Túlzott teher a vállalkozásokon: jogorvoslat végén legyen szankció!

Megosztás Tetszik

Túlzott terheket rónak a cégekre a vám- és adókötelezettségekhez kapcsolódó szankciók és jogorvoslati költségek – derül ki a vámszabályozásban érintett hazai gazdálkodók körében végzett felmérésből. A jogorvoslathoz kapcsolódó illetékek mellett a bírságot is meg kell fizetni a pótlólagosan kiszabott vámot és adót tartalmazó határozat jogerőre emelkedése előtt, amely akár a vitatott összeg 2-5-szörösét is kiteheti.

Az RSM Hungary felmérése – mely több iparági szakmai szövetséggel együttműködve készült – arra is rámutat, hogy a cégek kétharmada annak ellenére sem végez legalább félévente önellenőrzést vám, illetve a termékek vámtarifális besorolása terén, hogy tudja, önellenőrzéssel elkerülhetők a szankciók.

A felmérés eredményei egyértelművé tették, indokolt a jogorvoslati rendszerben olyan változtatások kezdeményezése, amelyek csökkentik a gazdálkodók anyagi terheit – mutat rá Falcsik István, az RSM Hungary vámüzletágának vezetője. Változtatást igényelnek a jogorvoslati eljárás egyes részei, a felmerülő illeték fizetésének esedékessége és a szankciók kiszabásának időpontja terén.

Az RSM felmérése vizsgálta, hogy a gazdálkodók milyen mértékben vannak tisztában a szankciókra, valamint azok elkerülésére és kezelésére vonatkozó rendelkezésekkel. A megkérdezettek közel 80 százaléka tisztában van azzal, hogy önellenőrzéssel elkerülhető a vámszankció, ennek ellenére csak a megkérdezettek 32 százaléka ellenőrzi legalább félévente utólag a vámkezeléseit, míg több mint 27 százalék semmilyen módon nem végez utóellenőrzést.

A felmérés rákérdezett, hogy gazdálkodók a megítélésük szerint jogsértő határozatok ellen kezdeményeznek-e jogorvoslati eljárást. Az érintettek csupán fele nyilatkozott úgy, hogy él jogorvoslati jogával, ha úgy ítéli meg, hogy az adó- vagy vámhatóság számára kedvezőtlen döntése jogszabálysértő. A válaszadók fele azonban nem él jogorvoslati lehetőségével a következő okokból:

• közel 20 százalékban az eljárási költségek magas mértéke,
• több mint 30 százalékban a fellebbviteli hatóságokba vetett bizalom hiánya,
• 27 százalékban pedig a hosszadalmas eljárás miatt.          

A válaszadók kétharmada túlzott mértékűnek tartja a jelenlegi rendszerben a jogorvoslati eljárás illetékét, a jogorvoslati eljárás költségeit. Ebből adódóan több mint 93 százalékuk támogatandónak tartja, hogy a pótlólagosan kiszabott közterhek szankcióját csak az annak alapját képező határozat jogerőre emelkedését követően állapítsa meg a hatóság. Közel 94 százalék azt tartaná helyesnek, ha az adó- és vámhatározatok esetében az eljárási illetéket a jogorvoslati eljárás végén kellene teljesíteniük a gazdálkodóknak, amennyiben a fellebbezésük megalapozatlan volt.

A felmérésben közreműködő 100 társaság közel kétharmada egymilliárd forintot meghaladó árbevétellel rendelkező, negyede pedig 300 millió forint árbevétel alatti gazdálkodó volt. Iparági megosztást tekintve a vámeljárásokkal érintett termelő és gyártó, valamint kereskedő szektor, valamint a vámszolgáltatásokat nyújtó szállítmányozók, fuvarozók és vámügynökséget működtető vállalatok válaszait dolgozta fel a felmérés.