227 találat a(z) veszteség cimkére

Bejelentett részesedés, tao-alap Kérdés

Egy cégnek 1000 euró 2015-ben bejelentett részesedése van, a 12.31-ei átértékeléskor árfolyam-különbözetet számol el. A tao-törvény 8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli: mb) a bejelentett részesedéshez kapcsolódó, az adóévben ráfordításként elszámolt értékvesztés, árfolyamveszteség, a részesedés kivezetése következtében elszámolt veszteség, árfolyamveszteség, 7. § (1): csökkenti: dz) a bejelentett részesedés értékesítésének adóévi árfolyamnyeresége, továbbá a részesedésre az adóévben visszaírt értékvesztés. Kérem segítségét az árfolyamnyereség és -veszteség, illetve értékvesztés és visszaírás adóalapnövelő és -csökkentő összegének meghatározására az alábbi években, a részesedés 2018.12.31-iég nem került értékesítésre. 1000 euró bejelentett részesedés, szerzés 2015.10.05, árf= 312,98, 1000*312,98=312.980 Ft. 2015.12.31. árf. 313,12, 1000* 313,12=313.120 Ft, árf. nyereség 140 Ft, 2016.12.31. árf. 311,02, 1000* 311,02= 311.020 Ft, árf.veszteség: 2.100 Ft, 2017.12.31. árf. 310,14, értékvesztés 300 EUR*311,02= 93.306 Ft, könyv szer.érték: 300*310,14=93.042 Ft, árf.nyereség: 264 Ft, részesedés: 1.000* 310,14= 310.140 Ft, árf.veszteség: 880 Ft. 2018.12.31. árfolyam legyen 313 Ft, értékvesztés-visszaírás: 200 EUR, 200*310,14= 62.028 Ft, értékvesztés könyv szer. érték: 100 *313=31.300 Ft, árf.veszteség 100*(313-310,14)= 286 Ft, részesedés: 1.000 EUR, 1.000* 313= 313.000 Ft, árf.nyereség: 2.860 Ft, 2018.12.31. részesedés könyv sz.értéke: 900 EUR*313=281.700 Ft. A kérdés az árfolyam nyereség és veszteség ill. értékvesztés és visszaírás évenkénti adóalap növelő és csökkentő tételének meghatározása.

Pénzforgalmi áfa elévülése Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérem segítségüket: 1. Pénzforgalmi szemléletű áfaalany által kibocsátott számlát a vevő 5 év után fizet meg. Jogosult-e a vevő az áfa levonásra, illetve a számlát kibocsátó köteles-e az áfa befizetésére? 2. Pénzforgalmi szemléleti szerinti áfaalany által kibocsátott számlát a vevő fizetésképtelensége miatt a számla kibocsátó kénytelen fizetési veszteségként leírni. Keletkeztet ez a veszteségkénti leírás időpontjában áfafizetési kötelezettséget? Köszönöm Üdvözlettel Oszlánszky Gábor

Mi lesz a török lírával? Nyomoznak a közösségi médiában közölt bejegyzések miatt Cikk

Gyors és hatékony intézkedéscsomagot jelentett be Twitter üzenetekben ma reggel Berat Albayrak török pénzügyminiszter a líra árfolyamesésének megállítására. Eközben nyomozás indul Törökországban több száz internetes profil ellen, amelyek a közösségi médiában a hatóságok szerint a líra árfolyamesését kiprovokáló bejegyzéseket tettek közzé – közölte a török belügyminisztérium.

Veszteségleírás a társasági adóban 3. rész – szervezeti változások Cikk

Átalakulás, egyesülés, szétválás esetén első ránézésre azt gondolhatnánk, hogy egyszerű a szabályozása a jogutód által a jogelődtől „megörökölt” veszteség felhasználásának: amekkora arányban a jogutód részesedik a jogelőd vagyonából a végleges vagyonmérleg szerint, akkora arányban jogosult a jogelőd még nem használt elhatárolt veszteségének felhasználására.

Veszteségleírás a társasági adóban 2. rész – fontos átmeneti szabályok Cikk

A veszteségfelhasználás (veszteségleírás) az egyik legfontosabb adóalap-módosító tétel, hiszen igénybevétele által az enélkül kiszámított adóalap akár felére is redukálható. Az adótervezésnél, illetve az adókalkuláció összeállításakor azonban nem elegendő a hatályos normaszöveget vizsgálnunk: több éve, évtizede működő cégek esetében a Tao. tv. vonatkozó jogszabályhelyeinek evolúciójára is figyelemmel kell lenni. Az átmeneti szabályok áttekintésekor ezekre térünk ki, felhívva a figyelmet azokra a különbségekre, amelyekre az egyes években keletkezett veszteségek vonatkozásában ügyelni kell.

Veszteségleírás a társasági adóban 1. rész – amire mindig figyelni kell! Cikk

Több mint húsz éve él a szabály, hogy a vállalkozások – úgymond – magukkal hordozhatják elhatárolt negatív adóalapjukat, hogy a következő pozitív adóalappal rendelkező adóévükben leírhassák azt. Az immár örökzöld szabályra vonatkozó előírások útvesztőjében azonban még mindig elég könnyű elveszni. Négyrészes cikksorozatunkkal segítünk a könnyebb eligazodásban.

Társaságiadó-alap csökkentése Kérdés

Tisztelt Szakértő Két kérdésem van: 1.) Egy vállalatnál irányítási rendszer bevezetésével kapcsolatosan felmerülő kiadások több éven át jelentkeznek a cégnél. Megvásárolták a szoftver jogát, aztán hosszabb időn keresztül folytak a fejlesztések az egyéni igények rendszerbe történő beépítésére. Kérdésem, hogy a tao-törvény 7. § zs) pontja alapján adóalap-csökkentő tételként mi vehető figyelembe és mikor a beszerzéssel kapcsolatban, ha az alapprogram jogát 2016-ban megvásárolták, a fejlesztések 20162017 évben folyamatosan folytak és azok számlázása is folyamatos volt, az aktiválás 2017-ben történt meg. Helyes-e az aktiválás, ha a program egy részét (számlázás-készlet nyilvántartás) már 2017-ben élesben használták, de az egész programrendszert csak 2017-ben kezdték alkalmazni. Ha számlázás már 2016-ban ezzel folyt, akkor a 2017-es beszerzések is figyelembe vehetők adóalap csökkentő tételként, vagy már nem minősül új szoftver beszerzésnek a további fejlesztés költsége? 2.) Társasági adó önellenőrzésekor figyelembe lehet-e venni utólag a megképzett, lekötött tartalékként is könyvelt, de a tao-elszámolásnál nem érvényesített fejlesztési tartalék összegét? Ha a tao önellenőrzése során az adóalap megnő, akkor az elhatárolt veszteség összege változtatható-e, ha van még fel nem használt előző évek vesztesége? Minden esetben növelhető a veszteség elhatárolás összege vagy csak akkor, ha eredetileg is, az a nélkül számított adóalap 50 százalékát érvényesítették a veszteség elhatárolásnál?

Szerviz szolgáltatás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Bt. nagy értékű mezőgazdasági gépek értékesítésével, szervizelésével foglalkozik. Egyik gépnél hiba lépett fel, így szerviz szolgáltatást kellett nyújtani. A bt. megbízott egy vállalkozót, hogy végezze el vidéken ezt a szerviz szolgáltatást. Vállalkozó leszámlázta a bt.-nek a díjat és anyagköltséget. A bt. a vásárló felé nem számláz ki semmit mivel garanciában vállalta. Ez az összeg 1 millió forint körül fog mozogni. Kérdésem az lenne, hogy a bt. részéről hogyan történik a helyes számviteli elszámolás? Ebben az esetben a bt.-nek keletkezik vesztesége? Válaszuk nagyon sürgős lenne! Köszönöm!

Társasági adó Kérdés

Üdvözlöm! Az alábbi kérdésben kérem a segítséget. Gazdasági társaság az adóévben megszerzett bevétele alaptevékenységből és kapott osztalékból áll. A kapott osztalék nélkül a társasági adó alapja veszteség lenne. Mivel a kapott osztalék társaságiadóalap-csökkentő tétel, "elvileg" nincs (?) adóalap. De kell-e számolnunk az elvárt nyereséggel? Viszont az összes bevételben szerepel a kapott osztalék, ami után már egyszer megfizették a társasági adót. És az elvárt nyereség számításánál az nem csökkentő tétel. Hogy járunk el helyesen a társasági adó számításával ebben az esetben?

Tőkecsökkentés veszteség rendezése miatt Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy 100 százalékos külföldi tulajdonban lévő kft. jegyzett tőkéje 3100 ezer HUF, tőketartaléka 566 198 ezer HUF, Eredménytartaléka -604 442. Saját tőkéje jegyzett tőke alá került, kérdésem, hogy veszteségeinek rendezésére dönthet-e úgy, hogy tőkét csökkent, illetve a tőkecsökkentés eredményeként elveszíti – e korábbi évek felhalmozott, elhatárolt veszteségeihez kapcsolódó kedvezményeit (adóalapcsökkentés lehetősége a tao-ban). A társaság eddigi működése során folyamatosan veszteséges volt, de 2018-ban ez a tendencia már megfordulni látszik. Köszönöm előre is válaszát!

Kiva – veszteségelhatárolás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Kivás időszakra eső veszteségelhatárolás értelmezésében kérném a segítségét. Az adózónak korábbi kivás időszakában jelentős vesztesége keletkezett, amelynek nagy része nem beruházáshoz kapcsolódott. A 2017-es évben megszűnt egy partnere, így a követelés értékét – mint bíróság előtt nem érvényesíthető követelést – adóalap-növelő tételként figyelembe kell venni. Ezzel szemben betehető a korábbi évek vesztesége? Milyen mértékben? A teljes felhalmozott veszteség, vagy a veszteség keletkezésének évében hatályos szabályok szerint figyelembe véve a korlátlan/10 év alatt kitételt? Előre is köszönöm válaszát!

Pótbefizetés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa a veszteség fedezetére pótbefizetést teljesitett. Igy korrigálta ki a saját tőkét. Egyszemélyes társaságnál is lehetséges ez a lépés a saját tőke rendezésére? Tisztelettel várom válaszukat.

Kiva szerinti adózás Kérdés

Tisztelt Szakértő ! Az általam könyvelt vállalkozás 2017-ben kiva adónemre tért át . Kérdésem az lenne, hogy amikor a 2017. évi zárást, készítem az előző évi veszteséget a kiva időszak alatt keletkezett beruházás mértékéig felhasználhatom-e, illetve ez az összeg nullára hozhatja-e a kivát vagy a személyi jellegű kifizetés alapja után keletkezett kiva-előleget már nem lehet csökkenteni? Válaszukat köszönöm

1771 bevallás kitöltése Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! Kft.-s ügyfelem 2018.01.01-től áttért a kivára, van jelentős összegű vesztesége a tao alatt. A 1771-es bevallásban nem találtam olyan sort, ahová be lehetne írni mint előző évek vesztesége. Én úgy értelmezem a kiva törvényt, hogy ha van áthozott veszteség, akkor leírható a kiva alatti beruházás esetén az adóalapból. A gondom az, hogy a 1771-es bevallásban nem tudom jelezni, hogy van át hozott veszteség az előző évekről. Válaszukat köszönöm

Befektetési jegy könyvelése Kérdés