakértő ! “A” cég gyárt és létrehozza a “Terméket”, melyet elad “B” cégnek. Ekkor közúti árufuvarozás nem történik, mert A és B cég egy telephelyen belül működik (A gyárt, B raktároz). B cég Terméket értékesíti “C” részére, amely jellemzően mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás (termelő, egyéni vállalkozó, kft., zrt., szövetkezet). B cég C részére kiszállítja annak telephelyére a Terméket, majd számlát küld az átvételt igazoló szállítólevél alapján. “Fuvarozó” (külön cég) a szállításokat 3,5 tonna alatti kisteherautókkal végzi, erre B cégtől kapja a megbízást. A Termék, egyéb kockázatos termék (31052010, 31051000) kategóriába tartozó, egy szállítási címre, egy alkalommal 500 kilogramm vagy azt is meghaladó mennyiségű is lehet. Nettó számlaértéke 1190 kilogrammnál éri el az 1 millió forintot. (Van olyan termék is, ami nem kockázatos kategóriába tartozik: 31010000. Fentiek az értékesített mennyiségre és értékre vonatkozóan igazak erre is.) Kérdés: Van-e ekáer-bejelentési kötelezettség a C végfelhasználó (?) részére eladott és kiszállított termékek kapcsán? Ha van, akkor van-e mód az ekáer felületen adatimporttal megoldani az adatbevitelt? Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: Kelemen Gabriella
Üzletrész adásvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Részesedés átruházása miatt így változik a cégek adóalapja
Cikk
Ismertetjük, milyen hatással van a tulajdoni részesedések átruházása az átruházó, illetve a vevő (kezdeményezett) társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeire.
Ingatlanhoz fűződő korlátozási, kártalanítási jogosultságról döntött a Kúria
Cikk
Ha az ingatlan övezeti besorolása hátrányosan megváltozik, az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője kártalanításra tarthat igényt. Mi a helyzet akkor, ha e jogosultságát az ingatlan új tulajdonosa-vevője kívánja érvényesíteni? Az ügyben a Kúria hozott határozatot.
Fel nem vett osztalék
Kérdés
Egy rt. megvásárolta saját részvényét, mely az előző évekre vonatkozóan osztalékszelvényt is tartalmazott. Az adásvételi szerződésben az osztalékról nem rendelkeztek, rögzítették, hogy a szerződés aláírásától minden jog és kötelezettség a vevőre száll. A részvény bevonásra került. Az adásvételt megelőző évekre előírt osztalék az eladó részére nem fizethető ki, a szerződés alapján a jogok a vevőt illetik. A vevő saját részvénye után nem vehet fel osztalékot. Számvitelileg hogyan rendezendő a kötelezettségként nyilvántartott osztalék?
Kétezer font roncsprémiumot ad vevőinek a Ford Nagy-Britanniában
Cikk
Kétezer font (660 ezer forint) kedvezményt biztosít egyes új járműveire a Ford Nagy-Britanniában a hét évnél idősebb autók cseréjekor. Az intézkedés célja a levegő minőségének javítása.
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. csatlakozott "B" Kft.-hez a mobilszolgáltatás igénybevételét illetően. (Flotta, ha jól tudom.) A számlát a következőképpen kapta meg "A" a Telenortól: Vevő: "B" Kft. Számlafizető: "A" Kft. Helyes-e ez így az "A" Kft. szempontjából, el lehet-e számolni? Köszönöm! Emília
Lehetőségek és kötelezettségek üzletág átruházásánál
Cikk
Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Gyógyászati segédeszközök számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk gyógyászati segédeszközöket forgalmaz, melyhez ártámogatási szerződést kötött az OEP-pel (jelenlegi nevén NEAK). A magánszemélyeknek vényre felírt gyógyászati segédeszközök ellenértékét részben vagy egészben a NEAK-tól kapjuk meg. A NEAK felé időszakonként részletes elektronikus elszámolást, vényjelentést kell küldenünk az eladott termékekről. Kérdésem arra vonatkozik, hogy kit kell vevőnek tekintenünk, kinek kell kiállítanunk az áfás számlát: a magánszemélyeknek vagy a NEAK-nak? Külföldi kapcsolt cégeink, melyek ugyanilyen tevékenységet végeznek, az adott országban működő egészségbiztosítási szervet tekintik vevőnek, felé számlázzák a termékeket, amennyiben az finanszírozza. Akkor járunk el helyesen, ha mi is a NEAK részére állítjuk ki a számlát az eszközök teljes áráról (100%-os tb-támogatás esetén), illetve részbeni támogatás esetén a támogatás összegéről a NEAK felé, a magánszemély által fizetett összegről pedig a magánszemély felé állítjuk ki a számlát? Vagy a teljes összegről mindenképpen a magánszemély részére kell a számlát kiállítani? Köszönöm a válaszát.
Ajándék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás különböző termékek értékesítésével foglalkozik. Van egy olyan akció, hogy amennyiben egy vevő egy megrendelés alkalmával nettó 1 millió forintot meghaladó értékű terméket vásárol, akkor a megrendelése mellé kap ingyen, ajándékként egy általa választott terméket. Kérdésem hogy ezen juttatásnak milyen adóvonzata van? Egyes meghatározott juttatásnak minősül? Esetleg térítés nélküli átadásnak?
Előlegek könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek 2016.12.31-én marad fenn vevőtől kapott előlege és szállítónak készletre kifizetett előlege. 453 főkönyvi számon a vevői; 353 főkönyvi számon a szállítói előleg szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a 453-as főkönyvi számlán a vevői előleget áfával növelt értéken tartom nyilván és a mérlegben kötelezettségként szerepel? A szállítónak adott előleg pedig áfa nélkül szerepel a 353-as főkönyvi számlán és a készletek között szerepel a mérlegben? Válasza sürgős lenne egy vitás ügy miatt! Köszönettel;
Webáruház vevőnyilvántartása
Kérdés
T. Szakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy a webáruházak esetében a magánszemélyeket elegendő-e egy közös néven (például internetes vevő) nyilvántartani a megrendelés szám, számlaszám alapján visszakereshető módon, vagy név szerint kötelező őket nyilvántartásba venni? (Ugye ez borzalmas mennyiségű adatfelvitelt jelentene, kavarodást, név-cserét, összekeverést stb.) Köszönettel: Ujvári Erika
Új adatokat kell jelezni a számlákon, a mulasztásért kemény lesz a bírság
Cikk
Az utóbbi években elterjedt trend szerint évente már legalább kétszer szembesülnek az adózók egy újabb adócsomaggal. Az ilyen salátatörvények egyidejűleg 10-15 törvényt módosítanak, ráadásul úgy, hogy az abban ismertetett részletszabályok hatálybalépése hol évközbeni, hol a következő év január elsejei (rosszabb esetben pedig visszamenőleges). Ez sokszor a legfelkészültebb szakértőket is próbára teszi. Kiváló példája a bizonytalanságot okozó rendelkezéseknek a számlákkal – számlázórendszerekkel – és az ezekhez kapcsolódó bevallási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályozás. Összefoglaljuk, hogy 2017-től mire lehet számítani ebben a témában.
Mikrogazdálkodói könyvelés esetén árfolyam
Kérdés
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni
Számlázás stock oldal felé
Kérdés
Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
