Donald Trump amerikai elnök azzal fenyegette meg szombaton az Európai Uniót, hogy „adót fog kivetni az Európában gyártott autókra”, ha az unió tényleg megtorló intézkedéseket hoz válaszul arra, hogy az Egyesült Államok vámot készül bevezetni az acél és az alumínium importjára.
Milyen adó- és vámhatósági eljárásokban kell az adózónak illetéket fizetnie, mekkora ennek összege? A NAV eljárási illetékekről szóló (34. számú) információs füzetét több részletben ismertetjük.
Az Európai Unió napokon belül „határozott és arányos” választ fog adni az Egyesült Államok által bejelentett kereskedelmi korlátozásokra – közölte csütörtök este Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.
Donald Trump amerikai elnök néhány importáru magas vámjáról írt alá rendeletet, sajtóértesülések szerint a kormányzat újabb magas védővámokat készít elő.
Január 26-án (pénteken)– a repülőterek és a határátkelők kivételével – csak ügyeletet tartanak a vámosok a nemzetközi vámnap miatt – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Vámbiztosítékként elfogadható kötelezettségvállalási okmányok formanyomtatványait jelentette meg honlapján a NAV.
A brit miniszterelnök szerint London olyan szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, amely az áruk és a szolgáltatások kereskedelmére egyaránt kiterjed.
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) szerint alapvető fontosságú importtermékek jelentős drágulásához vezethet, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének napjáig nem tud kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni azzal a többtucatnyi külső partnergazdasággal, amelyekkel az Európai Unió teljes jogú tagjaként – jelenleg vámmentesen vagy nagyon alacsony vámokkal – kereskedik.
Üdvözlöm! Abban kérném válaszukat, hogy a VPOP KSZ nyomtatványt bizonyos tevékenység végzése esetén kell beadni. De a nyomtatványkitöltőben nem részletezi azt, hogy milyen árukereskedőnek, milyen árbevételnél, ingatlanértékesítés esetén van-e vmi határérték stb.? Válaszukat előre is köszönöm. És Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánok :)!
Tisztelt Szakértő! Egy nagykereskedelemmel foglalkozó magyarországi kft. Kínából árut hozott be az ország területére. Az áru megérkezett, a vámolás megtörtént, az áfa és a vám megfizetésre került. Az áru felbontása után derült ki, hogy minőségileg hibás a szállítmány (ezt fényképekkel, videofelvétellel, levelezéssel tudja a társaság bizonyítani). A kínai partner a hibás teljesítést elismerte. Az árut visszaküldeni nem kell Kínába, a visszaküldés költsége igen magas, a magyarországi megsemmisítés mellett döntött közösen a magyar és a kínai társaság. A magyar cég új szállítmányt rendelt, ez néhány héten belül beérkezik. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a hibás szállítmány után megfizetett vámterhet a társaság visszaigényelheti-e? Ha igen, akkor milyen módon? Köszönettel: Vass Ingrid
Az Országgyűlés új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. Önálló törvény rögzíti a vámeljárásokra vonatkozó szabályokat, és ugyancsak külön jogszabályt alkotott a parlament az adóhatóság végrehajtási tevékenységéről.
Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.
Tisztelt Szakértők! Magyarországi székhelyű kft. számítógépeket, szkennereket és nyomtatókat vásárolt svájci illetőségű eladótól még 2014-ben. A számla ki lett állítva, ki lett egyenlítve, azonban fizikailag még nem hozták be az eszközöket. 2017. november – decemberben szeretné az ügyvezető személyautóval behozni ezeket Magyarországra. A problémamentes behozatal érdekében felmerült kérdések ezzel kapcsolatban: 1. Milyen dokumentumokat kell a vámnál felmutatni, kell-e előzetesen regisztrálni valamilyen nyilvántartásban? (A cégnek van VPID száma.) 2. 2014-ben kiállított számla és annak melléklete áll rendelkezésre, melyben az eszközök tételesen gyári számmal és eladási értékkel fel vannak sorolva. Gondot fog-e okozni a határon, hogy már 2014-ben ki lettek számlázva, a számla ki is lett egyenlítve még abban az évben, de még csak most, 2017-ben hozzák be fizikailag az eszközöket? 3. Mennyi a vámtétel számítógépes munkaállomások, nyomtatók és szkennerek után? 4. A kiszámlázott érték után kell-e megfizetni a 27 százalék importáfát? 5. A vám és az importáfa megfizetése hogyan történik: a vámnál készpénzben/bankkártyával vagy utólag átutalással? 6. Mikor kell felkeresni vámudvart? 7. Van-e bármilyen előírás, kötelezettség, amit teljesítenünk kell, hogy a behozatal zökkenőmentesen megtörténhessen? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték