Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője harmadik államban folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. Életvitelszerűen 9 hónapot tölt kint és 3 hónapot Magyarországon. Kérdésünk: milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégben?
Tisztelt Szakértő! Megmondom őszintén, teljesen össze vagyok zavarodva az alábbiak miatt. Olvasom a 2013. V. törvényt, amelyben már a Gt. is szerepel. A 3:113. § (2) pont általában a cégvezetőre vonatkozik. "A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kizáró és összeférhetetlenségi okokat megfelelően alkalmazni kell". A 3.115. § foglalkozik az ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL. A KIZÁRÓ okokat azonban sehol nem találtam. Azután a 3:283. § leírja, hogy zrt.-nél az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. A 3:287. § pedig az igazgatótanács - zrt.-nél vezérigazgató - gondolom - függetlenségét írja elő. Nálunk a következő a helyzet: zrt., egyetlen részvényessel, akinek tulajdonában a részvények 100 százaléka áll. A vezérigazgató a tulajdonos édesanyja, aki 2016. novemberig egyben munkaviszonyban is állt a zrt.-nél. A munkaviszony megszüntetésre került a fentebb leírt 2013. V. törvény 3:287. §-a miatt, mivel aki munkaviszonyban áll a zrt.-nél, az nem lehet ugyanannak a zrt.-nek vezérigazgatója. A tulajdonos édesanyja egyben saját jogú nyugdíjas. Az lenne a kérdésem, hogy helyes volt-e a döntés, hogy a munkaviszonyt a saját maga által vezérigazgatóként irányított zrt.-ben megszüntettük, illetve ennek ellenére kell-e valamilyen tb-járulékot fizetnie, mint például egy kft. ügyvezetőjének, aki ezt a feladatot ingyen látja el, de be kell jelenteni (szintén nyugdíjas) és egészségbiztosítási járulékot kell utána fizetni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Anderlikné
"A" vállalkozás 51 százalékos tulajdonosa és ügyvezetője "B" vállalkozásban 49 százalékban tulajdonos. Ennek a "B" vállalkozásnak az ügyvezetője és 51 százalékban tulajdonosa a lánya. Kapcsolt-e a két vállalkozás?
Tisztelt Szakértő! 1. Egy magánszemély, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik és 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek, ügyvezetői tevékenységét megbízási jogviszonyban látja el (alapító okiratban rögzítve). A kft. tevékenysége személygépjármű-kereskedelem. Havi szinten 1-2 db autó vásárlása, eladása történik. Az lenne a kérdésem, hogy az ügyvezetőnek az 1-2 autó vásárlása, illetve eladása napjára kell-e valamilyen biztosítási jogviszonyt létesíteni-e a kft.-vel vagy díjazás nélkül tevékenykedhet az év végi osztalék reményében? 2. Biztosítási jogviszony nélküli magánszemély lehet-e 50 százalékos kft.-tulajdonos, és lehet-e ügyvezető (munkaszerződéssel) és munkavállaló (autószerelő) heti 20 órában, bruttó 85 ezer forint munkabérrel? Ilyen esetben vannak-e a minimálisan fizetendő járulékok? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A következőben szeretném a segítségét kérni. A következő felállás lenne egy kft tagjain belül: 4 tulajdonos tag, ebből 1 tag lesz ügyvezető igazgató (munkaviszonyos alkalmazott ügyvezető). Kérdésem, hogy a tagok dolgozhatnak korlátlanul is? Vagyis legalábbis így szeretnének. Akkor milyen jogviszonyban és milyen szerződéssel kell őket alkalmazni? Személyenként például havi 30 ezer forintért lehet őket alkalmazni korlátlan munkavégzéssel? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kölcsönnyújtással kapcsolatban lenne több kérdésem: 1. Kapcsolt félnek nyújtott kölcsön kamatának szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-os mértéket megjelölni kamatlábként? Mihez kell viszonyítani a piaci kamatlábat? Bank által fizetett banki hitel kamat mértékéhez? Ha igen, akkor melyik típusú hitel ügyleti kamatát kell figyelembe venni? Mi számít pénzpiaci kamatlábnak? 2. Munkaviszonyban álló, tulajdonosnak adott kölcsön kamatát szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-kal számolnom? Ha kisebb kamattal nyújtom a kölcsönt, akkor vonatkozik ránk az szja törvény 72. paragrafusa? 3. Ha olyan tagnak nyújtok kölcsönt, aki nincs munkaviszonyban, ott szükséges-e a jegybanki alapkamat + 5%-os mértékű kamat felszámítása, hogy elkerüljem a kamatkedvezmény miatti adófizetési kötelezettséget (szja törvény72. §)? 4. Tag feleségének adhatok-e kölcsönt? Ha igen, akkor ilyen esetben mekkora összegű kamat kikötése "kötelező"? 5. Független félnek adott kölcsön esetében milyen összegű kamat megjelölése kötelező? Köszönettel Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft.-nek a tulajdonosa két osztrák társaság. A magyar kft. osztalékot fizetne a 2016-os év eredménye alapján a tulajdonos társaságoknak. Kérdésünk az, hogy szükséges-e a kft.-nek Magyarországon az osztalék után adót levonni vagy a megállapított osztalékot teljes egészében kifizetheti az osztrák társaságoknak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Simonné
Egy magyar kft.-nek öt tulajdonosa van "A" 44%, "B" 44%, "A" fia 6%, "B" 1. fia 3%, "B" 2. fia 3%, "A" fia 50%-ban, "B" 1. fia 25%-ban, "B" 2. fia 25%-ban tulajdonos egy romániai cégben. A két cég között üzleti kapcsolat van. A szavazatok aránya megegyezik a tulajdonosi aránnyal. A magyar cégben "A" fia és "B" 1. fia ügyvezetők, a román cégben "B" 2. fia ügyvezető. Társasági adó szempontjából kapcsoltnak minősülnek-e, be kell-e jelenteni?
Magyar cég osztalékot fizet a szlovák 100 százalékos tulajdonos anyavállalat részére. A kérdés, hogy kell-e Magyarországon osztalékadót fizetni? Továbbá: amennyiben ez a szlovák anyacég magyar magánszemély tulajdonosának osztalékot fizet, milyen adófizetési kötelezettsége keletkezik a magánszemélynek?
A cikk az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának, és ehhez kapcsolódóan az adóalapot módosító tételek egy részének változását, illetve a változatlanul maradó korrekciós tételek tartalmát – a fogalomváltozás miatt – érintően felmerülő kérdésekre keres választ.
Tisztelt Adózóna! 2017. 02. hótól egy egyszemélyes kft. tulajdonosa hallgatói jogviszonyt létesít egyetem nappali tagozatán. A kft. tulajdonosának emellett van egy egyéni vállalkozása is. Ha az egyéni vállalkozás februártól kata adózási módra tér át, és a tulajdonos a kft.-ből nem vesz ki bért, akkor mennyit kell fizetnie katás vállalkozóként? 25 ezer forintot, vagy 50 ezer forintot? A kft. után nem kell járulékot fizetnie hallgatói jogviszonyára tekintettel, mivel nem vesz ki bért, viszont ez esetben a kata összege 25 ezer forint lehet? Ha nem lenne kft., akkor a kata összege 50 ezer forint lenne. Így az összes fizetendő terhe az iparűzési adón (bevétel 2 százaléka vagy 50 ezer forint választás szerint) kívül 25 ezer forint? Ezen összegért cserébe 12 millió forint bevételt tud kivenni bérként? 8 millió forint után belép az áfakör, afölött a bevétel 27 százalékát be kell fizetnie áfaként, így ezzel pontosítanom kell az előző mondatom, mivel a bevétele 27 százalékát 8 millió forint felett be kell fizetnie a NAV-nak áfa jogcímen. Van bármilyen más teher, amit fizetnie kell? Köszönöm a választ.
Tisztelt Szakértő! Kft. tulajdonosa és személyesen közreműködő tagja elhunyt. A házipénztár tényleges pénzkészlete eltér a könyv szerinti pénzkészlettől. (A tényleges pénzkészlet nulla forint, könyv szerinti 15 millió forint.) Az ügyvezető erről nyilatkozik a könyvelés felé. Ez lesz a pénzfelvét bizonylata, követelésként fogjuk ezt az összeget nyilvántartani. Szíveskedjék eljárásunkat véleményezni, illetve javaslatával segíteni a legoptimálisabb megoldás megtalálásában. Köszönettel: Gecse Judit
Tisztelt Szakértő! A társas vállalkozók, illetve ügyvezetők bejelentésével kapcsolatban kérném segítségét. Akkora az információ halmaz, hogy már teljes a bizonytalanság. Kérném segítségét a 1041, illetve 08 bevallással kapcsolatban. A társas vállalkozót (tulajdonos) 1041-en küldjük (1451, 1452) 08-as bevallásban kell szerepeltetni, ha nincs jövedelme? Ügyvezető munkaviszonyban, akkor 1041, de csak munkaviszonyban, vagy ha tulajdonos is, akkor kell neki 2 db 08 lap? Megbízásos ügyvezető - 1202 bejelentve, ha ingyen vállalja kell 08-as, illetve ha tulajdonos is, akkor szintén 2 db 08 lap kerül beküldésre?
Közös finanszírozású a szoftverfejlesztés (1 magyar+1 külföldi). Minden kiadás a magyar partnernél jelenik meg. A költségek 50 százalékáról kimenő számla készül programfejlesztés címen a külföldi felé. Megállapodás szerint a szoftver üzembe helyezése után a tulajdonjog aránya fele-fele lesz, mindketten rendelkeznek forráskóddal, szabadon használhatják, és használatba adhatják majd a szoftvert. A hasznosításból eredő bevételen osztoznak. Üzembe helyezés után a forráskód átadásával a tulajdonjog 1/3 részét értékesítették egy 3. félnek, a további hasznosításból ez a fél is részesedik és a további fejlesztés finanszírozásban is részt vesz a tulajdoni hányadnak megfelelően 1/3 részben. Kérdés: a) a szoftver milyen értékben kerül nyilvántartásba a magyar fejlesztő könyveiben • a fejlesztés során, • az üzembe helyezésekor? b) melyik árbevételszámlán számolható el a külföldi által fizetett fejlesztés finanszírozási rész a magyar fejlesztő könyveiben? c) az 1/3 rész tulajdonjog értékesítésével hogy változik a szellemi termék nyilvántartási értéke a magyar tulajdonos könyveiben? d) a három tulajdonos közös fejlesztése, hogy változtatja meg a magyar tulajdonos könyveiben a szoftver értékét?
Tisztelt Adózóna! Az lenne a kérdésem, hogy milyen feltételekkel lehet a kft. tulajdonosai által nyújtott hosszú lejáratú hitelt átminősíteni lekötött tartalékká pótbefizetésből? Köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték