Végelszámolás indításával kapcsolatban szeretnék segítséget kérni. Egy kft. 2015. december 31-én szeretné tevékenységét megszüntetni. Mérlegadatok Tárgyi eszköz 114 Forgóeszköz -762 Jegyzett tőke 3000 Eredménytartalék -4787 Lekötött tartalék 1900 Mérleg szerinti eredmény -1373 Kötelezettség 606 ebből tagi hitel 50 Időbeli elhatárolás 6 A cég kereskedelmi tevékenységet folytat, bérelt üzletben. Szeretnénk kérdezni a végelszámolás elindításának módját, részletes szabályait.
Tisztelt Adózóna! Egy kft. a végelszámolási folyamat végén elkészítette a záró bevallásokat, beszámolót, és beadta a törlési kérelmet. A NAV ezután kezdte meg az ellenőrzést, és megállapítást tett. Az így keletkezett adóhatósági tartozásra már nincs fedezet a kft.-ben. A NAV-megállapítással nem értünk egyet, és fontolgatja a végelszámoló annak bíróság előtti megtámadását. Kérdéseim ezzel kapcsolatban: Számvitelileg mi a teendő egy közzétett beszámolóval és vagyonfelosztási javaslattal lezárt könyveléssel, elő kell-e írni a NAV megállapításait, és ha igen, technikailag hogyan? Milyen dátummal? Újranyitom a könyvelést egy végelszámolás utáni időszakra? A NAV-ellenőrzés miatt több költség merült fel, mint amire eredetileg számított a vállalkozás, ami nem szerepelt a zárásban. A vagyonfelosztási javaslatban szereplő pénzeszközök terhére költhet-e a végelszámoló igazolt üzleti célú (például ügyvédi) kiadásokra? A vállalkozás vagyona nem fedezi az előírt NAV-tartozást, és a még várhatóan előírandó illetékkötelezettséget. Ha a tulajdonosok nem kívánnak további pénzt tenni a vállalkozásba, mi történik? A NAV-tartozás miatt felszámolásba megy át a végelszámolás? Ezt kezdeményezheti a végelszámoló is – mivel egyértelmű, hogy nincs fedezet a NAV-tartozásra? (Más tartozás nincs.) Kérem, válaszukban térjenek ki a konkrét számviteli/bevallási/újraközzétételi (?)feladatokra. Előre is köszönöm!
Számviteli feladatokat és adózási következményeket is von maga után, ha a vállalkozás év közben kerül ki a kisvállalati adó (kiva) hatálya alól. Cikkünkben bemutatjuk az adóalanyiság megszűnésének lehetséges okait, valamint számba vesszük az adóbevallási, számviteli teendőket.
Kkt. nem egyszerűsített végelszámolásakor a tevékenységet lezáró beszámolót kell-e letétbe és közzéteni? (Mivel már a kkt. is jogi személynek számít.) Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Egy házaspárnak volt egy bt.-je, ahol a férj volt a beltag, a feleség a kültag 50-50 százalékos arányban. Elváltak 2015. évben, de a bt. megmaradt (már régóta nem működött) azzal, hogy minél hamarabb végelszámolják. Csakhogy a beltag válás után semmilyen papírt nem volt hajlandó aláírni, még a kötelező módosításokat sem. A nullás bevallások folyamatosan le lettek adva. A beltag meghalt. Kérdéseim: – Kinek kell a végelszámolást elindítania? – Az iratanyag nagy része a beltagnál volt a pénztárral együtt. Ilyenkor mi a teendő, mert a hagyatéki leltár nincs még meg? – Ha egy NAV-ellenőrzés során hiányosságot állapítanak meg, ezt kinek kell fizetnie? – Gondolom, a bevallásokat addig kell leadni, míg a végelszámolás el nem kezdődik. Válaszát előre is köszönve, tisztelettel.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy egy ügyvédi iroda a gazdasági társaságokra vonatkozó végelszámolás szabályai szerint szűnik-e meg, vagy esetleg van-e valamilyen speciális szabálya? Ha van valamilyen speciális szabálya, akkor mi a teendő, avagy miben tér el a végelszámolás szabályától? Elsősorban adózási, számviteli szempontból érdekelne a dolog. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Katás bt. egyszerűsített végelszámolást kezdett el. Ezzel kapcsolatosan két kérdésem merült fel. Az eddig főállású katás tulajdonosnak milyen igazolásokat adhat ki a bt.? Mi alapján lesz jogosult a volt tag a munkanélküli segély (járadék) folyósítására? Alkalmazottaknál erre megvan a formanyomtatvány, de katás bt.-tagokra nincs. Amikor a végelszámolás megkezdődik, igényelheti már a munkanélküli ellátást a volt tag? Ha a volt főállású katást nevezik meg végelszámolónak nulla forint megbízással, kell-e utána járulékot fizetni, ha nincs sehol tb-jogviszonya?
Tisztelt Szakértő! Betéti társaság beltagja, aki öregségi nyugdíjas, végelszámolással szeretné a cégét megszüntetni. A cég évek óta nem működik, nem végez gazdasági tevékenységet, nincs bevétele. A végelszámolás alatt kell-e maga után fizetni a 6390 forintot? Előre is köszönöm a válaszát. Üdvözlettel: Reinhardt Éva
Meddig halogathatja a vállalkozás a tulajdonosok által jóváhagyott osztalék kifizetését, illetve vissza lehet-e helyezni azt az eredménytartalékba? – kérdezte olvasónk. dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. jogutód nélküli megszűnés mellett döntött végelszámolás formájában. A kft. jelenlegi ügyvezetője a feladatait heti 36 órát el nem érő részmunkaidőben látja el, tagja a társaságnak, személyes munkavégzésre nem kötelezett, más cégnél, szervezetnél munkaviszonnyal nem rendelkezik. A továbbiakban ő lenne a cég megválasztott végelszámolója. Kérdés: végelszámolói teendőit végezheti-e a fent említett tag – akinek csak a pozíciója változik a végelszámolás megkezdésének időpontjában – részmunkaidős munkaviszonyban a munkaviszonyra vonatkozó adózási szabályok mellett?
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni, hogy egy gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése esetén hogyan szűnik meg a jogviszonya annak, aki a végelszámolás kezdetén már táppénzen ("9" kód) van? A munkáltató nem szeretné a felmondást alkalmazni. Azt olvastam, hogy elvileg a végelszámolás végével automatikusan megszűnik a jogviszony. Felmondási idő nélkül, de járna neki a végkielégítés és gondolom a megmaradt szabadságot is ki kell fizetni. A kérdés, hogy jól gondolom-e? És, hogy a kifizetést a végelszámolás utolsó napjára kell aktualizálni, a papírokkal egyetemben? Illetve, kell-e bármilyen adatszolgáltatást tennie a munkáltatónak az OEP felé? Illetve lehet-e egyszerűsített végelszámolást indítani? Segítségét előre is köszönöm!
Megilleti-e az áfalevonás joga a végelszámolás alá kerülő gazdasági társaságot adóköteles gazdasági tevékenység megkezdésének hiányában, illetve a végelszámolás alatti adóköteles gazdasági tevékenység és adóköteles bevétel hiányában? Cikkünkben ismertetjük a Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztálya által jegyzett álláspontot.
Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2015. 03. 30. óta végelszámolás alatt áll. 09. 30-án döntöttek a végelszámolás befejezéséről. A NAV által kiadott tájékoztató szerint: a végelszámolást lezáró beszámolót, a záró adóbevallásokat és a törlési kérelmet a cégbírósághoz egyszerre kell benyújtani, a beszámoló fordulónapját követő 60 napon belül. A törlési kérelemhez viszont csatolni kell a NAV által kiadott igazolást a biztosítottak jogviszonyára vonatkozó nyugdíjbiztosítási adatokról. A tájékoztató szerint az igazolást a záró bevallások benyújtása után kell igényelni. Ha a záró bevallásokkal együtt kell benyújtani a törlési kérelmet, de a törlési kérelemhez csatolni kell az igazolást, amit azonban csak a záró bevallások benyújtása után lehet igényelni, akkor Ön szerint nincs itt ellentmondás az időpontok között? Mi a helyes sorrend (záró bevallások, igazolás megkérése, törlési kérelem)? A szeptemberi 08-as bevallást is csak 60 napon belül kell beadnom (10.12. helyett)? A kft. (egyszemélyes kft.-ről van szó, az ügyvezető lett a végelszámoló, és minden hónapban a végelszámolás alatt fizetjük utána a járulékokat) végelszámolóját ki kell jelenteni 09. 30-ai dátummal a 1041-es nyomtatványon, és ettől az időponttól megszűnik a kötelező járulékfizetési kötelezettség?Jól tudom-e, hogy a jegyzett tőkének megfelelő vagyon (készpénz) adómentesen kiadható, és ha az eredménytartalék negatív (tartozik egyenlegű), akkor adófizetési kötelezettség nem keletkezik( szja, eho)?Köszönettel: Erdélyi Andrea
Több mint ötezer vállalkozás szűnt meg szeptemberben Magyarországon, ennyi törlés még soha nem volt egyetlen hónapban. „Nem lepődtünk meg az adaton, világos volt, hogy augusztusban jelentős ügyhátralék halmozódott fel a cégbíróságon, és az alacsony értéket ősszel ismét magasabbak követik” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten ügyvezetője. A céginformációs szolgáltató a következő hónapokban is sok törlésre számít.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy cég osztalékot állapít meg, de még nem osztotta ki ténylegesen ezt az összeget, mennyi ideig halogathatja a kifizetést? Illetve mi történik akkor, ha a céget a tulajdonosok végelszámolni kívánják, de nincs benne annyi vagyon, hogy fedezze a korábban megállapított osztalékot? Köszönöm válaszát.
Szipszer Tamás
adószakértő
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték