Gyors és hatékony intézkedéscsomagot jelentett be Twitter üzenetekben ma reggel Berat Albayrak török pénzügyminiszter a líra árfolyamesésének megállítására. Eközben nyomozás indul Törökországban több száz internetes profil ellen, amelyek a közösségi médiában a hatóságok szerint a líra árfolyamesését kiprovokáló bejegyzéseket tettek közzé – közölte a török belügyminisztérium.
Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.
A veszteségfelhasználás (veszteségleírás) az egyik legfontosabb adóalap-módosító tétel, hiszen igénybevétele által az enélkül kiszámított adóalap akár felére is redukálható. Az adótervezésnél, illetve az adókalkuláció összeállításakor azonban nem elegendő a hatályos normaszöveget vizsgálnunk: több éve, évtizede működő cégek esetében a Tao. tv. vonatkozó jogszabályhelyeinek evolúciójára is figyelemmel kell lenni. Az átmeneti szabályok áttekintésekor ezekre térünk ki, felhívva a figyelmet azokra a különbségekre, amelyekre az egyes években keletkezett veszteségek vonatkozásában ügyelni kell.
Több mint húsz éve él a szabály, hogy a vállalkozások – úgymond – magukkal hordozhatják elhatárolt negatív adóalapjukat, hogy a következő pozitív adóalappal rendelkező adóévükben leírhassák azt. Az immár örökzöld szabályra vonatkozó előírások útvesztőjében azonban még mindig elég könnyű elveszni. Négyrészes cikksorozatunkkal segítünk a könnyebb eligazodásban.
Tisztelt Szakértő Két kérdésem van: 1.) Egy vállalatnál irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő kiadások több éven át jelentkeznek a cégnél. Megvásárolták a szoftver jogát, aztán hosszabb időn keresztül folytak a fejlesztések az egyéni igények rendszerbe történő beépítésére. Kérdésem, hogy a tao-törvény 7. § zs) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként mi vehető figyelembe és mikor a beszerzéssel kapcsolatban, ha az alapprogram jogát 2016-ban megvásárolták, a fejlesztések 20162017 évben folyamatosan folytak és azok számlázása is folyamatos volt, az aktiválás 2017-ben történt meg. Helyes-e az aktiválás, ha a program egy részét (számlázás-készlet nyilvántartás) már 2017-ben élesben használták, de az egész programrendszert csak 2017-ben kezdték alkalmazni. Ha számlázás már 2016-ban ezzel folyt, akkor a 2017-es beszerzések is figyelembe vehetők adóalap csökkentő tételként, vagy már nem minősül új szoftver beszerzésnek a további fejlesztés költsége? 2.) Társasági adó önellenőrzésekor figyelembe lehet-e venni utólag a megképzett, lekötött tartalékként is könyvelt, de a tao-elszámolásnál nem érvényesített fejlesztési tartalék összegét? Ha a tao önellenőrzése során az adóalap megnő, akkor az elhatárolt veszteség összege változtatható-e, ha van még fel nem használt előző évek vesztesége? Minden esetben növelhető a veszteség elhatárolás összege vagy csak akkor, ha eredetileg is, az a nélkül számított adóalap 50 százalékát érvényesítették a veszteség elhatárolásnál?
Tisztelt Szakértő! Bt. nagy értékű mezőgazdasági gépek értékesítésével, szervizelésével foglalkozik. Egyik gépnél hiba lépett fel, így szerviz szolgáltatást kellett nyújtani. A bt. megbízott egy vállalkozót, hogy végezze el vidéken ezt a szerviz szolgáltatást. Vállalkozó leszámlázta a bt.-nek a díjat és anyagköltséget. A bt. a vásárló felé nem számláz ki semmit mivel garanciában vállalta. Ez az összeg 1 millió forint körül fog mozogni. Kérdésem az lenne, hogy a bt. részéről hogyan történik a helyes számviteli elszámolás? Ebben az esetben a bt.-nek keletkezik vesztesége? Válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönöm!
Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?
Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő kft. jegyzett tőkéje 3100 ezer HUF, tőketartaléka 566 198 ezer HUF, Eredménytartaléka -604 442. Saját tőkéje jegyzett tőke alá került, kérdésem, hogy veszteségeinek rendezésére dönthet-e úgy, hogy tőkét csökkent, illetve a tőkecsökkentés eredményeként elveszíti – e korábbi évek felhalmozott, elhatárolt veszteségeihez kapcsolódó kedvezményeit (adóalapcsökkentés lehetősége a tao-ban). A társaság eddigi működése során folyamatosan veszteséges volt, de 2018-ban ez a tendencia már megfordulni látszik. Köszönöm előre is válaszát!
Tisztelt Szakértő! Kivás időszakra eső veszteségelhatárolás értelmezésében kérném a segítségét. Az adózónak korábbi kivás időszakában jelentős vesztesége keletkezett, amelynek nagy része nem beruházáshoz kapcsolódott. A 2017-es évben megszűnt egy partnere, így a követelés értékét – mint bíróság előtt nem érvényesíthető követelést – adóalap-növelő tételként figyelembe kell venni. Ezzel szemben betehető a korábbi évek vesztesége? Milyen mértékben? A teljes felhalmozott veszteség, vagy a veszteség keletkezésének évében hatályos szabályok szerint figyelembe véve a korlátlan/10 év alatt kitételt? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesitett. Igy korrigálta ki a saját tőkét. Egyszemélyes társaságnál is lehetséges ez a lépés a saját tőke rendezésére? Tisztelettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő ! Az általam könyvelt vállalkozás 2017-ben kiva adónemre tért át . Kérdésem az lenne, hogy amikor a 2017. évi zárást, készítem az előző évi veszteséget a kiva időszak alatt keletkezett beruházás mértékéig felhasználhatom-e, illetve ez az összeg nullára hozhatja-e a kivát vagy a személyi jellegű kifizetés alapja után keletkezett kiva-előleget már nem lehet csökkenteni? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szerkesztő! Kft.-s ügyfelem 2018.01.01-től áttért a kivára, van jelentős összegű vesztesége a tao alatt. A 1771-es bevallásban nem találtam olyan sort, ahová be lehetne írni mint előző évek vesztesége. Én úgy értelmezem a kiva törvényt, hogy ha van áthozott veszteség, akkor leírható a kiva alatti beruházás esetén az adóalapból. A gondom az, hogy a 1771-es bevallásban nem tudom jelezni, hogy van át hozott veszteség az előző évekről. Válaszukat köszönöm
Egy kft. 2013-2016 december 31-éig tartozott a kiva hatálya alá. Az időszak alatt 2013-ban és 2016-ban negatív volt a korrigált pénzforgalmi eredménye. A kiva hatálya alatt nem érvényesítette az adóalapnál a veszteség miatti csökkentést. A taóban érvényesíthető-e, továbbvihető-e az elhatárolt veszteség? 2017. január 01-jétől változott jelentősen a kiva törvény, és bizonytalanok vagyunk, hogy mi is vonatkozik a kft.-re ebben az esetben. köszönettel: Fábik-Balogh Éva
Tisztelt Szakértő! Kft. 2003. évben keletkezett jelentős vesztesége meggyengítette a saját tőkéjét. A saját tőke rendezése céljából 13 millió forint tőketartalékot fizetett be a tulajdonos. 2017. év végén a saját tőkénk olyan erős, hogy a befizetett 13 millió forint tőketartalék feleslegessé vált. Kérdésem: a befizetett 13 millió forintot kiveheti-e a bankból és a pénztárból a tulajdonos? Kivételesen sürgősen kérném segítségüket. Üdvözlettel: Ildi
Kneitner Lea
okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték