Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tulajdonosa létesíthet-e a saját kft.-jében munkaviszonyt, pénzügyi munkakörre? (Az ügyvezetést NEM munkaviszonyban látná el, azt továbbra is tisztségviselőként végzi.) Válaszát köszönöm
Egy új kft. tulajdonosai: 3Kft. 50 százalékban és 4Kft. 50 százalékban. Az ügyvezetést megbízásban látja el a 3Kft. és a 4Kft. két tulajdonosa. Kell-e őket bejelenteni T1041-es nyomtatványon, amennyiben nulla forintért látják el az ügyvezetést? Nem természetes személyek az új kft. tagjai, ilyenkor mi az eljárás?
Tisztelt Hunyadné Szűcs Veronika! Köszönöm fenti témában feltett kérdésemre adott válaszát. Még néhány információt szeretnék megadni a teljes körű válaszadáshoz. A társaság az ingatlan bérbeadásra az adókötelezettséget választotta és a bejövő számlák áfatartalmát levonásba helyezte. Mi a teendő abban az esetben, ha a bérbeadás 2 hónapon keresztül megtörtént, a bérleti díjról a kimenő számla kiállításra kerültek, és a tulajdonos ekkor dönt az ingatlan értékesítése mellett? Tájékoztatásképpen a felújítás során a bejövő számlák összege nettó 7 millió forint volt. A tulajdonosokkal kötött bérleti szerződés nem rendelkezik arról az esetről, hogy mi történik az ingatlan értékesítése esetén. A bérleti szerződés annyit tartalmaz, hogy a felmondási idő 30 nap és a bérlő a bérleti szerződés megszűnését követő 8 napon belül a bérleményt köteles a bérbeadó részére visszaadni. Milyen adójogi következménye van annak, ha a bérelt ingatlan felújítására fordított költségeket a tulajdonos nem akarja kifizetni? Köszönettel: Ecker Dániel
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozás van két tulajdonosa 50-50 százalék tulajdoni arányban. A vállalkozást egy külső (harmadik) személy irányítja mint ügyvezető – alkalmazotti jogviszonyban. Az egyik tulajdonos sem végez semmilyen tevékenységet a vállalkozásban. Van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a két tulajdonosnak, ha nincs máshol heti 36 órát meghaladó munkaviszonya? Sem más járulékfizetési jogviszonya. Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy nyugdíjas egyéni vállalkozó szeretné átadni a boltját másnak, aki szintén egyéni vállalkozóként fogja működtetni, megtörténik a pénztárgép átírása is. A bolt a vállalkozó családi házával egybekötött épületben van, a bolthoz tartozó közművekhez külön mérőállás található. A kérdésem az lenne, hogy a boltban használatban lévő tárgyi eszközök értékcsökkenését az új vállalkozó elszámolhatja-e folytatólag, vagy azzal továbbra is a nyugdíjas vállalkozó élhet? A nyugdíjas egy kisebb boltot fog üzemeltetni a továbbiakban. Illetve át kell-e írni a bolti közüzemeket az új vállalkozó nevére, hogy elszámolhassa a költségeket? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Szakértő Hölgy/Úr! Egy zrt. Magyarországról és Franciaországból szerez be árut. Természetesen a Magyarországról rendelt áruk áfáját levonható áfaként vallja be, a Franciaországból beszerzett áruk áfáját a közösségi beszerzésnél bevallja, illetve vissza is igényli. Valamennyi árut Magyarországon, magyar vállalkozásoknak értékesíti, így áfafizetési kötelezettsége keletkezik, mely szintén a havi áfabevallás része. Van egy kft., melynek tulajdonosa 100 százalékban ugyanaz a személy, mint a zrt.-é. Döntése alapján el kívánja különíteni a Magyarországról, illetve Franciaországból beszerzett árukat, azok értékesítését. Ezért a francia árut áthelyezné egy az egyben a zrt.-ből a kft.-be. Kérdésem: teheti-e ezt térítésmentesen és mivel közösségi áru, terheli-e áfafizetési kötelezettség? Válaszukat előre is nagyon szépen köszönöm.
Egy belföldi magánszemély 100%-ban tulajdonosa és ügyvezetője egy kft.-nek. Ez a magánszemély jelenleg Ausztriában dolgozik, heti 26 órában. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség merül fel a kft.-ben azért, mert nincs heti 36 órát meghaladó munkaviszonya a magánszemélynek? Figyelembe vehető-e bármilyen módon az Ausztriában megszerzett jövedelem az adóalap megállapításánál? Köszönettel.
Melyik jogviszonyában, mennyi és milyen társadalombiztosítási járulékokat kell fizetnie a többes vállalkozónak? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Kedves Szakértő! Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is munkaviszonyban és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek és miért fizet sok vállalkozó "emelt" járulékot? Legalább a minimálbér + annak másfélszerese. Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft-ben bejelenteni és járulékot fizetni? Nagyon köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Van két kft. Mindkét kft.-ben ugyanaz a két magánszemély a tulajdonos. A. Kft.-ben X tulajdonosnak 20 százalék tulajdonrésze van, míg Y magánszemélynek 80 százalék, aki egyben ügyvezető, önálló aláíró. B. Kft.-ben X és Y magánszemélynek 50-50 százalék tulajdonrésze van, mindketten ügyvezetők, de együttes aláírási joguk van. Kérdésem, hogy amennyiben A és B Kft. elkezd egymással dolgozni, úgy kapcsolt vállalkozásnak minősülnek-e?
Egy lakásnak két tulajdonosa van. Amit az egyik tulajdonos neve alatt bérbe adnak, ő állítja ki a számlát. A lakás közüzemi számlái a másik tulajdonos nevére szól. A tulajdonostársak nem házastársak, hanem élettársak. Ilyen esetben hogy történik a bevétel utáni adózás? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértők! Kisadózó betéti társaság beltagja főállású kisadózó (havonta utalásra kerül az 50 000 forint), kültagja nem működik közre, "csendestárs". A társasági szerződésben 50-50 százalékos tulajdoni (szavazati) arány szerepel. A kérdésem az lenne, hogy a bt.-hez befolyt bevételből milyen arányban és milyen formában "kell" részesülnie a kültagnak? Kell-e egyáltalán? Kötelező kifizetni a kültag részét is és a '08-as bevallásban közölni az adóhatóság felé ezt az összeget 15 százalékos szja és 14 százalékos eho mellett? Ha csak a beltag vesz ki pénzt a bankból, akkor a kültag részével mi történik? A bevételi nyilvántartáson kívül milyen egyéb dokumentációt kell vezetnie a bt.-nek ahhoz, hogy kiderüljön, mennyivel tartozik a kültagnak. Ha eddig a kültag nem kapott semmit, akkor egy esetleges végelszámolás esetén hogyan tudja a kiszámolni, mi járt volna neki az elmúlt évek alatt? Van olyan megoldás, hogy a beltag által felvett pénzből kifizeti a kültagnak járó részt és minden rendben? Köszönöm előre is válaszukat! Nagy Szabolcs
T. Szakértő! Bt. beltagja 50 százalékban, a társasági. szerződés alapján üzletvezető. Alapított egy kft.-t ahol 50 százalékban tulajdonos. A társasági szerződés szerződés alapján ügyvezető. A kft. másik tulajdonosa is 50 százalékban ügyvezető. Rokoni kapcsolatban nincsenek. A bt. és a kft. nem létesített üzleti kapcsolatot. Kapcsolt vállalkozásnak minősül-e a két cég? Ha igen, milyen bejelentési kötelezettsége van a két cégnek? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Egy személygépkocsi üzembentartója egy kft., tulajdonosa magánszemély. A kft. költségeket (gázolaj, biztosítás, karbantartás, gépjárműadó) számol el. A cégautóadót kinek kell megfizetnie és bevallania, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak? Segítségét előre is köszönöm!
Októbertől a szolgáltatóknak bármilyen új, céges ügyfélkapcsolat létesítésénél rögzíteniük kell a cég mögött álló azon magánszemély (tényleges tulajdonos) adatait, aki a szervezetben 25 százalékos többséggel rendelkezik, vagy aki a szervezet felett egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték