Ki mondja meg, mennyit ér egy cég, mennyit ér egy „kezelt vagyon”, és ki lenne az adó alanya? Négyrészes cikksorozatunk utolsó fejezetében ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Cikksorozatunk harmadik részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit tekintünk vagyonnak, és azt hogyan lehet igazságosan, objektíven és végrehajtható módon megadóztatni. A Magyar Közlönyben megjelent az 1147/2026. kormányhatározat, amely előírja, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges. A feladat felelőse Kármán András pénzügyminiszter, a határidő június 5-e. Bár ezen szűk határidő vélhetően nem egy teljes, kidolgozott rendszer elkészítését célozza, csak a főbb irányvonalak, keretek meghatározását, érdemes kicsit átnézni, miről is van szó valójában.
A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Cikkünkben a magántőkealapok jogi hátterére és adózási rendszerére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 47. száma, benne tizenkét kormányhatározattal.
A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de az 1 milliárd forintos küszöb ma már félrecélzott. A Blochamps Capital szerint, ha a politika valóban a szupravagyonokat akarja elérni, akkor magasabb – például 10 milliárd forintos – értékhatárra, világos definíciókra és szűkebb, jobban célozható alanykörre van szükség. Érdemes lenne tanulni OECD országok tucatjainak hasonló vagyonadó bevezetéseit követő tanulságaiból, majd rendre kivezetéseiből. A legtöbb országban a vagyonadó eltörlését többnyire hatékonysági és adminisztratív problémák indokolták, különösen abból a tapasztalatból, hogy a vagyonadó gyakran nem tudta érdemben betölteni újraelosztó funkcióját, mivel a keletkező állami bevételek jellemzően alacsonyak voltak.
A Tisza Párt által közzétett program egyik sarokeleme a vagyonadó bevezetése; terv szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos adót vetnének ki. A jelentős céges és magánvagyonnal rendelkezőknél ez lett az idei adózási slágertéma – mutat rá írásában dr. Szeiler Nikolett, a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda vezetője.
A vasárnapi választásokat fölényesen megnyerő Tisza Párt korábban már közölt részleteket a tervezett adóprogramjáról, a Niveus ennek hatásait vizsgálja.
A céges vagyon adóztatása viszont szabályozási és gazdaságpolitikai dilemmák sorát nyitja meg: Hogyan közelítendő meg egy cég értékének a meghatározása a vagyonadózás szempontjából? A gazdasági szereplők elkerülhetetlen válaszreakciói mellett elérhető-e egyáltalán, hogy egy ilyen adó a gyakorlatban is hosszú távon fenntartható maradjon? Európában is csak kevés ország próbálkozott válaszokkal – a tapasztalataik pedig óvatosságra intenek, hívja fel a figyelmet a Csővári Legal sajtóközleményében Csővári István és Simon Soma, a Csővári Legal adójogászai.
Mit érdemes tudni a vagyonadóztatásról, milyen kihívásokkal szembesülne a jogalkotó egy általános vagyonadó bevezetésekor, illetve hogyan kezeli ezeket a nemzetközi gyakorlat? – ezekre a kérdésekre keresnek választ tanulmányukban Dr. Békés Balázs és dr. Horváth Balázs az SQN Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt. igazgatósági tagjai, nemzetközi adószakértők, a hazai és nemzetközi vagyonos magánszemélyeknek nyújtott több évtizedes adószakmai tapasztalataik alapján, valamint nemzetközi példákat megvizsgálva.
A Magyar Közlöny 2023. évi 38. számában március 16-án két új törvény, három kormányrendelet, egy kúriai határozat és három kormányhatározat jelent meg.
3,14 milliárd euró összegű adóbevétel-növekedést remél a spanyol kormány az ideiglenes vagyonadó, valamint a magasabb társasági adó és tőkenyereség-adó bevezetésétől – mondta Maria Jesus Montero költségvetési miniszter csütörtökön, tette közzé a Reuters.
Milliárdosokra kivetendő minimumadóra nyújt be javaslatot a kongresszusnak a Fehér Ház a 2023-as költségvetési tervezete keretében, Biden elnök belpolitikai programjának finanszírozása és a költségvetési hiány csökkentése érdekében.
Lengyelország azt tervezi, hogy a jövő évtől kezdve 19 százalékig terjedő "kilépési adót" vet ki az olyan vállalatokra és gazdag emberekre, ha külföldre viszik vagyonukat vagy termelő tevékenységüket.
Mezopotámia ura, Hamurabi rabszolgasággal büntette az adótartozásukat megfizetni képtelen alattvalókat, a Római Birodalom császárai pedig ha kellett vagyonadót, örökösödési adót szedtek be és kétkulcsos áfát alkalmaztak. Az egykori APEH volt elnökhelyettese, Dr. Juhász István "Az adózás története" című munkája alapján az ókor adóztatási gyakorlatát mutatjuk be.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték