81 találat a(z) vevő cimkére
Haszonélvezeti jog alapítása ingatlanra
Kérdés
Tisztelt Cím! 3 szereplős adásvétel esetén az eladó cég haszonélvezeti jogot alapít egy másik cég nevére. Így kerül értékesítésre az ingatlan, ahol a vevő/tulajdonos egy magánszemély. Ebben az esetben az eladó kinek a nevére állítja ki a számlát? Vevő vagy a haszonélvező nevére?
Több vevő esetén kiállítandó számla
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem lakóházakat épít és értékesít. Amikor egy ingatlant házastársak vásárolják meg fele-fele arányban, akkor kettő darab számlát kell kiállítani minden egyes előlegfizetés és a végszámla esetén is? Két vevő nem szerepelhet egy számlán? Nagyon köszönöm!
Gyorsabban és kisebb engedménnyel adhatók el a lakások
Cikk
Átlagosan akár másfél-két hónappal rövidebb idő alatt lehet eladni az ingatlanokat most Magyarországon, mint 2013-ban, így egy panellakást átlagosan 2, míg egy társasházi téglalakást akár 3 hónap alatt is lehet értékesíteni – közölte az Otthon Centrum az MTI-vel.
Az utalványokkal kapcsolatos ügyletek adóalapja
Cikk
Az utalványokkal kapcsolatos szabályok 2019-től teljes egészében átalakulnak. A változásokat bemutató cikksorozat első részében az utalványok fogalmának változásáról írtunk, a második cikkben a teljesítés idejével kapcsolatos szabályokat elemeztük. Jelen cikkben az utalványok adóalapjának kérdéseit boncolgatjuk.
Üzlethelyiség vásárlás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját részre/használatra üzlethelyiséget szeretne venni. Az eladó az ingatlanértékesítést áfakörben végzi. A vásárló kft. normál áfakörös, nem nyilatkozott az ingatlannal kapcsolatban az áfáról. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben az eladó fordított áfás számlát állít-e ki? Ha igen, a vevőnek be kell-e fizetni az áfát az adóhatóság felé, illetve levonhatja-e az áfát a vevő? Válaszukat előre is köszönöm.
GDPR nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nyilvántartotta már korábban is az ügyfeleit és munkavállalóit egyaránt, elsősorban jogszabály szerinti kötelezettségeink teljesítése érdekében. Kérdésünk, hogy a a jelenlegi nyilvántartások (például vevő törzsadat-nyilvántartás) elegendő-e, vagy külön nyilvántartást kell vezetnünk, amelynek tartalmát a meglévő nyilvántartásból visszük fel. Dolgozókra is hasonló a kérdésünk, megfelel-e a GDPR előírásnak, hogy egy meglévő dolgozói adatbázist használunk és nem visszük fel újra egy másik nyilvántartásba. Másik kérdés, hogy van-e kötelező törlési idő. Ha külön nyilvántartás kell és kötelező törlési idő van, akkor arra két alkalmazottat fel kell még venni, hogy naponta vigye fel a nyilvántartásba és naponta töröljön. Egy esettanulmány található-e valahol, hogy meg tudjuk nézni, hogy kell teljesíteni a rendeletet?
Amikor a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán
Cikk
Áfakörös egyéni vállalkozó kétmillió forint értékű terméket vásárolt. Az áfát levonásba helyezte. Viszont a számlán nem tüntették fel az adószámát. Készpénzes számlát állítottak ki az értékesítésről. Ilyen esetben mi a teendő? Esetleges ellenőrzéskor milyen szankcióra lehet számítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Figyelési időn belüli ingatlan értékesítés – áfa
Kérdés
Egy kft. 2006. 09. hóban vett egy ingatlant, az áfát levonásba helyezte. 2006. és 2007. évben beruházásokat végzett az ingatlanon, az áfát levonta. 2008. évtől minden évben végzett beruházásokat az ingatlanon 2017. évig, az áfát levonta. 2018. 05. hóban az ingatlant a kft. szeretné eladni. Ingatlan értékesítésére a kft. nem élt az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelezettség választásával. Jól értelmezem-e? 1/a. Ha az ingatlan vevője áfaalany cég, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek. A 2006. és 2007. évek ingatlan beruházásai áfa-figyelési ideje (120 hónap) ami már eltelt, ezért erre az időszakra a kft.-nek nincs arányosított áfa-bevallási, befizetési kötelezettsége a figyelési időn belüli értékesítés miatt? A 2008–2017. évek beruházásai áfa-figyelési ideje 240 hónap, ezért a még hátralévő hónapokra jutó arányosított áfát a kft.-nek be kell vallania és fizetnie? 2/a. Ha az eladó a NAV felé áfakötelessé teszi ingatlan eladását, a vevő áfaalany cég, az eladó az áfatörvény 142. § szerint fordított áfás számlát ír. Ilyenkor is van a figyelési idő hátralévő hónapjaira jutó arányosított áfa befizetése? 1/b. Ha vevő magánszemély, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek, de van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése a kft.-nek? 2/b. Ha vevő magánszemély az eladó 27 százalékos áfát számol fel a vevőnek, amit be kell vallania, fizetnie? Ilyenkor is van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése eladónak a figyelési időn belüli eladás miatt hátralévő időre?
Vevői követelés engedményezése harmadik félre
Kérdés
Kft.-nek 30 millió vevő követelése van egy másik kft. felé. Kérdésem, hogy ha ezt a vevő követelést 10 millió forintért engedményezem egy hamadik cégre, az eredeti vevőnek kell-e könyvelni az ebből keletkezet értékkülönbözetet, ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?
Online számlázóprogram
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki pénztárgépköteles tevékenységet végez, olyan készletvezető programmal rendelkezik, ami a számlázó programból veszi az értékesitési adatokat. Igy minden készpénzes műveletről kiállit számlát, akkor is, ha a vevő nem kér külön számlát és elegendő lenne neki, mondjuk a pénztárgép nyugta is. Ilyen esetben "készpénzes vásárló" megnevezés áll a vevő nevénél. Kérdés, hogy jövőre, amikor online mennek be az adatok a NAV-nak júliustól, akkor ez nem okoz-e majd problémát? Szabályos-e? Köszönettel várom válaszukat.
Ekáer-bejelentési kötelezettség
Kérdés
T. Szakértő ! “A” cég gyárt és létrehozza a “Terméket”, melyet elad “B” cégnek. Ekkor közúti árufuvarozás nem történik, mert A és B cég egy telephelyen belül működik (A gyárt, B raktároz). B cég Terméket értékesíti “C” részére, amely jellemzően mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás (termelő, egyéni vállalkozó, kft., zrt., szövetkezet). B cég C részére kiszállítja annak telephelyére a Terméket, majd számlát küld az átvételt igazoló szállítólevél alapján. “Fuvarozó” (külön cég) a szállításokat 3,5 tonna alatti kisteherautókkal végzi, erre B cégtől kapja a megbízást. A Termék, egyéb kockázatos termék (31052010, 31051000) kategóriába tartozó, egy szállítási címre, egy alkalommal 500 kilogramm vagy azt is meghaladó mennyiségű is lehet. Nettó számlaértéke 1190 kilogrammnál éri el az 1 millió forintot. (Van olyan termék is, ami nem kockázatos kategóriába tartozik: 31010000. Fentiek az értékesített mennyiségre és értékre vonatkozóan igazak erre is.) Kérdés: Van-e ekáer-bejelentési kötelezettség a C végfelhasználó (?) részére eladott és kiszállított termékek kapcsán? Ha van, akkor van-e mód az ekáer felületen adatimporttal megoldani az adatbevitelt? Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: Kelemen Gabriella
Üzletrész adásvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Részesedés átruházása miatt így változik a cégek adóalapja
Cikk
Ismertetjük, milyen hatással van a tulajdoni részesedések átruházása az átruházó, illetve a vevő (kezdeményezett) társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeire.
Ingatlanhoz fűződő korlátozási, kártalanítási jogosultságról döntött a Kúria
Cikk
Ha az ingatlan övezeti besorolása hátrányosan megváltozik, az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője kártalanításra tarthat igényt. Mi a helyzet akkor, ha e jogosultságát az ingatlan új tulajdonosa-vevője kívánja érvényesíteni? Az ügyben a Kúria hozott határozatot.
Fel nem vett osztalék
Kérdés
Egy rt. megvásárolta saját részvényét, mely az előző évekre vonatkozóan osztalékszelvényt is tartalmazott. Az adásvételi szerződésben az osztalékról nem rendelkeztek, rögzítették, hogy a szerződés aláírásától minden jog és kötelezettség a vevőre száll. A részvény bevonásra került. Az adásvételt megelőző évekre előírt osztalék az eladó részére nem fizethető ki, a szerződés alapján a jogok a vevőt illetik. A vevő saját részvénye után nem vehet fel osztalékot. Számvitelileg hogyan rendezendő a kötelezettségként nyilvántartott osztalék?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
