401 találat a(z) vám cimkére

Kérdés

Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Magyarországi székhelyű kft. számítógépeket, szkennereket és nyomtatókat vásárolt svájci illetőségű eladótól még 2014-ben. A számla ki lett állítva, ki lett egyenlítve, azonban fizikailag még nem hozták be az eszközöket. 2017. november – decemberben szeretné az ügyvezető személyautóval behozni ezeket Magyarországra. A problémamentes behozatal érdekében felmerült kérdések ezzel kapcsolatban: 1. Milyen dokumentumokat kell a vámnál felmutatni, kell-e előzetesen regisztrálni valamilyen nyilvántartásban? (A cégnek van VPID száma.) 2. 2014-ben kiállított számla és annak melléklete áll rendelkezésre, melyben az eszközök tételesen gyári számmal és eladási értékkel fel vannak sorolva. Gondot fog-e okozni a határon, hogy már 2014-ben ki lettek számlázva, a számla ki is lett egyenlítve még abban az évben, de még csak most, 2017-ben hozzák be fizikailag az eszközöket? 3. Mennyi a vámtétel számítógépes munkaállomások, nyomtatók és szkennerek után? 4. A kiszámlázott érték után kell-e megfizetni a 27 százalék importáfát? 5. A vám és az importáfa megfizetése hogyan történik: a vámnál készpénzben/bankkártyával vagy utólag átutalással? 6. Mikor kell felkeresni vámudvart? 7. Van-e bármilyen előírás, kötelezettség, amit teljesítenünk kell, hogy a behozatal zökkenőmentesen megtörténhessen? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy amennyiben egy 10 tagú család az USA-ból karácsonyi ajándékcsomagot kap, az milyen esetben válik adó- és/vagy vámkötessé? Köszönöm válaszát!

Kérdés

Az a terv, hogy egy kft. a jövőben nem nyers-, hanem mosott gyapjút ad el Kínának, és talált is gyapjúmosót Lengyelországban. A folyamat úgy nézne ki, hogy Dél-Amerikából a nyersgyapjú elhajózna Lengyelországba egy kikötőbe, onnan leviszik a mosóba, ami egészen délen a szlovák határnál van, majd mosás és újrabálázás után ismét konténerbe kerül, és elhajózik Kínába. A mosató fél a kft., a mosó pedig egy lengyel cég, amiről természetesen számla születik. Vámkezelésileg/könyvelésileg hogyan kell ezt az ügyeltet kezelni? Lehetséges, hogy nem kell utána vámot/áfát fizetni Lengyelországban hiszen hozzáadott bérmunka után, a gyapjú elhagyja az uniót. Bonyolítja a dolgot, hogy a mosás hulladék-képződéssel jár, azaz a behozott gyapjú mosás után akár 40 százalékot is veszít a súlyából, tehát ha behozok az EU-ba 100 tonna gyapjút, de aztán csak 60 tonnát viszek ki, mert a különbözet (por, ürülék, zsír) az hulladékként a mosóban marad. Erre van-e speciális szabály?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Katás, nem áfaalany egyéni vállalkozó árut szeretne értékesíteni úgy, hogy interneten veszi fel a megrendeléseket, melyeket azután ki is számláz a vevőknek (magyarországi jogi és magánszemélyeknek egyaránt). Megteheti-e az egyéni vállalkozó, hogy a terméket közvetlenül a vevő címére rendeli, és nem saját maga részére? Ehhez a tevékenységhez milyen bejelentkezési, bevallási, adó- esetleg vámfizetési kötelezettségek társulnak, ha a termékek az USA-ból vagy Kínából/Távol-Keletről érkeznek?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi-javítás áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Tárgyi eszköz: figyelési időszak felújítás esetén

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Nyugdíjas munkavállaló üzemi balesete

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink