Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., melynek két tulajdonosa munkaviszonyban dolgozik a társaságban. Szabad-e és ha igen, milyen feltételek mellett más jogviszonyban, például katás egyéni vállalkozóként a kft. részére alvállalkozói munkát végezni? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja 2019 júliusában tölti be a 65. életévét, jelenleg korhatár előtti ellátást kap. 2019-ben többségi tulajdonosként szeretne személyesen közreműködni a társaság tevékenységében. Megteheti-e ezt a fentiek alapján úgy, hogy az ellátása változatlanul megmaradjon? Ha igen, milyen közterhek terhelik a kft.-t és a munkaválllalót? Mely jogviszony lenne számára a legkedvezőbb adózású a fenti feltételek mellett. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sebestyénné Oláh Éva
Tisztelt Szakértő! 1. Egyszemélyes kft. személyesen közreműködő tulajdonosa, aki a nők 40 éves korkedvezményes nyugdíjban részesül, létesíthet-e munkaviszonyt az egyszemélyes kft.-vel? (Alkalmazottat nem foglalkoztat.) 2. Ha igen, akkor 2019-től rá is érvényes, hogy csak 15% szja-t kell fizetnie, a kft.- nek sem kell járulékot fizetni utána akkor sem, ha még nem töltötte be a 65. évet? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném segítségüket: Egy kft-.nél tulajdonosváltás történt, melyről tagi határozattal és üzletrész-átruházási szerződéssel rendelkezünk, jómagam vagyok az új tulajdonos. Az átruházással ez a kft. egyszemélyes kft.-vé vált Én egy másik kft.-ben is rendelkezem heti 20 órás munkaviszonnyal. Kérdésem a járulékfizetésre vonatkozik ebben az esetben az általam vásárolt kft.-ben lehetek-e munkaviszonyos ügyvezető (szintén heti 20 órában), ha a vásárláskor készült tagi határozat és üzletrész-átruházási szerződés sem tartalmaz kikötést az ügyvezető jogviszonyára vonatkozóan? Segítségüket előre is köszönöm!
Tisztelt Címzett! Kapcsolt vállalkozásnak minősül az alábbi eset? Egyik cég 100 százalékban leányvállalata egy német anyacégnek, egy magyar ügyvezetővel. A másik cég 50 százalékban leányvállalata ugyanennek a német anyacégnek, 50 százalékban pedig holland. Két ügyvezető van, az egyiket a német cég nevezi ki, a másikat a hollandok. Nincs többségi befolyás. A munkáltatói jogokat a német cég által kinevezett ügyvezető gyakorolja. Jövő évtől várhatóan ebben a cégben is ugyanaz lesz az ügyvezető aki a másik (fent említett 100 százalék német tulajdonú) cégben. Fentiek alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül jelenleg a két cég? És jövő januártól? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Cégünknek két magánszemély és egy társaság tulajdonosa (aki többségi tulajdonos) volt. A tulajdonos társaság kölcsönt nyújtott a cégnek, amelyből még a mai napig van kötelezettségünk. Időközben a tulajdonos társaság kilépett a cégből, és a kölcsönt nyújtó társaság egyszemélyes tulajdonosa lett az új tag (többségi tulajdonos). Időközben a korábbi tulajdonos társaság is megszűnt végelszámolással. Véleményem szerint itt tagi kölcsönről már nem beszélhetünk, viszont felmerül a kérdés, hogy ha az a megnevezése a szerződésnek, hogy "Tagi kölcsön szerződés", szükséges-e módosítani, vagy a kilépés önmagában jogalap arra, hogy ne tagi kölcsönként tekintsük a megnevezés ellenére? Kérem szíves válaszukat.
Egy kft.-ben 100 százalékban tulajdonos magánszemély eladja teljes tulajdonrészét egy másik kft.-nek, amely szintén 100 százalékban egy magánszemély tulajdona. Mindkét gazdasági társaság tovább működik saját nevén. A vételár kisebb az eladó jegyzett tőkéjénél, az eladó saját tőkéje a jegyzett tőkénél magasabb. Az eladott kft. több millió forint felvett kölcsönt tart nyilván. Kérdésem az, hogy milyen módon kell könyvelni az eladó cégnél és a vevő cégnél az adás-vételt? Milyen kihatása van az eladó magánszemélyre ez az ügylet, és milyen tennivalója van ezzel kapcsolatban? Köszönettel: AI
Tisztelt Szakértő! Egy vállalkozó munkaerő-kölcsönző céget szeretne alapítani. Ezzel kapcsolatban lenne egy olyan kérdésem, hogy amennyiben ennek a vállalkozónak van több más profilú cége is (tulajdonosként, illetve ügyvezetőként is) lehet-e ebben az újonnan alapított munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégben is tulajdonos, illetve ügyvezető? Van-e olyan feltétel, mely ezt tiltaná? (Kérem, ha van, akkor a törvényi helyet is jelölje meg!) Illetve saját cégeibe közvetíthet-e ki munkaerőt? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Az egyik kft.-nek saját tulajdonú személyautója van. A vállalkozás az üzembentartó is. Sajnos káreseményt okoztak, mely miatt az eddig éves 50 000 forintos biztosítás 240 000 forintra ugrott fel. A vállalkozásnak ez túl sok kiadás. A kérdés az, hogy ha a vállalkozás ügyvezetője, aki egyben tulajdonos is, lenne a személygépjármű üzembentartója, akkor a vállalkozás el tudna-e számolni továbbra is költségeket az autóra (pl. karbantartás, üzemanyag)? Az üzembentartó-váltással a biztosítás sokkal kedvezőbb lenne, az autó a vállalkozás tulajdonában maradna. Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szerkesztőség! Ügyfelünk egy kft. „oktatói kiegészítő csökkentő tétel”-lel kívánja csökkenteni a szakképzési hozzájárulás kötelezettségét (havonként 72 főre 8400 Ft/fő/hó). Ezen a jogcímen kis- és középvállalkozásnak minősülő társaságok csökkenthetik kötelezettségüket. A kft-ben három más, kisebb részesedéssel rendelkező tulajdonoson kívül a szegedi önkormányzat rendelkezett 50 százalékon felüli tulajdonrésszel. Emiatt nem minősülhetett kkv-nak. 2018.09.12-én az önkormányzat és a másik két tulajdonos eladta a részesedését a kft. negyedik tulajdonosának, így az most már 100 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik abban a kft.-ben. 1. Mikortól esik ki ügyfelünk a nagyvállalati kategóriából, tehát mikortól minősül kkv-nak? 2. Csak akkor esik ki a nagyvállalati kategóriából, ha két egymást követő évben fennáll a kkv feltétel? Egy szaklapból idézve "A két éves szabály vizsgálata csak a gazdasági határértékeire vonatkozik. A mutatóktól függetlenül attól a naptól nem minősül kkv-nak, amely naptól az önkormányzatnak részedése van”. Ez jogszerű lenne fordítva is, hogy attól a naptól kezdve kkv-nak minősülne, mikortól az önkormányzat részesedésére vonatkozó kizáró feltétel megszűnik? Tehát 2018.09.12-étől. Ez esetben a létszám és gazdasági határértékeket melyik két évre vonatkozóan kell számolni? 2016-2017 évekre, amikor még az önkormányzatnak 50 százalékon felüli részesedése volt a cégben? Várom szíves tájékoztatásukat, s együttműködésüket előre is köszönöm. Tisztelettel: Horváth Ferencné
Az Alkotmánybíróság (Ab) Magyar Közlöny 154. számában kihirdetett határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.
Tisztelt Szakértő! Társas vállalkozó (kft.-tulajdonos, saját jogú nyugdíjas) nem ügyvezető, egy munkában személyesen közreműködik év végéig. Szeretné jövedelemként megkapni havonta a megbízótól a cége által kiszámlázott összeget. Milyen jogcímen veheti fel, milyen közterheket kell levonni, illetve fizetnie a cégnek? Köszönöm
Kft. vásárol egy üdülőt, az áfát visszaigényli, mivel bevételszerzés céljából vette az ingatlant. Ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, akkor természetbeni juttatásban részesülnek? Más megítélés alá esik tulajdonos, illetve a dolgozó? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kft. vásárol egy üdülőt, visszaigényli az áfát, mert bevételszerzés céljából vásárolta. Jól gondolom, hogy ha a tulajdonosok és a dolgozók is igénybe veszik üdülésre az ingatlant, természetbeni juttatás jön létre? Van-e különbség tulajdonos vagy dolgozó tekintetében?
Egy egyszemélyes kft. Svájcban élő tulajdonosa átvette a Magyarországon bejegyzett cégének ügyvezetését a társasági szerződés szerint megbízási jogviszonyban. Eddig személyesen nem működött közre a vállalkozás tevékenységében. Jelenleg külföldön otthon tartózkodik gyermekével és részmunkaidőben dolgozik. A kérdésem a következő: Magyarországon be kell-e jelenteni őt mint társas vállalkozás személyesen közreműködő tagját, és keletkezik-e biztosítási jogviszonya? Változtat-e a járulékfizetési kötelezettségen, ha külföldön magánbiztosítóval kötött szerződése van, és fizeti annak díját? Ha mentesül Magyarországon a fizetési kötelezettség alól, szükséges-e valamilyen igazolás az adóhatóság felé? Válaszukat előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték