Lehetőségek és kötelezettségek üzletág átruházásánál Cikk
Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Hogyan ruházható át az üzletág, milyen kötelezettségek terhelik a feleket? Olvasói kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Cégünk gyógyászati segédeszközöket forgalmaz, melyhez ártámogatási szerződést kötött az OEP-pel (jelenlegi nevén NEAK). A magánszemélyeknek vényre felírt gyógyászati segédeszközök ellenértékét részben vagy egészben a NEAK-tól kapjuk meg. A NEAK felé időszakonként részletes elektronikus elszámolást, vényjelentést kell küldenünk az eladott termékekről. Kérdésem arra vonatkozik, hogy kit kell vevőnek tekintenünk, kinek kell kiállítanunk az áfás számlát: a magánszemélyeknek vagy a NEAK-nak? Külföldi kapcsolt cégeink, melyek ugyanilyen tevékenységet végeznek, az adott országban működő egészségbiztosítási szervet tekintik vevőnek, felé számlázzák a termékeket, amennyiben az finanszírozza. Akkor járunk el helyesen, ha mi is a NEAK részére állítjuk ki a számlát az eszközök teljes áráról (100%-os tb-támogatás esetén), illetve részbeni támogatás esetén a támogatás összegéről a NEAK felé, a magánszemély által fizetett összegről pedig a magánszemély felé állítjuk ki a számlát? Vagy a teljes összegről mindenképpen a magánszemély részére kell a számlát kiállítani? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás különböző termékek értékesítésével foglalkozik. Van egy olyan akció, hogy amennyiben egy vevő egy megrendelés alkalmával nettó 1 millió forintot meghaladó értékű terméket vásárol, akkor a megrendelése mellé kap ingyen, ajándékként egy általa választott terméket. Kérdésem hogy ezen juttatásnak milyen adóvonzata van? Egyes meghatározott juttatásnak minősül? Esetleg térítés nélküli átadásnak?
Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft.-nek 2016.12.31-én marad fenn vevőtől kapott előlege és szállítónak készletre kifizetett előlege. 453 főkönyvi számon a vevői; 353 főkönyvi számon a szállítói előleg szerepel. Kérdésem az lenne, hogy a 453-as főkönyvi számlán a vevői előleget áfával növelt értéken tartom nyilván és a mérlegben kötelezettségként szerepel? A szállítónak adott előleg pedig áfa nélkül szerepel a 353-as főkönyvi számlán és a készletek között szerepel a mérlegben? Válasza sürgős lenne egy vitás ügy miatt! Köszönettel;
T. Szakértők! Érdeklődni szeretnék, hogy a webáruházak esetében a magánszemélyeket elegendő-e egy közös néven (például internetes vevő) nyilvántartani a megrendelés szám, számlaszám alapján visszakereshető módon, vagy név szerint kötelező őket nyilvántartásba venni? (Ugye ez borzalmas mennyiségű adatfelvitelt jelentene, kavarodást, név-cserét, összekeverést stb.) Köszönettel: Ujvári Erika
Az utóbbi években elterjedt trend szerint évente már legalább kétszer szembesülnek az adózók egy újabb adócsomaggal. Az ilyen salátatörvények egyidejűleg 10-15 törvényt módosítanak, ráadásul úgy, hogy az abban ismertetett részletszabályok hatálybalépése hol évközbeni, hol a következő év január elsejei (rosszabb esetben pedig visszamenőleges). Ez sokszor a legfelkészültebb szakértőket is próbára teszi. Kiváló példája a bizonytalanságot okozó rendelkezéseknek a számlákkal – számlázórendszerekkel – és az ezekhez kapcsolódó bevallási kötelezettségekkel kapcsolatos szabályozás. Összefoglaljuk, hogy 2017-től mire lehet számítani ebben a témában.
Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni: Mikrogazdálkodói beszámolót és könyvelést készítek több cégnek, és a 398/2012. számú kormányrendeletben van egy rész, amit nem tudok értelmezni. „A valutapénztárba bekerülő valutakészlet, a devizaszámlára kerülő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír, illetve kötelezettség könyv szerinti értékének csökkenéseit a könyv szerinti árfolyamon kell forintra átszámítani, egyedi értékeléssel, illetve ha ez nem lehetséges akkor átlagárfolyamon”. Itt azt nem tudom értelmezni, hogy ezek szerint nem könyvelhetek FIFO módszer alapján, tehát a vevő kiegyenlítést a bankból úgy kell könyvelnem, hogy a vevő könyv szerinti értékén, és akkor a bankon keletkezik árfolyam-differencia? Illetve a szállítót is így kell könyvelnem a banki kiegyenlítés során? És a bankköltséget is napi MNB árfolyamon kell könyvelnem? Én eddig a bankba befolyt vevőt a napi MNB árfolyamon könyveltem, és utána a vevőn volt árfolyam-differencia, illetve a szállítót pedig könyv szerinti értéken (FIFO) alapján könyveltem a bankból. Előre is köszönöm a segítségüket. Üdvözlettel: Jánosi Hajni
Kedves Szakértő! Katás, alanyi adómentes egyéni vállalkozóként érdeklődnék. Stock oldalakra (USA cég) feltöltött grafikai munkákból származó bevétel után szeretnék számlát kiállítani. Igyekeztem tájékozódni, s bár a legtöbb dolog világos, de a biztonság kedvéért szeretnék egy-egyre rákérdezni. 1. A stock oldalon keresztül érkezik a bevétel, a pénzt majd az fizeti ki. A tulajdonképpeni vevők adataihoz nincs hozzáférés, így helyes a számlán vevőként a stock oldalt megadni? 2. A képek használati joga kerül eladásra, ez vehető jogdíjnak? Tehát a megnevezéshez írható ez? 3. Amennyiben a képek folyamatosan elérhetőek, ez folyamatos teljesítésű szolgáltatás? Ha igen, a számlán a mennyiséget napokban-hónapokban lehet megadni? (Vagy minden egyes letöltést és az összeget külön értékesítésként kellene megadni? Ez nagyobb számú letöltés esetén sokkal bonyolultabb lenne.) 4. Az egységárat a mennyiség után hogyan lehet kifejezni, lehetne mondjuk adott összeget egy egységként feltüntetni? (Ha például 100 dollár a bevétel és a mennyiség egy hónap, akkor az egységár is lehet 100 dollár?) A segítséget előre is köszönöm szépen!
Közösségi ügyleteknél melyek azok a dokumentumok, amelyeket egy új vevő (vállalkozás) esetében az első értékesítéskor, s melyek, amelyeket minden alkalommal szükséges a számla mellé csatolni? A sokakat érintő olvasói kérdésre Juhász Tibor okleveles szakértő válaszolt.
Társaságunk bérbe adott egy ingatlant, 2015. december 1-től. 2016. június 30-ig tartó határozott időre. 2016. 05. 26-án kelt adásvételi szerződésben értékesítettük az ingatlant a bérbevevőnek. A vételár megfizetésének határideje június 30. A szerződés kitér arra, h. a tulajdonjog a teljes vételár megfizetésével száll át a Vevőre, és arról is rendelkezik, h. a számlát a vételár megfizetésével egy időben kell átadnunk a Vevőnek. A kérdésem az, a szabályosan kiállított számlán teljesítés időpontként milyen időpontnak kell szerepelnie. A vevő 2015. december 1-től úgymond birtokba vette az ingatlant, bérlői minőségében. Az adásvételi szerződés egyértelműen rendelkezik arról, h. a tulajdonjog a vételár megfizetésével száll át a vevőre, ami a bérleti szerződés utolsó napja. Válaszukat köszönöm Vécsi Bernadett
Kik voltak az adásvétel tényleges szereplői, ki jogosult áfalevonásra? Elegendő bizonyíték-e a számla és az átutalt összeg? Az adózók és az adóhatóság közötti per felülvizsgálati eljáráshoz vezetett.
Adómentes lehet a termőföld átruházásából származó jövedelem, illetve annak egy része, például attól függően hogy az eladó a földet hogyan szerezte, ki a vevője, s az a földet milyen célra hasznosítja. A 2015. évi termőföld-értékesítés szabályait ismertetjük.
Egy láncügyletben mit jelent az, hogy a közbenső szereplő vevőként vagy eladóként fuvaroz? A főszabály szerint vevőként fuvaroz a közbenső szereplő, ha mégis értékesítőként, akkor mivel tudom igazolni, és ezzel megdönteni a főszabályt? Olvasónk kérdésére dr. Verbai Tamás válaszol.
Az állami földek egy részének értékesítéséről szóló terv elkészítésére kérte fel a kormány Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert és a nemzeti földalapot – közölte a Miniszterelnökség vezetője szokásos csütörtöki tájékoztatóján, Budapesten.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. az évfolyamán szeretne végelszámolással megszűnni. 2004-2008. időszakból rendezetlen vevő és szállító (mindkekettő tartozik egyenleggel, amire, mint kiderült, az akkori könyvelés nem fordított rá figyelmet). A 2014. év zárásakor szeretném rendezni a vevő, szállító folyószámlát. Kérdésem, hogy a kivezetéskor, ami egyéb ráfordítás a társasági adóban adóalapnövelő tételnek számít-e? Válaszukat köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől