88 találat a(z) vevő cimkére

Kérdés

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni

Kérdés

Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!

Kérdés

Társaságunk bérbe adott egy ingatlant, 2015. december 1-től. 2016. június 30-ig tartó határozott időre. 2016. 05. 26-án kelt adásvételi szerződésben értékesítettük az ingatlant a bérbevevőnek. A vételár megfizetésének határideje június 30. A szerződés kitér arra, h. a tulajdonjog a teljes vételár megfizetésével száll át a Vevőre, és arról is rendelkezik, h. a számlát a vételár megfizetésével egy időben kell átadnunk a Vevőnek. A kérdésem az, a szabályosan kiállított számlán teljesítés időpontként milyen időpontnak kell szerepelnie. A vevő 2015. december 1-től úgymond birtokba vette az ingatlant, bérlői minőségében. Az adásvételi szerződés egyértelműen rendelkezik arról, h. a tulajdonjog a vételár megfizetésével száll át a vevőre, ami a bérleti szerződés utolsó napja. Válaszukat köszönöm Vécsi Bernadett

Cikk

Kik voltak az adásvétel tényleges szereplői, ki jogosult áfalevonásra? Elegendő bizonyíték-e a számla és az átutalt összeg? Az adózók és az adóhatóság közötti per felülvizsgálati eljáráshoz vezetett.

Cikk

Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás válaszol.

Cikk

Az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a nemzeti földalapot – közölte a Miniszterelnökség vezetője szokásos csütörtöki tájékoztatóján, Budapesten.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!

Cikk

Kinek a felelőssége, ha a szállító a számláján nem a saját bankszámlaszámát tünteti fel és az átutalt pénz máshoz érkezik meg? Olvasói kérdésre Sinka Júlia adó- és számviteli tanácsadónk válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Kérdésem a közelgő évzáráshoz kapcsolódik. A behajthatatlan követeléssel kapcsolatosan Szvt. 3. § 4.bekezdés 10. pontjának az utolsó g) pontja kimondja , hogy „amely a hatályos jogszabályok alapján elévült”. Szeretném a véleményét kérni, hogy ezt az elévülést hogyan kell a gyakorlatban értelmezni? A 2009-es évben keletkezett vevői követelések értékelésekor (korábban értékvesztést számoltunk el), hogyan kell figyelembe venni a Ptk. változását és az egyenlegközlő levelek kiküldése hogyan hat az elévülési időre? Köszönettel: W.Andrea

Cikk

A napokban több olvasónk is arról számolt be, hogy az üzletéből távozó vásárlóktól az adóhatóság munkatársai a nyugta bemutatását kérték. Része lehet-e ez az ellenőrzésnek, elvárható-e a vevőtől, hogy megőrizze az átvett nyugtát. Egyáltalán: magánszemély esetében van-e értelme a nyugták, számlák „raktározásának”?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Cégautóadó fizetése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Illeték alóli mentesülés

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Ingatlan-adásvétel teljesítési időpont

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 február
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 1

Együttműködő partnereink