Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kell-e áfát fizetni az apportba behozott, ezért áfamentesen a cégbe bekerülő teherautó után, ha azt a cég értékesíteni szeretné? A cég természetesen áfa alá bejelentkezett adóalany. Más jellegű kérdésem: végelszámolás alatt, év végén lehet-e a következő naptári évre választani áfa alanyi mentességet? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Papné Galba Márta
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-nél elhatározták a végelszámolást. De vannak olyan katás időszakban kiszámlázott tételei, amelyek a végelszámolás kezdő időpontja előtt még nem érkeztek be. A nyitó mérlegben ezeket, mint vevői követeléseket, ki fogom mutatni. A kérdésem, hogy ezeket a katás időszakban teljesült és kiszámlázott összegeket a pénz beérkezése után hogyan lehet kivenni adómentesen? Valamint a cég folyószámláján maradt katás bevételhez hogyan tud hozzájutni a katás tulajdonos? A cég a kata előtt bevételi nyilvántartást vezető evás cég volt, tehát a folyószámlán felgyülemlett pénz egyrészt evás cég volt, tehát a folyószámlán felgyülemlett pénz egyrészt evával, másrészt katával leadózott pénz. Válaszát megköszönve, üdvözlettel Pusztainé
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2015. 06. 01-től egyszerűsített végelszámolás alatt áll. Ezt szeretnénk befejezni, a közzétételi költséget befizettük. Tárgyi eszköze nincs. Van viszont bankban, illetve a pénztárban pénze. Az eredménytartalékában is van pénze, a főkönyve szerint kevés vesztesége van a végelszámolás zárásakor. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e, illetve jól gondoltam-e, hogy a beszámoló és adóköteletettség zárása előtt az eredménytartalékból levont záráskori összeget – meghagyva a jegyzett tőke összegét – kifizetem a tulajdonosoknak. Így beállítva majd a beszámolóba, a 08-as és a többi bevallásba, alacsony – a jegyzett tőkével majdnem megegyező – összeg felosztása kerül a vagyonfelosztási javaslatba. Azaz szinte minden kötelezettség és kifizetés is szerepel a zárásokban! Jól gondolkodom-e a fentiekkel kapcsolatban? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Végelszámolást kezdő betéti társaság társas vállalkozójának megszűnik a jogállása a bt.-ben a végelszámolás megkezdése után? Ha más a végelszámoló, kezdhet-e egyéni vállalkozásba? Köszönöm válaszát. Takácsné Anci
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. felemeli a kötelező 3 millió forintra a törzstőkéjét, azonban a pénzbeli befizetést egy éven túl elhalasztja, később viszont végelszámolással megszűnik, kifogásolható-e ez cégjogi vagy bármilyen más szempontból? Van-e ennek valamilyen adó- vagy illetékkonzekvenciája? Tisztelettel várom válaszát.
Katás bt.-t beltag kiválása miatt meg szeretnék szüntetni a tulajdonosok. Végelszámolással megszűnhet? Mire kell figyelni a megszüntetésnél? Milyen könyvelési, beszámoló-készítési feladatok várnak a könyvelőre?
A megjelent "Tagi kölcsön a beszámolóban..." című cikkel kapcsolatos a kérdésem: Bt. magánszemély beltagja nagyobb összegű tagi kölcsönt nyújtott a veszteség fedezetére. A bt. nem működik már. A végelszámolással tervezett megszüntetés előtt van-e arra lehetőség, hogy a jegyzett tőkének tagikölcsön-követeléssel történő emelését a taggyűlés elhatározza? Az ily módon történt tagi kölcsön kivezetése jár-e illetékfizetési kötelezettséggel, mint a tagi kölcsön elengedése esetén? Köszönöm válaszukat, Zsigmond László
Mi a menete annak, ha egy nem működő és tartozás nélküli kft. tulajdonosai „bezárnák” a céget? A végelszámolás szabályaira vonatkozó olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Egy, az 1950-60-as években alakult fogyasztási szövetkezet (volt ÁFÉSZ) jogutód nélkül megszűnt. Az alapítói vagyont jelentő szövetkezeti alaprészjegyeket, vagyis az "üzletrészt" a tagok fizették meg több mint 40 évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ jól gazdálkodott, jelentős adózott saját tőkét halmozott föl, a megmaradt vagyon pénzeszközökből állt, és a tagokra jutó felosztandó összeg elérte a 300-400 ezer forintot. A végelszámoló a megmaradt vagyonnal úgy számolt el a tagokkal, mintha az a szövetkezeti üzletrészük értékpapírból származó jövedelme lenne, árfolyamnyereség címén fizette ki azt – nézetem szerint tévesen. A teljes (bruttó kimutatott vagyonrészre) felszámoltak osztalék utáni 16 százalékos forrásadót és a 14 százalékos egyéni ehót. Véleményem szerint itt nem osztalék és árfolyamnyereség keletkezett, a megszűnéskor olyan vagyonrészt kapott kézhez minden volt alapító tag, akik ezzel a vagyonnal kapcsolatosan költséget és jövedelem-csökkentő tételeket számolhatnának el, minimum a befizetett alaprészjegy értékét levonásba helyezhetnék, ami jelen esetben 40-50 évvel ezelőtti nyilvántartott befizetés, bár annak nominális értéke a mai érték közel század része csak. Éppen ezért érvényesíthető-e az szja-törvény azon kitétele, miszerint egy nem ismert szerzéskori érték esetén vélelmezhetjük a bevétel 25 százalékát jövedelemként ezekre a vagyoni értékekre vonatkozó bevételekre? Ez esetben mekkora mértékű, és milyen adóteher terheli az íly módon megállapított jövedelmeket?
Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.
Több ezer egyesület működik Magyarországon, nagy számban vannak közöttük sport- és szabadidős tevékenységet folytató egyesületek, vadásztársaságok, horgászegyesületek, egészségvédelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek, vagy éppen politikai célokra alakult egyesületek. Cikkünkben az egyesületek alapítására, működtetésére, illetve megszűnésére és végelszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Mi lesz a sorsa végelszámolás során a végelszámolt vállalkozás más társaságban meglévő részesedésnek, ha a másik társaság nem tudja azt megvásárolni, és a megszűnő kft. tulajdonosai sem tartanak igényt az üzletrészre? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértő, mérlegképes könyvelő szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Értem, amit mond, de mi van akkor, ha munkaviszony keretében látja el nulla forintért a feladatot? Ilyen megoldás lehetséges, vagy esetleges megbízási jogviszony keretében? Ezek szerint, ha valaki saját elhatározásból dönt, hogy megszüntetné a céget, mert tudja, hogy már nem tud fizetni, akkor még újabb járulékok zúdulnak a nyakába. Ebben az esetben semmilyen más megoldás nincsen, csak a felszámolás. Ezzel a NAV jól fog járni? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ha egy cég végelszámolással megszűnik, akkor a munkavállalók jogviszonya hogyan szűnik meg? Fel kell nekik mondani? A munkavállalók az Mt. hatálya alá tartoznak.
Egy kft.-ben van 1 millió forint tagi kölcsön. Végelszámolás van folyamatban, a 3 év végén járunk. A tulajdonosok elengedik a tagi kölcsönt. A kiszámolt tagi kölcsön már tartalmazza a befizetendő 18 százalékos illetéket, társasági adót és a helyi adót is. Hogyan kell ezt bejelenteni az adóhatóság felé? Elég-e az AVBA nyomtatvány kitöltése, vagy kell hozzá ügyvédi papír, egyéb okirat? A társasági záró bevallást az adóhivatali illeték kiszabása után tudom beadni? Milyen kötelezettségünk van még?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték