Vagyonadó Magyarországon? Lehetőségek és buktatók

Megosztás Tetszik

A Tisza Párt által közzétett program egyik sarokeleme a vagyonadó bevezetése; terv szerint az ötmilliárd forint feletti vagyonokra 1 százalékos adót vetnének ki. A jelentős céges és magánvagyonnal rendelkezőknél ez lett az idei adózási slágertéma – mutat rá írásában dr. Szeiler Nikolett, a Dr. Szeiler Ügyvédi Iroda vezetője.

Ez a tendencia újra napirendre helyezte a kérdést: vajon a jelenlegi adórendszerek képesek-e megfelelően kezelni a vagyoni egyenlőtlenségeket, és ha nem, milyen szerepet játszhatna ebben a vagyonadózás?

A vagyonadózás szerepe és a dilemmák

A vagyonadózás nem egyetlen eszközt jelent, hanem több különböző adótípus összességét. Ide tartozik a klasszikus értelemben vett nettó vagyonadó, a tőkenyereségek adóztatása, az öröklési és ajándékozási adók, valamint az úgynevezett exit adók, amelyek a vagyon külföldre vitelét hivatottak megadóztatni. A nettó vagyon egy ember teljes vagyona, ami 100 millió forint értékű ingatlan, 50 milliós magánvagyon, 20 millió forint hitel esetén 130 millió forint. A realizált tőkenyereség, amennyit ténylegesen nyer valaki egy befektetésen, nem realizált tőkenyereség például, ha egy eszköz értéke nő, de azt nem adják el, így a nyereség papíron létezik.

Az adóztatási vitát régóta két fő szempont, az igazságosság és a hatékonyság kérdése határozza meg. Egyfelől a vagyonadózás alkalmas lehet arra, hogy csökkentse a társadalmi különbségeket és növelje az állami bevételeket. Másfelől viszont előfordulhat, hogy ezek az adók visszafogják a beruházásokat, a megtakarítást vagy a vállalkozási kedvet.

Az Európai Bizottság számára készült friss tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy ez az ellentét a gyakorlatban kevésbé éles, mint ahogyan az a közbeszédben hallható. A vagyonadózás gazdasági hatásai a valóságban jellemzően mérsékelt, különösen akkor, ha az adókat megfelelően tervezik meg.

A legtöbb uniós tagállamban a vagyonhoz kapcsolódó adók nem generálnak jelentős költségvetési bevételeket. Ez első ránézésre ellentmondásos, hiszen a magánvagyon volumene folyamatosan növekszik.

A magyarázat elsősorban az adórendszerek kialakításában keresendő. Számos országban magas adómentes küszöböket alkalmaznak, széles körű mentességeket biztosítanak bizonyos vagyonelemekre (például családi vállalkozásokra vagy lakóingatlanokra). Ezek az intézkedések gyakran politikai vagy gazdasági megfontolásokból születnek, de összességében jelentősen csökkentik az adók hatékonyságát és progresszivitását.

Az adórendszer megfelelő kialakítása a kulcs

A tanulmány egyik központi üzenete, hogy nem maga az adótípus a meghatározó, hanem annak konkrét kialakítása. A sikeres rendszerek közös jellemzője, hogy viszonylag egyszerűek, széles adóalapra épülnek, és elsődlegesen a legnagyobb vagyonnal rendelkező rétegeket célozzák.

Több európai országban – például Németországban és Svédországban – volt már vagyonadó, azonban megszüntették. Érdemes megvizsgálni, mi volt ennek az oka:

– túl sok kivétel volt a törvényben, így sokan kibújtak alóla,
– nem volt egyértelmű, hogyan kell értékelni a vagyont
– az állam nem tudott hatékonyan ellenőrizni.

Mindezek miatt az adózók igazságtalannak érezték, és egyre kevésbé támogatták, végül megszüntették a vagyonadót. Azokban az országokban, ahol megszüntették a vagyonadót, a probléma nem maga az adónem volt, hanem annak átláthatatlan működése.

Ezzel szemben Svájcban van vagyonadó, jól példázza, hogy megfelelően működő rendszerben a stabil intézményi háttér, az átlátható szabályok és a hatékony végrehajtás kulcsfontosságú. A leendő új magyar pénzügyminiszter, Kármán András azt említette egyik interjújában, hogy a svájci típusú vagyonadót szeretné bevezetni Magyarországon. Viszonylag alacsony, 0,05 – 1 százalék közötti adókulcsokat alkalmaznának. Svájcban 1 millió svájci frank (körülbelül 400 millió forint) vagyon után évente pár százezertől – pár millió forint nagyságrendű adót kell fizetni.

Az adóelkerülés veszélye és az adminisztrációs kihívások

A vagyonadózás egyik legnagyobb kihívása az, hogyan lehet elejét venni az adóelkerülésnek. A nagy vagyonnal rendelkezőknek több lehetőségük van optimalizálni az adóterheiket: átszervezhetik portfóliójukat, kihasználhatják a jogi kiskapukat, más országokba helyezhetik át a vagyonukat.

A tanulmány szerint a kulcs a megfelelő intézményi háttérben rejlik: a vagyonnyilvántartások fejlesztése, más országok által nyújtott adatszolgáltatás, a digitalizáció és a nemzetközi információcsere mind jelentősen javíthatják az adóbeszedés hatékonyságát.

Az egyes adótípusok szerepe

A különböző vagyonhoz kapcsolódó adók eltérő szerepet töltenek be. A nettó vagyonadó viszonylag ritka Európában, és elsősorban ott működik jól, ahol csak a leggazdagabb rétegeket célozza, és megfelelő adminisztratív kapacitás áll mögötte.

Ezzel szemben a realizált tőkenyereségek adója minden tagállamban jelen van, és a rendszer egyik alapköve. Ugyanakkor jelentős problémát okoz, hogy a nem realizált nyereségek – amelyek különösen a leggazdagabbaknál koncentrálódnak – gyakran adózatlanok maradnak.

Az Európai Bizottság tanulmánya szerint az öröklési és ajándékozási adók különösen fontosak az esélyegyenlőség szempontjából, mivel közvetlenül az intergenerációs vagyonátadásra irányulnak, különösen nagy lesz a jelentőségük a közelgő „nagy vagyonátadás” időszakában, amikor az idősebb generációk jelentős vagyont hagynak örökül. Svájccal ellentétben Nagy-Britanniában nincs vagyonadó, de magas az öröklési adó. Magyarországon nincs vagyonadó, az egyenesági hozzátartozók ajándékozása is ingyenes, és öröklési illeték is csak kevés esetben merül fel.

Az exitadók célja, hogy megakadályozzák a felhalmozott nyereségek adóztatásának elkerülését a lakóhely megváltoztatásával.

A vagyonadó bevezetésének főbb akadályai: technika, jog, politika

A vagyonadózás előtt álló kihívások több szinten jelentkeznek. Technikai szempontból komoly nehézséget jelent a különböző vagyonelemek értékelése, különösen a nem jegyzett vállalatok vagy egyedi eszközök esetében. Emellett likviditási problémák is felmerülhetnek, ha az adófizetési kötelezettség nem jár együtt tényleges pénzáramlással.

Jogi szempontból a vagyonadók gyakran ütköznek alkotmányos korlátokba, például az egyenlő bánásmód vagy a tulajdonvédelem elvébe. Az Európai Unión belül az exitadóknak a szabad mozgás elvével is összhangban kell lenniük.

A vagyonadó politikailag érzékeny kérdés, sok politikus nem meri bevezetni, vagy, ha bevezetik, rövid időn belül visszavonják. Nem feltétlen azért, mert rossz, hanem, mert nincs társadalmi támogatása.

A tanulmány végkövetkeztetése nem az, hogy minden országnak be kellene vezetnie egy átfogó vagyonadót. Inkább arra hívja fel a figyelmet, hogy jelentős tér van a meglévő rendszerek javítására.

A leghatékonyabb megközelítés valószínűleg egy kiegyensúlyozott rendszer, amely

– erős tőkejövedelem- és tőkenyereség-adóztatásra épül,
– hatékony öröklési adóval egészül ki,
– szükség esetén célzott vagyonadóval terheli a legnagyobb vagyonnal rendelkezőket.

Ehhez erős intézményi háttér, átlátható szabályozás és megfelelő nemzetközi együttműködés szükséges.

Milyen feltételek mellett lehetne Magyarországon bevezetni a vagyonadót?

A 0,5-1 százalékos nettó vagyonadó bevezetése megvalósítható, de nincs mögötte olyan intézményi háttér, amely ezt biztosítani tudná Magyarországon – mutat rá dr. Szeiler Nikolett.

Ingatlanok adóztatása: ki határozhatja meg itthon, hogy kinek, mennyit ér az ingatlana? Jelenleg kérhető önkormányzati értékbecslés, azaz az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó- és értékbizonyítvány. Ennek valóságalapja megkérdőjelezhető, hiszen egy önkormányzati dolgozó próbálja meghatározni, gyakran a felek elmondása alapján, hogy mi legyen az értékbizonyítványon.

Létezik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal általi értékmeghatározás, ami jóval szakmaibb, egy adatbázisból összehasonlítják a környező eladott ingatlanok árait, és egy átlagárral számolnak. Erre az értékmegállapításra akkor kerül sor, ha adásvétel esetén túl alacsony ár szerepel a szerződésben, és a NAV saját hatáskörben állapítja meg az ingatlan értékét és az illetéket. Tehát az ingatlanok esetében nincs egységes rendszer, amely alapján megállapítható lenne az ingatlanok valós értéke, nincs mihez viszonyítani a vagyonadót.

Pénzügyi eszközök (bankszámla, részvények, állampapír, befektetési alapok, kriptovaluta stb.): ezek a vagyonelemek nyilvántartottak, de könnyen külföldre mozgathatók, amennyiben a feltételezhetően már leadózott pénzügyi eszközöket akarnák megadóztatni.

A cégérték vagy egy üzletrész tényleges értéke még bonyolultabb és nehezen meghatározható Magyarországon.

A luxuscikkek (jacht, helikopter stb.) adóztatása jól hangzik egy kampányban, ám a valós adóbevétel elenyésző.

Korábban többször próbálták bevezetni az örökösödési illeték szélesebb körben történő alkalmazását, ami politikai öngyilkosságnak bizonyult, ahogy az egyenesági hozzátartozók ajándékozási illetékének esetleges eltörlése is ezt a veszélyt rejtené.