A vagyonadó bevezetése a kormány egyik kiemelt választási ígérete volt, a részletszabályok kidolgozása jelenleg is zajlik. Egyes szakértői számítások szerint 150-200 milliárd forint bevételre lehet szert tenni az új adóból, míg a kormány szerint akár 600 milliárd forintos éves adóbevétel is elérhető.
Fontos döntéseket hozott a Tisza-kormány – jelentette be Facebook-bejegyzésében Magyar Péter miniszterelnök.
Okozhat-e többszörös adóztatást a vagyonadó bevezetése? Milyen kísérletek voltak a korábbiakban a hazai vagyonadó bevezetésére, és milyen eredménnyel? Milyen nemzetközi modellek vannak, amelyek jól működnek? Milyen nehézségekbe ütközhet a vagyonadóval érintett adóalanyi kör, és mitől lehetne vonzó a magyar vagyonadó? A mikrofonnál: dr. Magyar Csaba adószakértő (TEP, LL.M., Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda) és Szipszer Tamás adószakértő (Taxcorp Hungary Kft.).
A vagyonadó mérséklését javasolja Norvégiának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), amely szerint a skandináv ország adórendszerét úgy érdemes átalakítani, hogy nagyobb teher háruljon az ingatlanokra és az örökségekre, miközben csökkenjen a munkát és a tőkét sújtó adóztatás – tette közzé az MTI.
Sajtóhírek szerint a svájci modell szolgálhat mintaként a magyarországi vagyonadóztatás rendszerének kialakításához, ami nem meglepő, mivel Svájc Európa egyik leghosszabb ideje működő, és legkidolgozottabb vagyonadórendszerét üzemelteti. Cikkünkben összefoglaljuk, hogyan épül fel a svájci rendszer, és az adaptálásához milyen előzetes lépésekre lenne szükség.
Magyar Péter is az újságírók elé állt a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Vagyonadó, a babavárósok kimentése, kórházi klímák, mohácsi Duna-híd, nemzeti hitvallás és vizuálisan szennyező reklámok – bőven van téma a szerdai kormányülés után, írja a hvg.hu.
A vagyonadót érintő szakmai diskurzus jórészt arról zajlik, hogy a vagyonadó jó vagy rossz, miközben a valódi kérdés nem az, hogy szükség van-e rá, hanem az, hogyan lehet olyan rendszert kialakítani, amely működőképes, kiszámítható és társadalmilag elfogadható.
Az adók közép- és hosszútávon történő átalakítását tartotta lehetségesnek a miniszterelnök, akit a különadók sorsáról kérdeztek csütörtökön Bécsben, miután tárgyalt Christian Stocker osztrák kancellárral – közölte az MTI.
Ki mondja meg, mennyit ér egy cég, mennyit ér egy „kezelt vagyon”, és ki lenne az adó alanya? Négyrészes cikksorozatunk utolsó fejezetében ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Cikksorozatunk harmadik részében arra a kérdésre keressük a választ, hogy mit tekintünk vagyonnak, és azt hogyan lehet igazságosan, objektíven és végrehajtható módon megadóztatni. A Magyar Közlönyben megjelent az 1147/2026. kormányhatározat, amely előírja, hogy a vagyonadóztatás jogszabályi feltételeinek meghatározása és a bizalmi vagyonkezelés adómentességének megszűnése érdekében jogszabály-előkészítés szükséges. A feladat felelőse Kármán András pénzügyminiszter, a határidő június 5-e. Bár ezen szűk határidő vélhetően nem egy teljes, kidolgozott rendszer elkészítését célozza, csak a főbb irányvonalak, keretek meghatározását, érdemes kicsit átnézni, miről is van szó valójában.
A magántőkealapokról szóló vitákban általában a tulajdonosi kör, a diszkréció vagy a nagyvállalati felvásárlások kerülnek reflektorfénybe. Arról azonban jóval kevesebb szó esik, hogy ezek a konstrukciók adójogi szempontból hogyan működnek valójában. Pedig a magántőkealapok népszerűségének egyik legfontosabb oka éppen az, hogy rendkívül sajátos adózási logikával működnek. Cikkünkben a magántőkealapok jogi hátterére és adózási rendszerére vonatkozó legfontosabb tudnivalókat ismertetjük.
Megjelent a Magyar Közlöny 2026. évi 47. száma, benne tizenkét kormányhatározattal.
A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de az 1 milliárd forintos küszöb ma már félrecélzott. A Blochamps Capital szerint, ha a politika valóban a szupravagyonokat akarja elérni, akkor magasabb – például 10 milliárd forintos – értékhatárra, világos definíciókra és szűkebb, jobban célozható alanykörre van szükség. Érdemes lenne tanulni OECD országok tucatjainak hasonló vagyonadó bevezetéseit követő tanulságaiból, majd rendre kivezetéseiből. A legtöbb országban a vagyonadó eltörlését többnyire hatékonysági és adminisztratív problémák indokolták, különösen abból a tapasztalatból, hogy a vagyonadó gyakran nem tudta érdemben betölteni újraelosztó funkcióját, mivel a keletkező állami bevételek jellemzően alacsonyak voltak.
A Tisza Párt által közzétett program egyik sarokeleme a vagyonadó bevezetése; terv szerint az egymilliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos adót vetnének ki. A jelentős céges és magánvagyonnal rendelkezőknél ez lett az idei adózási slágertéma – mutat rá írásában dr. Szeiler Nikolett, a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda vezetője.
A vasárnapi választásokat fölényesen megnyerő Tisza Párt korábban már közölt részleteket a tervezett adóprogramjáról, a Niveus ennek hatásait vizsgálja.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték