Brit kapcsolatok az EU-val a Brexit után: ezt szeretné Theresa May Cikk
A brit miniszterelnök szerint London olyan szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, amely az áruk és a szolgáltatások kereskedelmére egyaránt kiterjed.
A brit miniszterelnök szerint London olyan szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, amely az áruk és a szolgáltatások kereskedelmére egyaránt kiterjed.
A Brit Kiskereskedelmi Szövetség (BRC) szerint alapvető fontosságú importtermékek jelentős drágulásához vezethet, ha Nagy-Britannia a brit EU-tagság megszűnésének napjáig nem tud kétoldalú kereskedelmi megállapodásokat kötni azzal a többtucatnyi külső partnergazdasággal, amelyekkel az Európai Unió teljes jogú tagjaként – jelenleg vámmentesen vagy nagyon alacsony vámokkal – kereskedik.
Üdvözlöm! Abban kérném válaszukat, hogy a VPOP KSZ nyomtatványt bizonyos tevékenység végzése esetén kell beadni. De a nyomtatványkitöltőben nem részletezi azt, hogy milyen árukereskedőnek, milyen árbevételnél, ingatlanértékesítés esetén van-e vmi határérték stb.? Válaszukat előre is köszönöm. És Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánok :)!
Tisztelt Szakértő! Egy nagykereskedelemmel foglalkozó magyarországi kft. Kínából árut hozott be az ország területére. Az áru megérkezett, a vámolás megtörtént, az áfa és a vám megfizetésre került. Az áru felbontása után derült ki, hogy minőségileg hibás a szállítmány (ezt fényképekkel, videofelvétellel, levelezéssel tudja a társaság bizonyítani). A kínai partner a hibás teljesítést elismerte. Az árut visszaküldeni nem kell Kínába, a visszaküldés költsége igen magas, a magyarországi megsemmisítés mellett döntött közösen a magyar és a kínai társaság. A magyar cég új szállítmányt rendelt, ez néhány héten belül beérkezik. A kérdésem az lenne, hogy ilyen esetben a hibás szállítmány után megfizetett vámterhet a társaság visszaigényelheti-e? Ha igen, akkor milyen módon? Köszönettel: Vass Ingrid
Az Országgyűlés új törvényeket hozott az adózás rendjéről és az adóigazgatási rendtartásról. Önálló törvény rögzíti a vámeljárásokra vonatkozó szabályokat, és ugyancsak külön jogszabályt alkotott a parlament az adóhatóság végrehajtási tevékenységéről.
Egy cég 2015. évben 15 millió forint antidömping miatti, utólagosan kivetett vámot fizetett meg, ezen tétel szerepel a 2015. évi beszámolóban is. A cég az utólagos vámkivetés jogtalansága miatt bírósághoz fordult, a bíróság 2017. 06. hóban meghozott ítélete az utólagos vámkivetés vámhatározatait hatályon kívül helyezte, „az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye” megjegyzéssel. A NAV az ítélet végrehajtása érdekében 2017. 08. hónapban visszavonta a 2015. évben kiadott utólagos vámhatározatokat, és a 15 millió forint vám visszautalásáról rendelkezett a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. A cég a visszautalásról rendelkező határozat ellenére nem kapta vissza a befizetett 15 millió forint antidömpingvámot, mivel a NAV 2017. 09. hónapban a Kúriához fordult, kérte a végrehajtás felfüggesztését is, aminek a Kúria helyt is adott. A Sztv. 29. § (1) bekezdése szerint követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez... kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Abban kérem segítségüket, hogy a 15 millió forint antidömpingvám az előzőek alapján a bíróság által jogerősen megítélt követelésnek minősül-e, mivel akkor egyéb bevételként 2017. évre könyvelni és adózni kell.
Tisztelt Szakértők! Magyarországi székhelyű kft. számítógépeket, szkennereket és nyomtatókat vásárolt svájci illetőségű eladótól még 2014-ben. A számla ki lett állítva, ki lett egyenlítve, azonban fizikailag még nem hozták be az eszközöket. 2017. november – decemberben szeretné az ügyvezető személyautóval behozni ezeket Magyarországra. A problémamentes behozatal érdekében felmerült kérdések ezzel kapcsolatban: 1. Milyen dokumentumokat kell a vámnál felmutatni, kell-e előzetesen regisztrálni valamilyen nyilvántartásban? (A cégnek van VPID száma.) 2. 2014-ben kiállított számla és annak melléklete áll rendelkezésre, melyben az eszközök tételesen gyári számmal és eladási értékkel fel vannak sorolva. Gondot fog-e okozni a határon, hogy már 2014-ben ki lettek számlázva, a számla ki is lett egyenlítve még abban az évben, de még csak most, 2017-ben hozzák be fizikailag az eszközöket? 3. Mennyi a vámtétel számítógépes munkaállomások, nyomtatók és szkennerek után? 4. A kiszámlázott érték után kell-e megfizetni a 27 százalék importáfát? 5. A vám és az importáfa megfizetése hogyan történik: a vámnál készpénzben/bankkártyával vagy utólag átutalással? 6. Mikor kell felkeresni vámudvart? 7. Van-e bármilyen előírás, kötelezettség, amit teljesítenünk kell, hogy a behozatal zökkenőmentesen megtörténhessen? Válaszukat előre is köszönöm!
Az innovatív, közép-magyarországi vállalatok támogathatóságáról, a nemzetközi vámegyezményről az uniós vámjogról, az adóigazgatásról és az adózás rendjéről, továbbá a sportvállalkozások adókönnyítéséről is tárgyalt ma az Országgyűlés.
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy amennyiben egy 10 tagú család az USA-ból karácsonyi ajándékcsomagot kap, az milyen esetben válik adó- és/vagy vámkötessé? Köszönöm válaszát!
A Magyar Posta, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkészült a karácsony előtti nagyobb csomagforgalomra és vámügyintézésre, az online vásárlók figyelmét pedig felhívják a földrajzi elhelyezkedéstől függő, eltérő szállítási időkre és vámszabályokra.
A Magyar Posta és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felkészült a karácsony előtti nagyobb csomagforgalomra és vámügyintézésre, az online vásárlók figyelmét pedig felhívják a földrajzi elhelyezkedéstől függő, eltérő szállítási időkre és vámszabályokra.
Az a terv, hogy egy kft. a jövőben nem nyers-, hanem mosott gyapjút ad el Kínának, és talált is gyapjúmosót Lengyelországban. A folyamat úgy nézne ki, hogy Dél-Amerikából a nyersgyapjú elhajózna Lengyelországba egy kikötőbe, onnan leviszik a mosóba, ami egészen délen a szlovák határnál van, majd mosás és újrabálázás után ismét konténerbe kerül, és elhajózik Kínába. A mosató fél a kft., a mosó pedig egy lengyel cég, amiről természetesen számla születik. Vámkezelésileg/könyvelésileg hogyan kell ezt az ügyeltet kezelni? Lehetséges, hogy nem kell utána vámot/áfát fizetni Lengyelországban hiszen hozzáadott bérmunka után, a gyapjú elhagyja az uniót. Bonyolítja a dolgot, hogy a mosás hulladék-képződéssel jár, azaz a behozott gyapjú mosás után akár 40 százalékot is veszít a súlyából, tehát ha behozok az EU-ba 100 tonna gyapjút, de aztán csak 60 tonnát viszek ki, mert a különbözet (por, ürülék, zsír) az hulladékként a mosóban marad. Erre van-e speciális szabály?
Az Európai Bizottság egységes elektronikus rendszert hozott létre az árubehozatal egyszerűsítésére és könnyebb átláthatósága érdekében – közölte az uniós bizottság.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől