Közösségi ügyleteknél melyek azok a dokumentumok, amelyeket egy új vevő (vállalkozás) esetében az első értékesítéskor, s melyek, amelyeket minden alkalommal szükséges a számla mellé csatolni? A sokakat érintő olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles szakértő válaszolt.
Társaságunk bérbe adott egy ingatlant, 2015. december 1-től. 2016. június 30-ig tartó határozott időre. 2016. 05. 26-án kelt adásvételi szerződésben értékesítettük az ingatlant a bérbevevőnek. A vételár megfizetésének határideje június 30. A szerződés kitér arra, h. a tulajdonjog a teljes vételár megfizetésével száll át a Vevőre, és arról is rendelkezik, h. a számlát a vételár megfizetésével egy időben kell átadnunk a Vevőnek. A kérdésem az, a szabályosan kiállított számlán teljesítés időpontként milyen időpontnak kell szerepelnie. A vevő 2015. december 1-től úgymond birtokba vette az ingatlant, bérlői minőségében. Az adásvételi szerződés egyértelműen rendelkezik arról, h. a tulajdonjog a vételár megfizetésével száll át a vevőre, ami a bérleti szerződés utolsó napja. Válaszukat köszönöm Vécsi Bernadett
Kik voltak az adásvétel tényleges szereplői, ki jogosult áfalevonásra? Elegendő bizonyíték-e a számla és az átutalt összeg? Az adózók és az adóhatóság közötti per felülvizsgálati eljáráshoz vezetett.
Adómentes lehet a termőföld átruházásából származó jövedelem, illetve annak egy része, például attól függően hogy az eladó a földet hogyan szerezte, ki a vevője, s az a földet milyen célra hasznosítja. A 2015. évi termőföld-értékesítés szabályait ismertetjük.
Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás válaszol.
Az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a nemzeti földalapot – közölte a Miniszterelnökség vezetője szokásos csütörtöki tájékoztatóján, Budapesten.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!
Kinek a felelőssége, ha a szállító a számláján nem a saját bankszámlaszámát tünteti fel és az átutalt pénz máshoz érkezik meg? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.
Tisztelt Szakértő ! Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan Szvt. 3. § 4.bekezdés 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja , hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009-es évben keletkezett vevői követelések értékelésekor (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk. változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre? Köszönettel: W.Andrea
A napokban több olvasónk is arról számolt be, hogy az üzletéből távozó vásárlóktól az adóhatóság munkatársai a nyugta bemutatását kérték. Része lehet-e ez az ellenőrzésnek, elvárható-e a vevőtől, hogy megőrizze az átvett nyugtát. Egyáltalán: magánszemély esetében van-e értelme a nyugták, számlák „raktározásának”?
Gyakori, hogy az adózó azért nem tud eleget tenni adókötelezettségének, mert vevői nem egyenlítették ki a számlát. Rendezhető-e a NAV-val szembeni tartozás ilyen követelés beszámításával? Olvasónk kérdéseire dr. Verbai Tamás jogász, a HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. vezérigazgatója válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték