227 találat a(z) veszteség cimkére
Követelésengedményezés adózvonzata
Kérdés
Egy társaság a befektetései között nyilvántartott üzletrészt, valamint e társaság jegyzett tőkéjének csökkentéséből eredő követelést bekerülési értéken tartott nyilván több éve. Még a 2017. évi mérleg készítésekor is úgy értékelte a társaság vezetése, hogy értékvesztés elszámolása nem indokolt. 2018. évben az üzletrészt értékesítette, a követelést pedig engedményezte a másik tulajdonos társaság részére egy jelképes összegért, mely engedményezésből 37 millió forint veszteség jellegű különbözete keletkezett. Kérdés, hogy ez a 37 millió forint a társaságiadó-bevallás készítése során esetleg adóalap-növelő tétel-e valamilyen jogcímen, vagy ily módon az adózásban elismert költség?
Kártérítés
Kérdés
Betéti társaság részére a könyvelőjével szemben indított perben a bíróság kártérítést ítélt meg. A döntés 2018.01.12-én emelkedett jogerőre. A könyvelő nem fizetett, ezért az ügy bírósági végrehajtóhoz került, de 2018-ban még bevételt nem realizált a társaság ebből. A számviteli elszámolás szempontjából helyesen jártunk-e el, ha a jogerőre emelkedés napjával bekönyveljük, és nem határoljuk el a kártérítés összegét (T36 - K96). E nélkül a könyvelési tétel nélkül a társaság veszteséggel zárta volna a 2018. évét, így viszont nyereségessé válik. Igényel-e ez a helyzet további teendőket a nyereségadók megállapítása során? Válaszukat köszönöm.
Veszteség elhatárolás 2018
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó 2017-ben 1 537 000 forint veszteséggel zárt. Ezt a veszteséget nyilvántartásba vette, valamint a 1753 bevallás 81. sor és 83. soraiban is szerepeltette. A 2018-as évben a 3,6 millió forint nyereséget ért el. Kérdésem, hogy milyen feltételekkel tudja felhasználni az előző évek veszteségét? Köszönöm.
Közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező adózása
Kérdés
Tisztelet Szakértő! Háromtagú családnak közös őstermelői igazolványa volt, mely a férj nevére szólt. Tevékenységük erdőgazdálkodáshoz kapcsolódott. A korábbi két évben veszteségük volt, mert csak költségeik merültek fel, mivel fakitermelésből bevételük nem volt. A veszteséget elhatárolták. A férj – akinek a nevére az igazolvány szólt – 2018 decemberében elhunyt. Azt tudom, hogy az ő adóbevallásását a NAV fogja elkészíteni. Számomra az a kérdés, hogy a rá jutó továbbvihető veszteség – mely a korábbi adóbevallásában megjelent – elveszett-e, vagy esetleg az újonan helyette belépő családtagnál (mivel újra három fő tartozik a közös igazolványhoz, csak az most az elhunyt feleségének nevére lett kiváltva), vagy a korábban vele közös igazolvány alá tartozó két másik családtagnál érvényesíthető-e? Várom szíves válaszát! Köszönettel: Molnár Lajosné
Magyarországi fióktelep vesztesége, adóalapja
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Magyarországi fióktelep veszteséggel zárta a 2018. évet. Fióktelepeknél van-e a veszteséggel kapcsolatban valamilyen különleges eljárás számvitelben vagy adózásban, vagy ugyanúgy kell eljárni, mint bármely más gazdasági társaságnál? Van-e a fióktelepnél minimum társasági adó, illetve a veszteséget el lehet határolni? Köszönettel.
Forintos számla devizában kiegyenlítve
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A parterünk a forintban kiállított számlánkat emberi hiba miatt az eurós bankszámlánkra utalta át, így nálam keletkezett egy árfolyamveszteség. Ő azzal érvel, hogy mivel mindkét bankszámlaszám fel volt tüntetve a számlán, így bármelyikre utalhat, és ő forintot utalt, az én problémám, hogy ezt milyen árfolyamon könyvelte a bankom. Tényleg el kell fogadnom a veszteséget vagy van valamilyen jogcímem, hogy ezt az összeget követeljem tőle?
Támogatási előleg elszámolása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Közhasznú alapítvány több EFOP pályázat kapcsán támogatási előleget kapott. A befolyt előlegeket a megérkezéskor rövid lejáratú kötelezettségként vettük nyilvántartásba T385-K479. A költségek egy része tavaly kifizetésre került. Jelen állás szerint az alapítvány veszteséges képet mutat. Az elszámolások nem fognak megtörténni mérlegkészítésig. Most az a kérdésem, hogyan lesz az előlegekből bevétel? Amíg nem történik meg az elszámolás, addig kénytelenek vagyunk veszteséggel zárni? Vagy van lehetőség legalább annyi bevételt elszámolni, hogy nullszaldósak legyünk? Válaszát legyen kedves könyvelési tételekkel kiegészíteni. Köszönettel: W. József
Tetemes veszteség a Ryanairnél
Cikk
A bér- és kerozinköltség jelentős emelkedése miatt 68 millió eurós üzemi veszteséget jelentett a Ryanair-csoport a december 31-ével végződött harmadik pénzügyi negyedévéről.
Ingatlan apportja (tőkeemelés)
Kérdés
„A” Kft. „B” Kft.-ben 100 százalék tulajdonosi részesedéssel rendelkezik. Mindkét kft. választotta, hogy áfásan számlázza ingatlaneladásait. „A” Kft. lakóingatlanját apportálná „B” Kft.-be (növelné a jegyzett tőkét). Van-e áfa- és illetékfizetési kötelezettsége valamelyik kft.-nek? Az átadó kft.-nél, ha a könyv szerinti érték nagyobb, mint az apport értéke ez veszteségként könyvelendő? Ez növelendő tétel a társasági adóban? Előre is köszönöm
Csoportos társaságiadó-alanyiság: válasszam vagy ne válasszam?
Cikk
Január 15-éig dönthetnek a feltételeknek megfelelő vállalkozások, hogy szeretnének-e csoportos társaságiadó-alanyiságot választani. A cikk néhány szempontot villant fel a döntéshez, a teljesség igénye nélkül.
Társasági adó, céltartalék-elhatárolás
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Fenti témában szeretném a tanácsukat kérni, melyik eljárás lenne a leg zabályosabb. Adott egy kft., 2017-ben egy nagy összegű bevétele kiszámlázásra került, melynek szintén egy magas összegű alvállalkozói költsége 2018-ban mérlegkészítés után realizálódott. Ezáltal a 2017. év nagyon nyereséges volt, a 2018. évet viszont emiatt nagy veszteségbe viszi át. Megoldás lehet-e a 2017-et módosítani akár céltartalék-képzéssel, akár passzív időbeli elhatárolással, hogy az összemérés elve, az óvatosság elve ne sérüljön? Amennyiben igen, melyik megoldás a megfelelő? A céltartalék-képzéssel a társaságiadó-fizetési kötelezettség változatlan maradna 2017-ben, hiszen taoalap-növelő tétel is egyben, az elhatárolás esetében pedig csökkenne a tao-fizetési kötelezettség. Köszönöm szépen!
Bt. vagyoni hozzájárulás mértéke
Kérdés
Tisztel Szakértő! Társasági szerződésünket 2016. decemberben változtattuk, amit a taggyűlés is jóváhagyott. Változott a cég telephelye valamint a tagok nyereség-veszteség felosztása. Beltag 99 százalék, kültag 1 százalék. A vagyoni hozzájárulás mértéke változatlan maradt: beltag 10 ezer forint kültag 5000 forint. Szabályos-e így, ha nem, akkor mit lehet tenni, hogy a kültagnak továbbra is 1 százaléka maradjon? Veszteség esetén a kültag valóban a veszteség 1 százalékával felel? Házastársak esetén ez, hogyan alakul? Köszönöm a válaszát Egy olvasójuk.
Csoportos tao
Kérdés
Tiszatelt Szakértő! A csoportos társasági adó tagja a csoporttagsága előtti időszakról elhatárolt veszteséggel rendelkezik. Ezen veszteség felhasználásával kapcsolatban az a kérdésem, hogy a veszteséget felhasználhatja-e bármelyik csoporttag, vagy csak az a tag, akinél a veszteség képződött? További kérdés, hogy a csoporttag által az "önálló" adóalap meghatározásakor felhasznált veszteséget a csoportszintű adóalap megállapításakor figyelembe kell-e venni, azaz a csoportos társaságiadó-alanyiság által és a csoporttagok által egyedileg érvényesített elhatárolt veszteség mértéke együttesen nem haladhatja meg az elhatárolt veszteség érvényesítése nélküli egyedi pozitív adóalapok összegének 50 százalékát. Válaszát előre is köszönöm.
Uniós nyomásra mégsem lesz tilos veszteségesnek lenni
Cikk
Az Országgyűlés hatályon kívül helyezte a nagy kereskedelmi láncok veszteséges működését tiltó szabályt.
Elábé meghatározása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk fémkereskedelemmel foglalkozik. A készletből kiszállítunk X mennyiséget partnereknek, amit ők visszaigazolnak. Általában kevesebb mennyiséget, mert például máshogy mérik stb. Ezt a visszaigazolt mennyiséget számlázzuk ki, ez lesz egy elszámolt mennyiség. Ezáltal az árbevétel kevesebb lesz, mint ha a teljes kiszállított összeg után számláztuk volna ki az árut. Kérdésem, hogy kell-e az elábét csökkenteni az erre a mennyiségkülönbségre jutó összeggel? Cégünk súlyozott átlagárral számolja el a készletcsökkenéseket. Nem küldik vissza az el nem fogadott mennyiséget, egyszerűen ez olyan, mint egy szállítási veszteség. Eladott árunak melyik mennyiséget tekintsük? Ha a ténylegesen kiküldött mennyiséget (ez van a készletnyilvántartó programban is), akkor az elábé több lesz, ha pedig csak az elszámolt mennyiségre számoljuk, akkor kevesebb. Eredmény szempontjából, valamint az iparűzési adó meghatározásánál nagyon fontos, hogy a helyes mennyiség után számoljuk ki az elábét. Esetleg a különbséget veszteségként az egyéb ráfordítások között szerepeltessük? Ebben kérném a segítségüket. Köszönöm a válaszát.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
