Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. felemeli a kötelező 3 millió forintra a törzstőkéjét, azonban a pénzbeli befizetést egy éven túl elhalasztja, később viszont végelszámolással megszűnik, kifogásolható-e ez cégjogi vagy bármilyen más szempontból? Van-e ennek valamilyen adó- vagy illetékkonzekvenciája? Tisztelettel várom válaszát.
Katás bt.-t beltag kiválása miatt meg szeretnék szüntetni a tulajdonosok. Végelszámolással megszűnhet? Mire kell figyelni a megszüntetésnél? Milyen könyvelési, beszámoló-készítési feladatok várnak a könyvelőre?
A megjelent "Tagi kölcsön a beszámolóban..." című cikkel kapcsolatos a kérdésem: Bt. magánszemély beltagja nagyobb összegű tagi kölcsönt nyújtott a veszteség fedezetére. A bt. nem működik már. A végelszámolással tervezett megszüntetés előtt van-e arra lehetőség, hogy a jegyzett tőkének tagikölcsön-követeléssel történő emelését a taggyűlés elhatározza? Az ily módon történt tagi kölcsön kivezetése jár-e illetékfizetési kötelezettséggel, mint a tagi kölcsön elengedése esetén? Köszönöm válaszukat, Zsigmond László
Mi a menete annak, ha egy nem működő és tartozás nélküli kft. tulajdonosai „bezárnák” a céget? A végelszámolás szabályaira vonatkozó olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Egy, az 1950-60-as években alakult fogyasztási szövetkezet (volt ÁFÉSZ) jogutód nélkül megszűnt. Az alapítói vagyont jelentő szövetkezeti alaprészjegyeket, vagyis az "üzletrészt" a tagok fizették meg több mint 40 évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ jól gazdálkodott, jelentős adózott saját tőkét halmozott föl, a megmaradt vagyon pénzeszközökből állt, és a tagokra jutó felosztandó összeg elérte a 300-400 ezer forintot. A végelszámoló a megmaradt vagyonnal úgy számolt el a tagokkal, mintha az a szövetkezeti üzletrészük értékpapírból származó jövedelme lenne, árfolyamnyereség címén fizette ki azt – nézetem szerint tévesen. A teljes (bruttó kimutatott vagyonrészre) felszámoltak osztalék utáni 16 százalékos forrásadót és a 14 százalékos egyéni ehót. Véleményem szerint itt nem osztalék és árfolyamnyereség keletkezett, a megszűnéskor olyan vagyonrészt kapott kézhez minden volt alapító tag, akik ezzel a vagyonnal kapcsolatosan költséget és jövedelem-csökkentő tételeket számolhatnának el, minimum a befizetett alaprészjegy értékét levonásba helyezhetnék, ami jelen esetben 40-50 évvel ezelőtti nyilvántartott befizetés, bár annak nominális értéke a mai érték közel század része csak. Éppen ezért érvényesíthető-e az szja-törvény azon kitétele, miszerint egy nem ismert szerzéskori érték esetén vélelmezhetjük a bevétel 25 százalékát jövedelemként ezekre a vagyoni értékekre vonatkozó bevételekre? Ez esetben mekkora mértékű, és milyen adóteher terheli az íly módon megállapított jövedelmeket?
Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.
Több ezer egyesület működik Magyarországon, nagy számban vannak közöttük sport- és szabadidős tevékenységet folytató egyesületek, vadásztársaságok, horgászegyesületek, egészségvédelemmel és környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek, vagy éppen politikai célokra alakult egyesületek. Cikkünkben az egyesületek alapítására, működtetésére, illetve megszűnésére és végelszámolására vonatkozó szabályokat ismertetjük.
Mi lesz a sorsa végelszámolás során a végelszámolt vállalkozás más társaságban meglévő részesedésnek, ha a másik társaság nem tudja azt megvásárolni, és a megszűnő kft. tulajdonosai sem tartanak igényt az üzletrészre? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia adószakértő, mérlegképes könyvelő szakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Értem, amit mond, de mi van akkor, ha munkaviszony keretében látja el nulla forintért a feladatot? Ilyen megoldás lehetséges, vagy esetleges megbízási jogviszony keretében? Ezek szerint, ha valaki saját elhatározásból dönt, hogy megszüntetné a céget, mert tudja, hogy már nem tud fizetni, akkor még újabb járulékok zúdulnak a nyakába. Ebben az esetben semmilyen más megoldás nincsen, csak a felszámolás. Ezzel a NAV jól fog járni? Előre is köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Ha egy cég végelszámolással megszűnik, akkor a munkavállalók jogviszonya hogyan szűnik meg? Fel kell nekik mondani? A munkavállalók az Mt. hatálya alá tartoznak.
Egy kft.-ben van 1 millió forint tagi kölcsön. Végelszámolás van folyamatban, a 3 év végén járunk. A tulajdonosok elengedik a tagi kölcsönt. A kiszámolt tagi kölcsön már tartalmazza a befizetendő 18 százalékos illetéket, társasági adót és a helyi adót is. Hogyan kell ezt bejelenteni az adóhatóság felé? Elég-e az AVBA nyomtatvány kitöltése, vagy kell hozzá ügyvédi papír, egyéb okirat? A társasági záró bevallást az adóhivatali illeték kiszabása után tudom beadni? Milyen kötelezettségünk van még?
Tisztelt Szakértő, a segítségét szeretném kérni, mivel a kollégákkal sem jutottam dűlőre. Mi a teendő munkajogi jogutódlás esetén? Azt tudom, hogy az átvevőnek kell az átjelentést megtenni a T1041-n, a jogelőd megnevezésével. Amivel nem vagyok tisztában, az az, hogy az átvevő cég milyen formában kell adatokat kapjon az éves jövedelmekről, ha úgynevezett kilépő papírok nem kerülnek/kerülhetnek kiadásra. Az átadó cég végelszámolással meg fog szűnni. Mi lesz a biztosítási jogviszony kezdete az átvevő nyilvántartásában? Az eredeti munkaviszony kezdete vagy az átvétel időpontja? Hogyan jelentem a havi járulékbevalláson? Köszönettel: H. Andrea
Végelszámolással megszűnő "A" Kft. (egyszemélyes) 28 százalékos részesedéssel rendelkezik "B" Kft.-ben. Az üzletrésznek mi lesz a sorsa a végelszámolás során a két kft. vonatkozásában, ha azt "A" Kft. nem tudja értékesíteni, és "B" Kft. saját tőke hiányában nem tudja visszavásárolni? Hogyan lehet rendelkezni a záróvagyon-felosztási javaslatban, ha a megszűnő kft. tulajdonosa nem tart igényt az üzletrészre? Van-e valamilyen adó- vagy illetékfizetési kötelezettség, és a záró beszámolóban hogyan kell szerepeltetni az üzletrészt? "A" Kft.-ben 500 ezer forint jegyzett tőke és 500 ezer forint pótbefizetés van, ha ezt nem haladja meg a végelszámoláskor a tulajdonosnak kiadott összes érték, akkor nincs semmilyen adókötelezettség?
Tisztelt Szerkesztőség! 2014. 07. 03-án alakult egy egyszemélyes kft. A megalakuláskor a tag 1 millió 500 ezer forint jegyzett tőkét a társaságnak befizetett. A fennmaradó 1 millió 500 ezer forintot egy éven belül kell a társaság rendelkezésére bocsátania úgy, hogy amíg ez meg nem történik, addig osztalékot nem lehet kifizetni. A 2014-es évben 500 ezer forint adózott eredmény keletkezett, ami eredménytartalékba került. 2015. 06. 30. napjával a társaság végelszámolással történő megszüntetéséről született döntés. A végelszámolási eljárás megkezdődött. A 40 nap elteltével vagyonfelosztási nyilatkozatot kell tenni. A kérdésem: a befizetett jegyzett tőkén felüli eredménytartalékban lévő 500 ezer forint adómentesen kifizethető, vagy osztalékként kell kezelni és adózni utána? Megtisztelő válaszukat várva, köszönettel: Vadoba József
Tisztelt Szakértő! Egy alapítvány végelszámolással megszűnne, mivel tevékenységet évek óta nem folytat. A könyvelésben magánszemélytől származó kölcsön szerepel, mely a korábbi működést finanszírozta. Az alapítvány a kölcsönt visszafizetni nem tudja, de a kölcsönbe adó nem is kéri a kölcsön visszafizetését. Kérdésem, hogy át lehet-e minősíteni az adott kölcsönt adománnyá, és milyen adójogi következményekkel kell számolni ez esetben? Milyen esetleges más lehetőségek vannak a kölcsön megszüntetésére? Megszüntethető-e végelszámolással az alapítvány úgy, hogy a kölcsöntartozását nem fizeti vissza? Tisztelettel várom válaszát.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték