366 találat a(z) tulajdonos cimkére
Kft. adás-vétele
Kérdés
Egy kft.-ben 100 százalékban tulajdonos magánszemély eladja teljes tulajdonrészét egy másik kft.-nek, amely szintén 100 százalékban egy magánszemély tulajdona. Mindkét gazdasági társaság tovább működik saját nevén. A vételár kisebb az eladó jegyzett tőkéjénél, az eladó saját tőkéje a jegyzett tőkénél magasabb. Az eladott kft. több millió forint felvett kölcsönt tart nyilván. Kérdésem az, hogy milyen módon kell könyvelni az eladó cégnél és a vevő cégnél az adás-vételt? Milyen kihatása van az eladó magánszemélyre ez az ügylet, és milyen tennivalója van ezzel kapcsolatban? Köszönettel: AI
Munkaerő-kölcsönzés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozó munkaerő-kölcsönző céget szeretne alapítani. Ezzel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem, hogy amennyiben ennek a vállalkozónak van több más profilú cége is (tulajdonosként, illetve ügyvezetőként is) lehet-e ebben az újonnan alapított munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégben is tulajdonos, illetve ügyvezető? Van-e olyan feltétel, mely ezt tiltaná? (Kérem, ha van, akkor a törvényi helyet is jelölje meg!) Illetve saját cégeibe közvetíthet-e ki munkaerőt? Válaszát előre is köszönöm!
Üzembentartó változása céges tulajdonú gépjárműnél
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az egyik kft.-nek saját tulajdonú személyautója van. A vállalkozás az üzembentartó is. Sajnos káreseményt okoztak, mely miatt az eddig éves 50 000 forintos biztosítás 240 000 forintra ugrott fel. A vállalkozásnak ez túl sok kiadás. A kérdés az, hogy ha a vállalkozás ügyvezetője, aki egyben tulajdonos is, lenne a személygépjármű üzembentartója, akkor a vállalkozás el tudna-e számolni továbbra is költségeket az autóra (pl. karbantartás, üzemanyag)? Az üzembentartó-váltással a biztosítás sokkal kedvezőbb lenne, az autó a vállalkozás tulajdonában maradna. Válaszát előre is köszönöm!
Szakképzési hozzájárulás oktatói kiegészítő csökkentő tétel
Kérdés
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk egy kft. „oktatói kiegészítő csökkentő tétel”-lel kívánja csökkenteni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségét (havonként 72 főre 8400 Ft/fő/hó). Ezen a jogcímen kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságok csökkenthetik kötelezettségüket. A kft-ben három más, kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonoson kívül a szegedi önkormányzat rendelkezett 50 százalékon felüli tulajdonrésszel. Emiatt nem minősülhetett kkv-nak. 2018.09.12-én az önkormányzat és a másik két tulajdonos eladta a részesedését a kft. negyedik tulajdonosának, így az most már 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik abban a kft.-ben. 1. Mikortól esik ki ügyfelünk a nagyvállalati kategóriából, tehát mikortól minősül kkv-nak? 2. Csak akkor esik ki a nagyvállalati kategóriából, ha két egymást követő évben fennáll a kkv feltétel? Egy szaklapból idézve "A két éves szabály vizsgálata csak a gazdasági határértékeire vonatkozik. A mutatóktól függetlenül attól a naptól nem minősül kkv-nak, amely naptól az önkormányzatnak részedése van”. Ez jogszerű lenne fordítva is, hogy attól a naptól kezdve kkv-nak minősülne, mikortól az önkormányzat részesedésére vonatkozó kizáró feltétel megszűnik? Tehát 2018.09.12-étől. Ez esetben a létszám és gazdasági határértékeket melyik két évre vonatkozóan kell számolni? 2016-2017 évekre, amikor még az önkormányzatnak 50 százalékon felüli részesedése volt a cégben? Várom szíves tájékoztatásukat, s együttműködésüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
Cégügyek: fontos szankciós szabályt semmisített meg az Ab
Cikk
Az Alkotmánybíróság (Ab) Magyar Közlöny 154. számában kihirdetett határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.
Tagi jövedelem utáni járulékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó (kft.-tulajdonos, saját jogú nyugdíjas) nem ügyvezető, egy munkában személyesen közreműködik év végéig. Szeretné jövedelemként megkapni havonta a megbízótól a cége által kiszámlázott összeget. Milyen jogcímen veheti fel, milyen közterheket kell levonni, illetve fizetnie a cégnek? Köszönöm
Drágább lesz céges üdülőben pihentetni a dolgozókat
Cikk
Kft. vásárol egy üdülőt, az áfát visszaigényli, mivel bevételszerzés céljából vette az ingatlant. Ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, akkor természetbeni juttatásban részesülnek? Más megítélés alá esik tulajdonos, illetve a dolgozó? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Kft. üdülője
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárol egy üdülőt, visszaigényli az áfát, mert bevételszerzés céljából vásárolta. Jól gondolom, hogy ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, természetbeni juttatás jön létre? Van-e különbség tulajdonos vagy dolgozó tekintetében?
Kft. külföldön élő tulajdonos-ügyvezetőjének járulékfizetése
Kérdés
Egy egyszemélyes kft. Svájcban élő tulajdonosa átvette a Magyarországon bejegyzett cégének ügyvezetését a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban. Eddig személyesen nem működött közre a vállalkozás tevékenységében. Jelenleg külföldön otthon tartózkodik gyermekével és részmunkaidőben dolgozik. A kérdésem a következő: Magyarországon be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, és keletkezik-e biztosítási jogviszonya? Változtat-e a járulékfizetési kötelezettségen, ha külföldön magánbiztosítóval kötött szerződése van, és fizeti annak díját? Ha mentesül Magyarországon a fizetési kötelezettség alól, szükséges-e valamilyen igazolás az adóhatóság felé? Válaszukat előre is köszönöm!
Jogviszony
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy most alakuló egyszemélyes kft.-ben a tulajdonos munkaviszonyban látja el az üzletvezetést és a szakmai feladatokat, a gépi forgácsolást. Kérdésem, hogy a társasági szerződésbe ezt bele kell fogalmazni? Illetve a biztosítotti bejelentést hogy kell megtenni: melyik bevalláson, milyen jogviszonyt, milyen időponttól, a megalakulás vagy a bejegyzés időpontjától? Válaszát előre is köszönöm!
Nem a tulajdonos adná bérbe a lakást
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérem szíves szakértői véleményüket arról, hogy lakóingatlant csak annak tulajdonosa adhat-e bérbe? Avagy lehetséges-e, hogy – a tulajdonos felhatalmazásával – a család egy másik tagja (a Ptk. szerinti közeli hozzátartozója) legyen a bérbeadó, és ő kapja a bérleti díjat, s természetesen ő fizeti az szja-t is? Ha utóbbi is lehetséges, mire kell figyelni? Válaszukat előre is köszönöm.
Kata vállalkozó tulajdonos egy Kft.-ben. Problémás e, ha a Kft.-nek számláz, amelyben tulajdonos 50%-os részben?
Kérdés
Kata vállalkozó tulajdonos egy kft.-ben. Problémás-e, ha a kft.-nek számláz, amelyben tulajdonos 50 százalékos részben?
Kft. adósságátvállalása
Kérdés
T. Szakértő! Egyik ügyfelem egy kft. tulajdonosa, magánemberként egy most épülő társasházban lakást szeretne venni. A kft-től vásárol anyagokat az építő. Ezeket a számlákat az építő a kft.-nek nem fizeti ki, hanem a tulajdonosnak a számlák összegét beszámítaná az önerőbe. Vagyis a kft. átvállalná a tartozást a tulajdonostól. Nem tudom, hogy ez szabályos-e, és a számviteli szabályok szerint ez a könyvelésbe megoldható-e. Remélem, hogy érthetően írtam le önnek. A kft, nyereséges, több millió forint a pozitív eredménytartaléka. Szeretne a kft.-től 5 millió forint adómentes lakáscélú támogatást is. Én úgy tudom, hogy ezt csak munkaviszonyban állók kaphatnak. Lehet, hogy nem jól tudom? Várom szíves válaszát.Üdvözlettel Huéber Józsefné.
Temetési segély ügyvezető tulajdonosnak.
Kérdés
Egy kft.-ben tulajdonos vagyok és ügyvezető. Anyukám meghalt és a cégem temetési hozzájárulást nyújtana nekem a nevemre kiállított számlák összegéig. Kérdésem, hogy kell-e utána adózni vagy adómentesen juttatható? Ha kell utána járulékokat fizetni akkor mit és mennyit? A munkáltató mennyit fizet és az ügyvezető mennyit fizet? Köszönöm a válaszukat.
Földhasználati jog adójogi vonzata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérném segítségét az alábbi kérdést illetően. Egy kft. pályázaton keresztül egy megmunkáló szobát épít ki egy másik kft. tulajdonában álló területen, melyet tartósan bérel. A kialakítandó helyiség a bérlő kizárólagos tulajdonában fog állni, így földhasználati jogot kell alapítania a területen. A szerződés értelmében a földhasználati jog 20 évre fog fennállni, azért évente földhasználati díjat kell fizetnie. Az lenne a kérdésem, hogy fenti esetben hogyan adózik az építtető és hogyan a földtulajdonos? Számvitelileg hogyan lehet nyilvántartani ezt az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot a két félnél? Segítését tisztelettel köszönöm! Haska Krisztina
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
