Tisztelt Adószakértő Úr/Asszony! Végelszámolással megszűnő kft. a tagi kölcsönt visszafizetheti-e a tulajdonában levő ingatlannal, melynek könyvszerinti és forgalmi értéke közel azonos? Keletkezik-e valamelyik félnél illetékfizetési kötelezettség, és ha igen, milyen mértékben? Tisztelettel: Nagy István
Ha a tagok 70 százaléka nem fizet tagdíjat, végelszámolással meg kell szűnnie a magánnyugdíjpénztárnak – ezt írja elő a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) által benyújtott, Magyarország 2015. évi költségvetésének megalapozását szolgáló törvényjavaslat. Mivel ez a feltétel a megmaradt négy magánnyugdíjpénztár (Horizont, MKB, Budapest, Szövetség) egyikénél sem teljesül, ennek alapján az összeset be kellene zárni. A nemzetgazdasági tárca közölte: a szigorítást azért javasolja, mert veszélybe került a mintegy 60 ezer magánnyugdíj-pénztári tag vagyona.
A céget végelszámolással megszüntettük, március 28-án küldte meg a cégbíróságnak a NAV a záradékot, ezért a cégbíróság újra kér mérleget, mivel március 15-e után lett lezárva és a Ptk. szerint változott a végelszámolás lezárásának menete. Új mérleget kell készíteni, mely 0-ás adatokat tartalmaz?
Tisztelt Adózóna! Az általam könyvelt cég tulajdonosa és ügyvezetője – 1 650 000 forint tagi kölcsönt maga után hagyva – 2013. 12. 06-án elhunyt. A hagyatéki tárgyalásban a tagi kölcsönről nincs említés. Az elhunyt tag tulajdonrészét a felesége örökölte, aki addig nem volt a kft tagja. A kft. még 2013. évben elvesztette a saját tőkéjének több mint a felét. A cég végelszámolásra kerül. A végelszámolás kezdő időpontja 2014. 09. 30. A végelszámolás alatt – az egyéb tartozások fedezésére is – az örökös (tag) részéről pótbefizetésre kerül sor. Ebből kívánják rendezni az egyéb (NAV, ipa stb.) tartozásokat, és visszafizetnék a tagi kölcsönt is a tagnak (örökösnek). Kérdéseim: a tartozások rendezésével a végelszámolás befejeződhet-e? A tagi kölcsön visszafizetésével kapcsolatban felmerülhet-e valakinek adózási kötelezettsége? Ha a pótbefizetés csak az egyéb tartozásokra nyújt fedezetet és a tagi kölcsönre nem (a tag nem engedi el a tagi kölcsönt), akkor a folyamat átmegy-e felszámolásba? Üdv. Szekér László Gordiosz Kft.
Tisztelt szakértő! A végelszámolás időszaka alatt a végelszámolónak van-e járulékfizetési kötelezettsége abban az esetben, ha a végelszámoló - társas vállalkozás ügyvezetője - a vállalkozásnak alakulás óta /2 éve/ semmiféle bevétele, tevékenysége nem volt. A társas tag ügyvezetője a végelszámolás előtt, illetve az végelszámolás elején nappali tagozatos egyetemi hallgató volt. Azóta megszünt ez a státusza, végelszámoló és munkahelye nincs. A másik kérdésem szintén végelszámolás alatt álló társaság, ahol a végelszámoló ez alatt az időszak alatt terhes lett - táppénzen van. Ebben az esetben mi a teendő? Meg kell változtatni a végelszámolót? Általánosságban is kérdezem, hogy a végelszámolás alatt a végelszámoló -amennyiben társas vállalkozás ügyvezetője volt - köteles-e járulékot fizetni, vagy a feladatát díjazás nélkül is elláthatja?v Köszönöm előre is válaszát! Tisztelettel: Péter Zsuzsanna
Egy eva hatálya alá tartozó bt. 2014.október 1-jével elhatározta végelszámolását. A 72/2006./IV.3./ Korm.rend. 3. §-a értelmében a végelszámolás kezdő napját megelőző nappal tevékenységet záró beszámolót kell késziteni és közzétenni.Tekintettel arra,hogy az evás bt. bevételi nyilvántartást vezetett, és nem tartozott a számviteli tv. hatálya alá, jól gondolom-e, hogy rá a tevékenységet záró beszámoló elkészítési kötelezettsége nem vonatkozik? Mivel azonban október 1-jével a végelszámolás miatt eva-alanyisága megszünik, és visszakerül az Szvt.hatálya alá, a Szvt. 2./A. § /4/ bekezdése értelmében október 1-jével nyitó mérleget kell készítenie, és azt könyvvizsgálóval ellenőriztetnie. Kérdésem, hogy ezt a nyitó mérleget letétbe kell-e helyeztetnie és közzé kell-e tennie, és ha igen, ezt milyen határidővel kell megtennie, mert erre vonatkozóan a számviteli törvényben nem találtam előirást. Üdvözlettel várom szives válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Végelszámolás alatt levő bt.-nek nincs vagyona, némi készpénze van, ami nem fedezi az évekkel ezelőtt jóváhagyott osztalék kifizetését. Mit tehet a cég, hogy kikerüljön a könyveléséből a Rlj kötelezettség, milyen adóvonzata van? Köszönöm.
Az idén, az első három negyedévben 25 027 vállalkozást töröltek, és egyidejűleg 20 649 újat jegyeztek be a cégnyilvántartásba. A világgazdasági válság kezdete – 2008 szeptembere óta – ez az első év, hogy a törölt cégek száma meghaladja az újonnan alapítottakét. Az adatokat összevetve: ebben az esztendőben 17 százalékkal több társaság húzta le a rolót, mint amennyi kitette az új cégtáblát – tájékoztat a feketelista.hu.
Tisztelt Szakértő ! Végelszámolás alatt álló EBT-ben az egyik "tulajdonos" (magánszemély) megveheti-e a másik tag (amely egy kft.) "tulajdonrészét"? Várom válaszát.
Tisztelt Szakértő! Azzal kapcsolatban szeretnék segítséget kérni, hogy ha a végelszámolónak nincs máshol biztosítási jogviszonya, és nem vesz fel jövedelmet a végelszámolás alatt lévő cégben, akkor meddig kell utána fizetni a járulékokat? Például, ha 10.31-e a végelszámolás záró dátuma, akkor csak eddig kell megfizetni a járulékokat, vagy még azokra a hónapokra is, amíg a cégbíróság nem törli a céget? Ha a törlés például csak decemberben történik meg, akkor milyen nyomtatványon kell bevallani a járulékokat?
Kedves Hölgyem/Uram! Segítséget szeretnénk kérni az alábbi kérdésben. Tényállás: Egy belföldi adóalany (kft.) rendelkezett két ingatlannal, egyiket sok évvel ezelőtt 25 millió forintért, a másikat 30 millió forintért vásárolta. Az ingatlanokat jelentős veszteséggel az idén el tudta adni, a két ügyleten összesen mintegy 15 millió forintot vesztett. Az ingatlanokat a korábbi években bérbeadás céljára használta, de sokszor volt üresen a két lakás, és a havi bérleti díjak több esetben nem fedezték a havi fix kiadásokat. Most, hogy a kft. eladta a lakásokat, jelentős veszteséggel zár. A cég végelszámolással meg akar szűnni, de többmillió forint van a tagikölcsön-számlán nyilvántartva, mert a két ingatlant saját finanszírozásban vette a társaság, viszont ezt kifizetni magának már biztos nem tudja. Kapcsolatba lépett az ügyvédjével, milyen módon lehetséges a tagi kölcsönt megszüntetni annak érdekében, hogy a végelszámolást választhassa. Az ügyvéd a természetben adott pótbefizetést javasolta, melyről az új Ptk. rendelkezik. A Complex Jogtár 48/2014. számú Számviteli kérdése foglalkozik ezzel a témával, de még mindig bizonytalanok vagyunk. Kérdésünk: Lehetséges-e, hogy a tagikölcsön-számla tartozik oldalára és a lekötött tartalék követel oldalára történik könyvelés a veszteségek fedezetére? Hálás köszönettel, Nagy Edit
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy bevételi nyilvántartást vezető evás betéti társaság egyszerűsített végelszámolással történő megszüntetése esetén, választhatja-e a mikrogazdálkodói könyvvezetés szabályait a végelszámolás időszakára? Segítségét előre is köszönöm! Tisztelettel Kőrösi Tamás
Tisztelt Szakértő! Szíves segítségüket kérném az következő esetben: adott egy bt. egy nyugdíjas beltaggal – aki személyesen közreműködik – és egy kültaggal. A jegyzett tőke összege 40 000 forint. A tevékenység biztosítási szolgáltatás. A bt. főkönyvi kivonata alapján a bt. által tartósan adott kölcsönök összege 7 900 000 forint, a pénzeszközök 335 284 forint, ami pénztár, kamatok aktív időbeli elhatárolása 3 894 793 forint, eredménytartalék 4 591 507 forint, alapítókkal szembeni kötelezettségek 4 700 000 forint, a és NAV tartozás jelenleg 750 000 forint. A bt. biztosítási szolgáltatásból árbevételt ért el, a pénzt kölcsönszerződéssel kölcsönadta a bt. a beltagnak (a pénztár egyenlege így nem haladja meg az 500 000 forintot) a kölcsön után a jegybanki alapkamat + 5 % kamat lett aktív időbeli elhatárolásként elszámolva, és az előző évek beszámolója alapján 4 700 000 forint osztalékot is jóváhagytak.A beltag a kölcsönadott pénzt nem tudja visszafizetni (nincs meg), a NAV felé a tartozását sem tudja rendezni, és a bt.-t meg szeretné szüntetni. Milyen lehetőségei vannak, hogyan kell eljárni ebben az esetben?Hogyan kell lekönyvelni a kölcsön és a kamatának visszafizetését? Előre is köszönöm a segítséget: Kné
Tisztelt Szakértő! Kérdésem a következő lenne: Egy kft. ügyvezetője végzi a végelszámolást. A társasági szerződés szerint az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el (máshol semminemű biztosítási jogviszonya nincs, és a társaság tagja is egyben). A végelszámolás kezdetétől a végéig, mint megválasztott végelszámoló kell-e, hogy továbbra is munkaviszonyban lássa el a feladatát, vagy végezheti azt például megbízási jogviszonyban nulla forintért úgy, hogy nem áll be a minimálbér miatti fizetési kötelezettsége (a tag+ügyvezető státusza miatt)?
Bevételi nyilvántartást vezető, a számviteli törvény (Szt.) hatálya alá nem tartozó bt. a beltag halála miatt végelszámolását határozta el. A végelszámolás kezdő napjával az evaalanyisága megszűnik. Nyitómérleget kell készítenie és visszatérnie a Szt. hatálya alá. Bankszámláján az evás időszakból származó lekötött betét szerepel, melynek forrása az evás időszakból származó ki nem vett osztalék. Szerepeltethető-e ez az összeg a nyitómérlegben, mint ki nem vett osztalék alapítókkal szembeni kötelezettségként? Ez esetben mi lehet az osztalék megállapításának időpontja? Kit illet meg ez az osztalék?Egyedül a kültagot,vagy a beltag örököseit is? A beltag örökösei lemondhatnak-e az őket megillető osztalékról a kültag javára? Milyen adózási, illetve illetékfizetési kötelezettségekkel jár ez? Vagy ezt az összeget eredménytartalékba kell helyezni, és csak a végelszámolás végén osztható fel, mint törzstőkén felüli vagyon? Adózni, gondolom, ezután sem kell, mivel az evás időszakben már le lett adózva. Lehet-e a nyitómérlegben eredménytartalék? Szives válaszukat előre is köszönöm.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték