94 találat a(z) vevő cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Cégünk gyógyászati segédeszközöket forgalmaz, melyhez ártámogatási szerződést kötött az OEP-pel (jelenlegi nevén NEAK). A magánszemélyeknek vényre felírt gyógyászati segédeszközök ellenértékét részben vagy egészben a NEAK-tól kapjuk meg. A NEAK felé időszakonként részletes elektronikus elszámolást, vényjelentést kell küldenünk az eladott termékekről. Kérdésem arra vonatkozik, hogy kit kell vevőnek tekintenünk, kinek kell kiállítanunk az áfás számlát: a magánszemélyeknek vagy a NEAK-nak? Külföldi kapcsolt cégeink, melyek ugyanilyen tevékenységet végeznek, az adott országban működő egészségbiztosítási szervet tekintik vevőnek, felé számlázzák a termékeket, amennyiben az finanszírozza. Akkor járunk el helyesen, ha mi is a NEAK részére állítjuk ki a számlát az eszközök teljes áráról (100%-os tb-támogatás esetén), illetve részbeni támogatás esetén a támogatás összegéről a NEAK felé, a magánszemély által fizetett összegről pedig a magánszemély felé állítjuk ki a számlát? Vagy a teljes összegről mindenképpen a magánszemély részére kell a számlát kiállítani? Köszönöm a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás különböző termékek értékesítésével foglalkozik. Van egy olyan akció, hogy amennyiben egy vevő egy megrendelés alkalmával nettó 1 millió forintot meghaladó értékű terméket vásárol, akkor a megrendelése mellé kap ingyen, ajándékként egy általa választott terméket. Kérdésem hogy ezen juttatásnak milyen adóvonzata van? Egyes meghatározott juttatásnak minősül? Esetleg térítés nélküli átadásnak?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek 2016.12.31-én marad fenn vevőtől kapott előlege és szállítónak készletre kifizetett előlege. 453 főkönyvi számon a vevői; 353 főkönyvi számon a szállítói előleg szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a 453-as főkönyvi számlán a vevői előleget áfával növelt értéken tartom nyilván és a mérlegben kötelezettségként szerepel? A szállítónak adott előleg pedig áfa nélkül szerepel a 353-as főkönyvi számlán és a készletek között szerepel a mérlegben? Válasza sürgős lenne egy vitás ügy miatt! Köszönettel;

Kérdés

T. Szakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy a webáruházak esetében a magánszemélyeket elegendő-e egy közös néven (például internetes vevő) nyilvántartani a megrendelés szám, számlaszám alapján visszakereshető módon, vagy név szerint kötelező őket nyilvántartásba venni? (Ugye ez borzalmas mennyiségű adatfelvitelt jelentene, kavarodást, név-cserét, összekeverést stb.) Köszönettel: Ujvári Erika

Cikk

Az utóbbi években elterjedt trend szerint évente már legalább kétszer szembesülnek az adózók egy újabb adócsomaggal. Az ilyen salátatörvények egyidejűleg 10-15 törvényt módosítanak, ráadásul úgy, hogy az abban ismertetett részletszabályok hatálybalépése hol évközbeni, hol a következő év január elsejei (rosszabb esetben pedig visszamenőleges). Ez sokszor a legfelkészültebb szakértőket is próbára teszi. Kiváló példája a bizonytalanságot okozó rendelkezéseknek a számlákkal – számlázórendszerekkel – és az ezekhez kapcsolódó bevallási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályozás. Összefoglaljuk, hogy 2017-től mire lehet számítani ebben a témában.

Kérdés

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni

Kérdés

Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!

Kérdés

Társaságunk bérbe adott egy ingatlant, 2015. december 1-től. 2016. június 30-ig tartó határozott időre. 2016. 05. 26-án kelt adásvételi szerződésben értékesítettük az ingatlant a bérbevevőnek. A vételár megfizetésének határideje június 30. A szerződés kitér arra, h. a tulajdonjog a teljes vételár megfizetésével száll át a Vevőre, és arról is rendelkezik, h. a számlát a vételár megfizetésével egy időben kell átadnunk a Vevőnek. A kérdésem az, a szabályosan kiállított számlán teljesítés időpontként milyen időpontnak kell szerepelnie. A vevő 2015. december 1-től úgymond birtokba vette az ingatlant, bérlői minőségében. Az adásvételi szerződés egyértelműen rendelkezik arról, h. a tulajdonjog a vételár megfizetésével száll át a vevőre, ami a bérleti szerződés utolsó napja. Válaszukat köszönöm Vécsi Bernadett

Cikk

Kik voltak az adásvétel tényleges szereplői, ki jogosult áfalevonásra? Elegendő bizonyíték-e a számla és az átutalt összeg? Az adózók és az adóhatóság közötti per felülvizsgálati eljáráshoz vezetett.

Cikk

Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás válaszol.

Cikk

Az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a nemzeti földalapot – közölte a Miniszterelnökség vezetője szokásos csütörtöki tájékoztatóján, Budapesten.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

IBC tartály

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Jövedéki termék selejtezése

Laczi Ferenc

igazságügyi jövedéki szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink