421 találat a(z) vám cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Katás, nem áfaalany egyéni vállalkozó árut szeretne értékesíteni úgy, hogy interneten veszi fel a megrendeléseket, melyeket azután ki is számláz a vevőknek (magyarországi jogi és magánszemélyeknek egyaránt). Megteheti-e az egyéni vállalkozó, hogy a terméket közvetlenül a vevő címére rendeli, és nem saját maga részére? Ehhez a tevékenységhez milyen bejelentkezési, bevallási, adó- esetleg vámfizetési kötelezettségek társulnak, ha a termékek az USA-ból vagy Kínából/Távol-Keletről érkeznek?

Kérdés

Cégünk használt személygépkocsik értékesítésével foglalkozik. A használt személygépkocsikat Svájcból szerzi be. A különbözeti áfa alapjának meghatározásánál a beszerzési áron kívül levonható-e a Svájcban kifizetett vám? Petrőcz Judit

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az importáfát és a vámot hogyan kell könyvelni és az áfabevallásba betenni? Van olyan eset is, amikor a cég maga fizette meg (van hogy csak importáfa van, van, hogy vám is), és van olyan is, hogy külső szolgáltatón keresztül, aki ráadásul meghitelezi a cégnek (például TNT vagy UPS), sőt a harmadik eset kis szolgáltató, aki csak intézi, de nem hitelezi meg a cégnek. Ezeket mikor (teljesítés áfa szempontból) és hogyan könyveljük? A TNT-t/UPS-től kapott számlákat és vámhatározatokat vámra vagy szállítóra (nemcsak a saját díját) tesszük-e? És mikor, hogyan, melyik sorokra tesszük be az áfabevallásba?

Cikk

Túlzott terheket rónak a cégekre a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek – derül ki a vámszabályozásban érintett hazai gazdálkodók körében végzett felmérésből. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírságot is meg kell fizetni a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti.

Kérdés

Cégünk alapanyagokat szerez be harmadik országból. E beszerzések esetében a vámmal kapcsolatos feladatokat közvetett képviselő látja el. Az áfát a képviselő vallja be, engedményezési nyilatkozatunk alapján igényli vissza. Kérdésem: nekem mint megbízónak fel kell-e valahol tüntetnem az áfabevallásomban a közvetett képviseletet? Köszönettel:

Cikk

Az Európai Bizottság végleges dömpingellenes vámot vetett ki a vasból vagy acélból készült varrat nélküli csövek kínai behozatalára annak érdekében, hogy az európai acélipart megvédje az esetleges túlkapacitástól – közölte az uniós bizottság sajtószolgálata pénteken.

Kérdés

Egy szlovák cég Kínából importál árut, amelyet Szlovéniában közvetett vámjogi képviselő által levámoltat. A képviselő Szlovéniában megfizeti a vámot és nyilatkoztatja a szlovák céget, hogy az importáfát a importáló cég fizeti az áru végső rendeltetési helyén. A papírok szerint a rendeltetési hely Szlovákia Komarno, viszont az importáló cég az árut eladta egy magyar cégnek és az árut közvetlenül Magyarországra szállíttatta, melyről közösségen belüli értékesítés címén számlát bocsátott ki a magyar cég felé. A szlovák adóhatóság szerint a szlovák cégnek magyar adószámot kell kiváltania, mivel az áru Magyarországra érkezett, és bevallást kell készítenie Magyarországon az értékesítésről. Kérdés, hogyan kell a szlovák cégnek az áfabevallásába beállítani ezt a tranzakciót, illetve a magyar cég hogyan javítsa a saját bevallását?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Hogyan kell helyesen eljárni adó, vám és számviteli szempontból a következő ügyletben? A magyar gyártó cég Amerikából megrendel egy alkatrészt a termékéhez, mely a piacon hosszú idő óta hiánycikk. Ezen alkatrészt majd a későbbiekben közvetlenül egy amerikai közvetítő céghez fogják leszállítani, amint elérhetővé válik. Addig a magyar cég a terméket ezen alkatrész nélkül legyártja és értékesíti Franciaországba. A francia cég ezen terméket, hozzácsatolva a saját termékéhez, továbbértékesíti az amerikai közvetítő cégnek. Ott rákerül a hiányzó alkatrész és a teljes termék értékesítésre kerül a végső vásárlónak. A hiánycikk alkatrészről a számlát a magyar cég fizeti. 1. Milyen szabályai vannak ilyen esetben a készletre vételnek? Milyen bizonylatokkal kell alátámasztani? Elegendő-e hozzá a számla mögötti szállítólevél, amely igazolja, hogy a közvetítő cég átvette, valamint a megállapodás a közvetítő céggel erről? Mivel az alkatrész nem lép be az EU területére, ezért nincs vámkezelés és így vámhatározat sem, gondolom. 2. Ha készletre vétel történik, akkor értékesíteni is kell a francia cégnek azért, hogy a készleten ne jelentkezzen valótlan többletként. Mivel ez EU-n belüli értékesítés, ezért 0 százalék áfával számlázandó. De ebben az esetben nem probléma-e az, hogy nem a francia partner a termék átvevője, hanem az amerikai közvetítő cég? Hogyan kell ebben az esetben a számlát alátámasztani? Válaszát köszönöm szépen. Üdvözlettel: Rákosi Dorottya

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Termőföld-haszonbérlet szja-mentessége

Lepsényi Mária

adószakértő

Egyszerűsített végelszámolás után

dr. Kávássy Emese

munkajogi és vállalati jogi ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 november
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink