Több ezer egyesület működik Magyarországon, nagy számban vannak közöttük sport- és szabadidős tevékenységet folytató egyesületek, vadásztársaságok, horgászegyesületek, egészségvédelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek, vagy éppen politikai célokra alakult egyesületek. Cikkünkben az egyesületek alapítására, működtetésére, illetve megszűnésére és végelszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Mi lesz a sorsa végelszámolás során a végelszámolt vállalkozás más társaságban meglévő részesedésnek, ha a másik társaság nem tudja azt megvásárolni, és a megszűnő kft. tulajdonosai sem tartanak igényt az üzletrészre? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértő, mérlegképes könyvelő szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Értem, amit mond, de mi van akkor, ha munkaviszony keretében látja el nulla forintért a feladatot? Ilyen megoldás lehetséges, vagy esetleges megbízási jogviszony keretében? Ezek szerint, ha valaki saját elhatározásból dönt, hogy megszüntetné a céget, mert tudja, hogy már nem tud fizetni, akkor még újabb járulékok zúdulnak a nyakába. Ebben az esetben semmilyen más megoldás nincsen, csak a felszámolás. Ezzel a NAV jól fog járni? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ha egy cég végelszámolással megszűnik, akkor a munkavállalók jogviszonya hogyan szűnik meg? Fel kell nekik mondani? A munkavállalók az Mt. hatálya alá tartoznak.
Egy kft.-ben van 1 millió forint tagi kölcsön. Végelszámolás van folyamatban, a 3 év végén járunk. A tulajdonosok elengedik a tagi kölcsönt. A kiszámolt tagi kölcsön már tartalmazza a befizetendő 18 százalékos illetéket, társasági adót és a helyi adót is. Hogyan kell ezt bejelenteni az adóhatóság felé? Elég-e az AVBA nyomtatvány kitöltése, vagy kell hozzá ügyvédi papír, egyéb okirat? A társasági záró bevallást az adóhivatali illeték kiszabása után tudom beadni? Milyen kötelezettségünk van még?
Tisztelt Szakértő, a segítségét szeretném kérni, mivel a kollégákkal sem jutottam dűlőre. Mi a teendő munkajogi jogutódlás esetén? Azt tudom, hogy az átvevőnek kell az átjelentést megtenni a T1041-n, a jogelőd megnevezésével. Amivel nem vagyok tisztában, az az, hogy az átvevő cég milyen formában kell adatokat kapjon az éves jövedelmekről, ha úgynevezett kilépő papírok nem kerülnek/kerülhetnek kiadásra. Az átadó cég végelszámolással meg fog szűnni. Mi lesz a biztosítási jogviszony kezdete az átvevő nyilvántartásában? Az eredeti munkaviszony kezdete vagy az átvétel időpontja? Hogyan jelentem a havi járulékbevalláson? Köszönettel: H. Andrea
Végelszámolással megszűnő "A" Kft. (egyszemélyes) 28 százalékos részesedéssel rendelkezik "B" Kft.-ben. Az üzletrésznek mi lesz a sorsa a végelszámolás során a két kft. vonatkozásában, ha azt "A" Kft. nem tudja értékesíteni, és "B" Kft. saját tőke hiányában nem tudja visszavásárolni? Hogyan lehet rendelkezni a záróvagyon-felosztási javaslatban, ha a megszűnő kft. tulajdonosa nem tart igényt az üzletrészre? Van-e valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettség, és a záró beszámolóban hogyan kell szerepeltetni az üzletrészt? "A" Kft.-ben 500 ezer forint jegyzett tőke és 500 ezer forint pótbefizetés van, ha ezt nem haladja meg a végelszámoláskor a tulajdonosnak kiadott összes érték, akkor nincs semmilyen adókötelezettség?
Tisztelt Szerkesztőség! 2014. 07. 03-án alakult egy egyszemélyes kft. A megalakuláskor a tag 1 millió 500 ezer forint jegyzett tőkét a társaságnak befizetett. A fennmaradó 1 millió 500 ezer forintot egy éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátania úgy, hogy amíg ez meg nem történik, addig osztalékot nem lehet kifizetni. A 2014-es évben 500 ezer forint adózott eredmény keletkezett, ami eredménytartalékba került. 2015. 06. 30. napjával a társaság végelszámolással történő megszüntetéséről született döntés. A végelszámolási eljárás megkezdődött. A 40 nap elteltével vagyonfelosztási nyilatkozatot kell tenni. A kérdésem: a befizetett jegyzett tőkén felüli eredménytartalékban lévő 500 ezer forint adómentesen kifizethető, vagy osztalékként kell kezelni és adózni utána? Megtisztelő válaszukat várva, köszönettel: Vadoba József
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány végelszámolással megszűnne, mivel tevékenységet évek óta nem folytat. A könyvelésben magánszemélytől származó kölcsön szerepel, mely a korábbi működést finanszírozta. Az alapítvány a kölcsönt visszafizetni nem tudja, de a kölcsönbe adó nem is kéri a kölcsön visszafizetését. Kérdésem, hogy át lehet-e minősíteni az adott kölcsönt adománnyá, és milyen adójogi következményekkel kell számolni ez esetben? Milyen esetleges más lehetőségek vannak a kölcsön megszüntetésére? Megszüntethető-e végelszámolással az alapítvány úgy, hogy a kölcsöntartozását nem fizeti vissza? Tisztelettel várom válaszát.
Tisztelt Tanácsadó! Egyik 2015. június 1-jétől végelszámolás alatt áll. A számviteli szolgáltatás, ügyvédi szolgáltatás számláit jellemzően utólag, a teljesítéssel érintett hónapot követő hónapban számlázzák ki a cég részére. Mivel visszaigénylehető áfája van a cégnek, szeretném – több végelszámolással foglalkozó tájékoztató tanácsai alapján – még a végeszámolás záró bevallása/adóbevallása határideje előtt visszaigényelni. Kérdésem azokra a számlákra vonatkozna, amelyeket a visszaigénylés megindítása után fogad be a vállalkozás. Járható út, hogy a végelszámolás alatt álló vállalkozás előlegszámlát fogad be a végelszámolás várható záró időpontjáig (idén október) felmerülő költségekről (számviteli szolgáltatás, jogi költség), és az előlegszámla alapján már azok áfáját is visszaigényli a nyáron? (A vállalkozás már nem folytat semmiféle tevékenységet, tehát kimenő számlát nem fog kiállítani.) Ha igen, van-e valami speciális dolog, amire oda kell figyelni? Válaszukat előre is köszönöm!
A cég adószámát törölték, mert nem küldte el a beszámolót, mivel ez utólag pótolva lett, ezért a kényszertörlést megállították. Hogyan tudom helyreállítani az adószámot, mi a további teendő, ha mégis törölni fogják a céget, mi a menete, lehet-e választani felszámoló biztost, vagy kirendelik? Felszámolás vagy végelszámolá? A kft.-nek van 1 200 000 forint tartozása az adóhatóság felé. Előre is köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem a segítségét. Végelszámolás után, ha a fennmaradó vagyon nem több, mint a jegyzett tőke, kell-e a tagoknak adót, járulékot fizetniük a vagyonfelosztás során? Előre is köszönöm segítségét!
Bevételi nyilvántartást vezető bt. voltunk, és ez év tavaszán végelszámolásba mentünk át, azóta kettős könyvvitelt vezetünk. Nyitóleltárt csináltunk, melybe követelésként beállítottuk az adófolyószámlánkon lévő túlfizetést. Közben az evás időszakot a NAV ellenőrizte, és június 11-én a folyószámlánkon lévő túlfizetést elévülés miatt törölte, a folyószámlán ez 2015. 01. 01. dátummal jelent meg. Hogyan szerepeltessem a korrigált nyitómérlegben, eredménykimutatásban, illetve a záróbeszámolóban, hogy az egyszer már leadózott összeg ne legyen gazdasági eredményt növelő tényező, és társasági adót ne kelljen utána fizetni. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. adószámát felfüggesztette a NAV adó- és járuléktartozás miatt. Az adózó áfaalany, az áfabevallásban a költségeket nem lehet szerepeltetni. Év közben a költségszámlák áfatartalmát a 4661 főkönyvi számlára könyveltem. Közben az adózó végelszámolás majd felszámolás alá került, az adószáma továbbra is fel van függesztve. A könyvelésben, valamint a bevallásokban az el nem számolt áfát követelésként, vagy ráfordításként kell szerepeltetni, vagy a 4661 főkönyvi számlán kell hagyni? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A végelszámolás zárómérlegében, vagy csak a kiegészítő mellékletében kell beállítani azokat a költségeket, követeléseket, melyek még várhatóan jelentkeznek, de csak később, mint például a bankköltség, melynek összegét még nem is tudhatjuk. A vagyonfelosztási javaslatban, vagy határozatban ezt hogyan kell figyelembe venni? Megtehetjük-e azt, hogy erre csak a kiegészítő mellékletben utalunk, vagy a mérlegben is egy várható összegben szerepeltetni kell, vagy be sem állítjuk, csak a jövőben elszámoljuk, és a vagyonfelosztási határozatban szereplő vagyont a kiosztásnál ezzel csökkentjük? Válaszát előre is köszönöm.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Ez engem is érdekel
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték