77 találat a(z) vevő cimkére
Üzlethelyiség vásárlás áfája
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját részre/használatra üzlethelyiséget szeretne venni. Az eladó az ingatlanértékesítést áfakörben végzi. A vásárló kft. normál áfakörös, nem nyilatkozott az ingatlannal kapcsolatban az áfáról. Az lenne a kérdésem, hogy ilyen esetben az eladó fordított áfás számlát állít-e ki? Ha igen, a vevőnek be kell-e fizetni az áfát az adóhatóság felé, illetve levonhatja-e az áfát a vevő? Válaszukat előre is köszönöm.
GDPR nyilvántartás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nyilvántartotta már korábban is az ügyfeleit és munkavállalóit egyaránt, elsősorban jogszabály szerinti kötelezettségeink teljesítése érdekében. Kérdésünk, hogy a a jelenlegi nyilvántartások (például vevő törzsadat-nyilvántartás) elegendő-e, vagy külön nyilvántartást kell vezetnünk, amelynek tartalmát a meglévő nyilvántartásból visszük fel. Dolgozókra is hasonló a kérdésünk, megfelel-e a GDPR előírásnak, hogy egy meglévő dolgozói adatbázist használunk és nem visszük fel újra egy másik nyilvántartásba. Másik kérdés, hogy van-e kötelező törlési idő. Ha külön nyilvántartás kell és kötelező törlési idő van, akkor arra két alkalmazottat fel kell még venni, hogy naponta vigye fel a nyilvántartásba és naponta töröljön. Egy esettanulmány található-e valahol, hogy meg tudjuk nézni, hogy kell teljesíteni a rendeletet?
Amikor a vevő adószámát is fel kell tüntetni a számlán
Cikk
Áfakörös egyéni vállalkozó kétmillió forint értékű terméket vásárolt. Az áfát levonásba helyezte. Viszont a számlán nem tüntették fel az adószámát. Készpénzes számlát állítottak ki az értékesítésről. Ilyen esetben mi a teendő? Esetleges ellenőrzéskor milyen szankcióra lehet számítani? – kérdezte olvasónk. Dr. Bartha László adójogi szakjogász szakértőnk válaszolt.
Figyelési időn belüli ingatlan értékesítés – áfa
Kérdés
Egy kft. 2006. 09. hóban vett egy ingatlant, az áfát levonásba helyezte. 2006. és 2007. évben beruházásokat végzett az ingatlanon, az áfát levonta. 2008. évtől minden évben végzett beruházásokat az ingatlanon 2017. évig, az áfát levonta. 2018. 05. hóban az ingatlant a kft. szeretné eladni. Ingatlan értékesítésére a kft. nem élt az áfatörvény 88. §-a szerinti adókötelezettség választásával. Jól értelmezem-e? 1/a. Ha az ingatlan vevője áfaalany cég, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek. A 2006. és 2007. évek ingatlan beruházásai áfa-figyelési ideje (120 hónap) ami már eltelt, ezért erre az időszakra a kft.-nek nincs arányosított áfa-bevallási, befizetési kötelezettsége a figyelési időn belüli értékesítés miatt? A 2008–2017. évek beruházásai áfa-figyelési ideje 240 hónap, ezért a még hátralévő hónapokra jutó arányosított áfát a kft.-nek be kell vallania és fizetnie? 2/a. Ha az eladó a NAV felé áfakötelessé teszi ingatlan eladását, a vevő áfaalany cég, az eladó az áfatörvény 142. § szerint fordított áfás számlát ír. Ilyenkor is van a figyelési idő hátralévő hónapjaira jutó arányosított áfa befizetése? 1/b. Ha vevő magánszemély, az eladó áfamentes számlát ad a vevőnek, de van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése a kft.-nek? 2/b. Ha vevő magánszemély az eladó 27 százalékos áfát számol fel a vevőnek, amit be kell vallania, fizetnie? Ilyenkor is van a figyelési időn belüli eladás miatt arányosított áfa-befizetése eladónak a figyelési időn belüli eladás miatt hátralévő időre?
Vevői követelés engedményezése harmadik félre
Kérdés
Kft.-nek 30 millió vevő követelése van egy másik kft. felé. Kérdésem, hogy ha ezt a vevő követelést 10 millió forintért engedményezem egy hamadik cégre, az eredeti vevőnek kell-e könyvelni az ebből keletkezet értékkülönbözetet, ha igen, akkor hogyan kell könyvelni?
Online számlázóprogram
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelem, aki pénztárgépköteles tevékenységet végez, olyan készletvezető programmal rendelkezik, ami a számlázó programból veszi az értékesitési adatokat. Igy minden készpénzes műveletről kiállit számlát, akkor is, ha a vevő nem kér külön számlát és elegendő lenne neki, mondjuk a pénztárgép nyugta is. Ilyen esetben "készpénzes vásárló" megnevezés áll a vevő nevénél. Kérdés, hogy jövőre, amikor online mennek be az adatok a NAV-nak júliustól, akkor ez nem okoz-e majd problémát? Szabályos-e? Köszönettel várom válaszukat.
Ekáer-bejelentési kötelezettség
Kérdés
T. Szakértő ! “A” cég gyárt és létrehozza a “Terméket”, melyet elad “B” cégnek. Ekkor közúti árufuvarozás nem történik, mert A és B cég egy telephelyen belül működik (A gyárt, B raktároz). B cég Terméket értékesíti “C” részére, amely jellemzően mezőgazdasági növénytermesztéssel foglalkozó vállalkozás (termelő, egyéni vállalkozó, kft., zrt., szövetkezet). B cég C részére kiszállítja annak telephelyére a Terméket, majd számlát küld az átvételt igazoló szállítólevél alapján. “Fuvarozó” (külön cég) a szállításokat 3,5 tonna alatti kisteherautókkal végzi, erre B cégtől kapja a megbízást. A Termék, egyéb kockázatos termék (31052010, 31051000) kategóriába tartozó, egy szállítási címre, egy alkalommal 500 kilogramm vagy azt is meghaladó mennyiségű is lehet. Nettó számlaértéke 1190 kilogrammnál éri el az 1 millió forintot. (Van olyan termék is, ami nem kockázatos kategóriába tartozik: 31010000. Fentiek az értékesített mennyiségre és értékre vonatkozóan igazak erre is.) Kérdés: Van-e ekáer-bejelentési kötelezettség a C végfelhasználó (?) részére eladott és kiszállított termékek kapcsán? Ha van, akkor van-e mód az ekáer felületen adatimporttal megoldani az adatbevitelt? Köszönöm válaszukat, üdvözlettel: Kelemen Gabriella
Üzletrész adásvétel
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek (3 millió forint törzstőkével) az egyik tagja eladja az üzletrészének egy részét. Az eladott üzletrész névértéke 100 ezer forint. A vevő ezért az üzletrészért 100 ezer forintot fizet. Úgy gondolom, hogy az eladónak így nem keletkezik jövedelme az adásvétel során. De nem tudom, hogy a vevőnél is ugyanez a helyzet? A kft. saját tőkéje 120 millió forint. Ha az Szja törvény 3.§ (9) pontjában leírtakat veszem alapul, akkor a 100 ezer forint üzletrész szokásos piaci ára 4 millió forint lenne, de a vevő nem ennyit fizet érte, vagyis a törvény szerint egyéb jövedelme keletkezett (Szja törvény 28. § (7) b))? Az adás-vételi szerződésnek viszont van egy pontja, ami az alábbiakat tartalmazza: „A szerződő felek kijelentik, hogy az üzletrész vételárát a társaság vagyonának, illetve tevékenységének ismeretében határozták meg, melyet a felek reálisnak fogadnak el.” Ebben az esetben is kell egyéb jövedelem címén adóznia a vevőnek? Válaszát előre is köszönöm!
Részesedés átruházása miatt így változik a cégek adóalapja
Cikk
Ismertetjük, milyen hatással van a tulajdoni részesedések átruházása az átruházó, illetve a vevő (kezdeményezett) társasági adóval kapcsolatos kötelezettségeire.
Ingatlanhoz fűződő korlátozási, kártalanítási jogosultságról döntött a Kúria
Cikk
Ha az ingatlan övezeti besorolása hátrányosan megváltozik, az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője kártalanításra tarthat igényt. Mi a helyzet akkor, ha e jogosultságát az ingatlan új tulajdonosa-vevője kívánja érvényesíteni? Az ügyben a Kúria hozott határozatot.
Fel nem vett osztalék
Kérdés
Egy rt. megvásárolta saját részvényét, mely az előző évekre vonatkozóan osztalékszelvényt is tartalmazott. Az adásvételi szerződésben az osztalékról nem rendelkeztek, rögzítették, hogy a szerződés aláírásától minden jog és kötelezettség a vevőre száll. A részvény bevonásra került. Az adásvételt megelőző évekre előírt osztalék az eladó részére nem fizethető ki, a szerződés alapján a jogok a vevőt illetik. A vevő saját részvénye után nem vehet fel osztalékot. Számvitelileg hogyan rendezendő a kötelezettségként nyilvántartott osztalék?
Kétezer font roncsprémiumot ad vevőinek a Ford Nagy-Britanniában
Cikk
Kétezer font (660 ezer forint) kedvezményt biztosít egyes új járműveire a Ford Nagy-Britanniában a hét évnél idősebb autók cseréjekor. Az intézkedés célja a levegő minőségének javítása.
Számlázás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! "A" Kft. csatlakozott "B" Kft.-hez a mobilszolgáltatás igénybevételét illetően. (Flotta, ha jól tudom.) A számlát a következőképpen kapta meg "A" a Telenortól: Vevő: "B" Kft. Számlafizető: "A" Kft. Helyes-e ez így az "A" Kft. szempontjából, el lehet-e számolni? Köszönöm! Emília
Lehetőségek és kötelezettségek üzletág átruházásánál
Cikk
Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Gyógyászati segédeszközök számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk gyógyászati segédeszközöket forgalmaz, melyhez ártámogatási szerződést kötött az OEP-pel (jelenlegi nevén NEAK). A magánszemélyeknek vényre felírt gyógyászati segédeszközök ellenértékét részben vagy egészben a NEAK-tól kapjuk meg. A NEAK felé időszakonként részletes elektronikus elszámolást, vényjelentést kell küldenünk az eladott termékekről. Kérdésem arra vonatkozik, hogy kit kell vevőnek tekintenünk, kinek kell kiállítanunk az áfás számlát: a magánszemélyeknek vagy a NEAK-nak? Külföldi kapcsolt cégeink, melyek ugyanilyen tevékenységet végeznek, az adott országban működő egészségbiztosítási szervet tekintik vevőnek, felé számlázzák a termékeket, amennyiben az finanszírozza. Akkor járunk el helyesen, ha mi is a NEAK részére állítjuk ki a számlát az eszközök teljes áráról (100%-os tb-támogatás esetén), illetve részbeni támogatás esetén a támogatás összegéről a NEAK felé, a magánszemély által fizetett összegről pedig a magánszemély felé állítjuk ki a számlát? Vagy a teljes összegről mindenképpen a magánszemély részére kell a számlát kiállítani? Köszönöm a válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
