Tisztelt Szerkesztő! Betéti társaság 10 millió forint kölcsönt szeretne adni tulajdonosának, 5 évre, negyedéves visszafizetéssel. Ezzel kapcsolatos kérdésem: lehetséges ez, és milyen feltételekkel? Köszönve válaszukat, tisztelettel: T.K.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy kft. kölcsönt nyújtott a társaság magánszemély tulajdonosának. A kölcsönt a magánszemély tulajdonos nyilatkozata alapján nem tudja visszafizetni. Kérdésem, hogy milyen bizonylat szükséges, hogy a kft. el tudja számolni a ráfordításai között úgy, hogy ne kelljen adóalapot növelnie? Vagy ebben az esetben mindenképpen adóalapnövelő lesz ez a tétel, amennyiben leírjuk? Köszönöm! Tisztelettel, Csorba Balázs
Tisztelt Szakértő! “A“ Kft.-nek 3 magánszemély tagja van egyenlő arányú tulajdonrésszel (1000-1000-1000 e Ft törzsbetéttel) . “B” Kft.-nek szintén ugyanaz a 3 magánszemély tagja van, szintén egyenlő arányban . Az “A“ Kft.-ből kiválik a 3 magánszemély úgy, hogy visz 100 000 e Ft értékű ingatlant, 98 000 ezer Ft értékű saját tőkét és 2 000 ezer Ft értékű kötelezettséget, majd ezzel az állománnyal beolvad a “B” Kft.-be azaz egy beolvadásos kiválás jön létre. "A" Kft.-nek továbbra is ők maradnak a tulajdonosai, továbbra is egyenlő arányban. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ezen ügylet során jövedelme, vagy csak akkor amikor a "B" Kft.-ben való részesedését értékesíti Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a mérleg elfogadó nyilatkozatot aláirhatja-e a társasági szerződésben feljogositott ügyvezető, vagy a tulajdonosoknak is alá kell írniuk? Köszönettel várom válaszukat
Megváltozott az MKB Bank tulajdonosi szerkezete - közölte a bank szerdán az MTI-vel. A bankban az MNB-elnök Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamács és Balog Ádám MKB-vezérigazgató (korábban helyettes államtitkár az NGM-ben, majd alelnök az MNB-ben) szerzett közvetett tulajdont.
Tisztelt Cím! Van egy A nevű kft., amelyben férj és feleség 50-50 százalékban tulajdonosok. Mind a két fél ügyvezető is a saját cégükben. Van egy B nevű kft., ahol a két tulajdonos a házaspár két fia 50-50 százalékban. A két fiú ügyvezető a saját kft.-jében. A két fiú munkaviszonyban dolgozik a szülei kft.-jében (az A nevű kft.-ben). Kérdés: a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? Válaszukat előre is köszönöm!
Ügyfelem, egy kft., személygépkocsit vásárolt, amelynek üzembentartója az ügyvezető. A gépkocsival munkaviszony keretében más vállalkozásnak dolgozik. Ezen gépkocsival kapcsolatos költségeket kizárólag a másik - nem tulajdonos - vállalkozásban számol el. Ebben az esetben van-e rá mód, hogy a másik vállalkozás átvállalja a cégautóadót a tulajdonostól? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője harmadik államban folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. Életvitelszerűen 9 hónapot tölt kint és 3 hónapot Magyarországon. Kérdésünk: milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégben?
Tisztelt Szakértő! Megmondom őszintén, teljesen össze vagyok zavarodva az alábbiak miatt. Olvasom a 2013. V. törvényt, amelyben már a Gt. is szerepel. A 3:113. § (2) pont általában a cégvezetőre vonatkozik. "A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kizáró és összeférhetetlenségi okokat megfelelően alkalmazni kell". A 3.115. § foglalkozik az ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL. A KIZÁRÓ okokat azonban sehol nem találtam. Azután a 3:283. § leírja, hogy zrt.-nél az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. A 3:287. § pedig az igazgatótanács - zrt.-nél vezérigazgató - gondolom - függetlenségét írja elő. Nálunk a következő a helyzet: zrt., egyetlen részvényessel, akinek tulajdonában a részvények 100 százaléka áll. A vezérigazgató a tulajdonos édesanyja, aki 2016. novemberig egyben munkaviszonyban is állt a zrt.-nél. A munkaviszony megszüntetésre került a fentebb leírt 2013. V. törvény 3:287. §-a miatt, mivel aki munkaviszonyban áll a zrt.-nél, az nem lehet ugyanannak a zrt.-nek vezérigazgatója. A tulajdonos édesanyja egyben saját jogú nyugdíjas. Az lenne a kérdésem, hogy helyes volt-e a döntés, hogy a munkaviszonyt a saját maga által vezérigazgatóként irányított zrt.-ben megszüntettük, illetve ennek ellenére kell-e valamilyen tb-járulékot fizetnie, mint például egy kft. ügyvezetőjének, aki ezt a feladatot ingyen látja el, de be kell jelenteni (szintén nyugdíjas) és egészségbiztosítási járulékot kell utána fizetni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Anderlikné
"A" vállalkozás 51 százalékos tulajdonosa és ügyvezetője "B" vállalkozásban 49 százalékban tulajdonos. Ennek a "B" vállalkozásnak az ügyvezetője és 51 százalékban tulajdonosa a lánya. Kapcsolt-e a két vállalkozás?
Tisztelt Szakértő! 1. Egy magánszemély, aki 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik és 100 százalékos tulajdonosa a kft.-nek, ügyvezetői tevékenységét megbízási jogviszonyban látja el (alapító okiratban rögzítve). A kft. tevékenysége személygépjármű-kereskedelem. Havi szinten 1-2 db autó vásárlása, eladása történik. Az lenne a kérdésem, hogy az ügyvezetőnek az 1-2 autó vásárlása, illetve eladása napjára kell-e valamilyen biztosítási jogviszonyt létesíteni-e a kft.-vel vagy díjazás nélkül tevékenykedhet az év végi osztalék reményében? 2. Biztosítási jogviszony nélküli magánszemély lehet-e 50 százalékos kft.-tulajdonos, és lehet-e ügyvezető (munkaszerződéssel) és munkavállaló (autószerelő) heti 20 órában, bruttó 85 ezer forint munkabérrel? Ilyen esetben vannak-e a minimálisan fizetendő járulékok? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A következőben szeretném a segítségét kérni. A következő felállás lenne egy kft tagjain belül: 4 tulajdonos tag, ebből 1 tag lesz ügyvezető igazgató (munkaviszonyos alkalmazott ügyvezető). Kérdésem, hogy a tagok dolgozhatnak korlátlanul is? Vagyis legalábbis így szeretnének. Akkor milyen jogviszonyban és milyen szerződéssel kell őket alkalmazni? Személyenként például havi 30 ezer forintért lehet őket alkalmazni korlátlan munkavégzéssel? Előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kölcsönnyújtással kapcsolatban lenne több kérdésem: 1. Kapcsolt félnek nyújtott kölcsön kamatának szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-os mértéket megjelölni kamatlábként? Mihez kell viszonyítani a piaci kamatlábat? Bank által fizetett banki hitel kamat mértékéhez? Ha igen, akkor melyik típusú hitel ügyleti kamatát kell figyelembe venni? Mi számít pénzpiaci kamatlábnak? 2. Munkaviszonyban álló, tulajdonosnak adott kölcsön kamatát szükséges-e jegybanki alapkamat + 5%-kal számolnom? Ha kisebb kamattal nyújtom a kölcsönt, akkor vonatkozik ránk az szja törvény 72. paragrafusa? 3. Ha olyan tagnak nyújtok kölcsönt, aki nincs munkaviszonyban, ott szükséges-e a jegybanki alapkamat + 5%-os mértékű kamat felszámítása, hogy elkerüljem a kamatkedvezmény miatti adófizetési kötelezettséget (szja törvény72. §)? 4. Tag feleségének adhatok-e kölcsönt? Ha igen, akkor ilyen esetben mekkora összegű kamat kikötése "kötelező"? 5. Független félnek adott kölcsön esetében milyen összegű kamat megjelölése kötelező? Köszönettel Zsuzsanna
Tisztelt Szakértő! Egy magyarországi kft.-nek a tulajdonosa két osztrák társaság. A magyar kft. osztalékot fizetne a 2016-os év eredménye alapján a tulajdonos társaságoknak. Kérdésünk az, hogy szükséges-e a kft.-nek Magyarországon az osztalék után adót levonni vagy a megállapított osztalékot teljes egészében kifizetheti az osztrák társaságoknak? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Simonné
Egy magyar kft.-nek öt tulajdonosa van "A" 44%, "B" 44%, "A" fia 6%, "B" 1. fia 3%, "B" 2. fia 3%, "A" fia 50%-ban, "B" 1. fia 25%-ban, "B" 2. fia 25%-ban tulajdonos egy romániai cégben. A két cég között üzleti kapcsolat van. A szavazatok aránya megegyezik a tulajdonosi aránnyal. A magyar cégben "A" fia és "B" 1. fia ügyvezetők, a román cégben "B" 2. fia ügyvezető. Társasági adó szempontjából kapcsoltnak minősülnek-e, be kell-e jelenteni?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték