Tisztelt Szakértő! Egy bt. egyetlen beltagja elhunyt, és nem történt 6 hónapon belül új beltagválasztás, így a bt.-t a cégbíróság törölni fogja. Ilyenkor mi a teendő? Ki fogja "végelszámolni" a bt.-t, ha a cég egyetlen kültagja cselekvőképtelen, és jelenleg nincs gyámja? Mi történik a cégben lévő ingatlannal? Hogyan kell utána adózni? Hogyan lehet a cég záróbevallásait beküldeni, ha ügyfélkapuja csak az elhunyt tagnak volt?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. úgy döntött, hogy 2016-ban végelszámolással megszűnik. Az ügyvezető jelenleg, aki egyúttal katás egyéni vállalkozó, a társaságban fizeti meg a járulékait. A jövő évben szeretné, ha az egyéni vállalkozása lenne a főállású jogviszonya. Ha ő lenne a végelszámoló, ezt megteheti? Dönthet januárban arról, hogy hol fizeti meg a járulékot? A jelenlegi 25 ezer forint tételes kata helyett 50 ezer forintot vagy 75 ezer forintot fizetne. Vagy inkább válasszon más végelszámolót, aki akár ingyen is elvállalja a feladatot? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Dr. Szeiler Nikolett! Köszönöm válaszát. Kérdésem az lett volna, hogy társas vállalkozó (bt.-beltag) nem végelszámoló, ezzel megszűnik-e a jogállása a végelszámolás megkezdésekor? Mivel a beltag korlátlan felelősségű, nem lehet egyéni vállalkozó is egyben. Ezért kérdeztem, hogy megszűnik-e, vagy megváltozik-e a tagok jogállása a végelszámolás során. Válaszából számomra az derül ki, hogy nem, ezért a végelszámolás befejezéséig a beltag nem kezdhet egyéni vállalkozásba, sőt álláskeresési járadékra sem jogosult. Jól értem? Ha a beltagnak nincs más jogviszonya, akkor a járulékokat is fizetni kell továbbra is? Nem tudom érthetően tettem-e fel a kérdést? Várom válaszát, tisztelettel: Takácsné Anci
Tisztelt Szakértő! Bevételi nyilvántartást vezető evás bt.-t szeretném megszüntetni végelszámolással. A bt.-nek semmiféle tartozása nincs. Mi a teendő, ebben kérem a segítségüket. Köszönettel
Végelszámolás alatt álló cégnél mi a teendő a beszámoló zárása előtt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértő, mérlegképes könyvelő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kérem segítségét annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy kell-e áfát fizetni az apportba behozott, ezért áfamentesen a cégbe bekerülő teherautó után, ha azt a cég értékesíteni szeretné? A cég természetesen áfa alá bejelentkezett adóalany. Más jellegű kérdésem: végelszámolás alatt, év végén lehet-e a következő naptári évre választani áfa alanyi mentességet? Köszönöm válaszát. Üdvözlettel: Papné Galba Márta
Tisztelt Szakértő! Katás bt.-nél elhatározták a végelszámolást. De vannak olyan katás időszakban kiszámlázott tételei, amelyek a végelszámolás kezdő időpontja előtt még nem érkeztek be. A nyitó mérlegben ezeket, mint vevői követeléseket, ki fogom mutatni. A kérdésem, hogy ezeket a katás időszakban teljesült és kiszámlázott összegeket a pénz beérkezése után hogyan lehet kivenni adómentesen? Valamint a cég folyószámláján maradt katás bevételhez hogyan tud hozzájutni a katás tulajdonos? A cég a kata előtt bevételi nyilvántartást vezető evás cég volt, tehát a folyószámlán felgyülemlett pénz egyrészt evás cég volt, tehát a folyószámlán felgyülemlett pénz egyrészt evával, másrészt katával leadózott pénz. Válaszát megköszönve, üdvözlettel Pusztainé
Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2015. 06. 01-től egyszerűsített végelszámolás alatt áll. Ezt szeretnénk befejezni, a közzétételi költséget befizettük. Tárgyi eszköze nincs. Van viszont bankban, illetve a pénztárban pénze. Az eredménytartalékában is van pénze, a főkönyve szerint kevés vesztesége van a végelszámolás zárásakor. Kérdésem, hogy jól értelmezem-e, illetve jól gondoltam-e, hogy a beszámoló és adóköteletettség zárása előtt az eredménytartalékból levont záráskori összeget – meghagyva a jegyzett tőke összegét – kifizetem a tulajdonosoknak. Így beállítva majd a beszámolóba, a 08-as és a többi bevallásba, alacsony – a jegyzett tőkével majdnem megegyező – összeg felosztása kerül a vagyonfelosztási javaslatba. Azaz szinte minden kötelezettség és kifizetés is szerepel a zárásokban! Jól gondolkodom-e a fentiekkel kapcsolatban? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Végelszámolást kezdő betéti társaság társas vállalkozójának megszűnik a jogállása a bt.-ben a végelszámolás megkezdése után? Ha más a végelszámoló, kezdhet-e egyéni vállalkozásba? Köszönöm válaszát. Takácsné Anci
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. felemeli a kötelező 3 millió forintra a törzstőkéjét, azonban a pénzbeli befizetést egy éven túl elhalasztja, később viszont végelszámolással megszűnik, kifogásolható-e ez cégjogi vagy bármilyen más szempontból? Van-e ennek valamilyen adó- vagy illetékkonzekvenciája? Tisztelettel várom válaszát.
Katás bt.-t beltag kiválása miatt meg szeretnék szüntetni a tulajdonosok. Végelszámolással megszűnhet? Mire kell figyelni a megszüntetésnél? Milyen könyvelési, beszámoló-készítési feladatok várnak a könyvelőre?
A megjelent "Tagi kölcsön a beszámolóban..." című cikkel kapcsolatos a kérdésem: Bt. magánszemély beltagja nagyobb összegű tagi kölcsönt nyújtott a veszteség fedezetére. A bt. nem működik már. A végelszámolással tervezett megszüntetés előtt van-e arra lehetőség, hogy a jegyzett tőkének tagikölcsön-követeléssel történő emelését a taggyűlés elhatározza? Az ily módon történt tagi kölcsön kivezetése jár-e illetékfizetési kötelezettséggel, mint a tagi kölcsön elengedése esetén? Köszönöm válaszukat, Zsigmond László
Mi a menete annak, ha egy nem működő és tartozás nélküli kft. tulajdonosai „bezárnák” a céget? A végelszámolás szabályaira vonatkozó olvasói kérdésre dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó válaszolt.
Egy, az 1950-60-as években alakult fogyasztási szövetkezet (volt ÁFÉSZ) jogutód nélkül megszűnt. Az alapítói vagyont jelentő szövetkezeti alaprészjegyeket, vagyis az "üzletrészt" a tagok fizették meg több mint 40 évvel ezelőtt. Az ÁFÉSZ jól gazdálkodott, jelentős adózott saját tőkét halmozott föl, a megmaradt vagyon pénzeszközökből állt, és a tagokra jutó felosztandó összeg elérte a 300-400 ezer forintot. A végelszámoló a megmaradt vagyonnal úgy számolt el a tagokkal, mintha az a szövetkezeti üzletrészük értékpapírból származó jövedelme lenne, árfolyamnyereség címén fizette ki azt – nézetem szerint tévesen. A teljes (bruttó kimutatott vagyonrészre) felszámoltak osztalék utáni 16 százalékos forrásadót és a 14 százalékos egyéni ehót. Véleményem szerint itt nem osztalék és árfolyamnyereség keletkezett, a megszűnéskor olyan vagyonrészt kapott kézhez minden volt alapító tag, akik ezzel a vagyonnal kapcsolatosan költséget és jövedelem-csökkentő tételeket számolhatnának el, minimum a befizetett alaprészjegy értékét levonásba helyezhetnék, ami jelen esetben 40-50 évvel ezelőtti nyilvántartott befizetés, bár annak nominális értéke a mai érték közel század része csak. Éppen ezért érvényesíthető-e az szja-törvény azon kitétele, miszerint egy nem ismert szerzéskori érték esetén vélelmezhetjük a bevétel 25 százalékát jövedelemként ezekre a vagyoni értékekre vonatkozó bevételekre? Ez esetben mekkora mértékű, és milyen adóteher terheli az íly módon megállapított jövedelmeket?
Milyen eszközök állnak a kényszerhitelezők rendelkezésére? Hogyan érvényesíthetik követeléseiket? Összefoglaltuk a preventív teendőket, továbbá a csőd, a felszámolási és a végelszámolási eljárás alatt megtehető lépéseket.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték