Tisztelt Szakértő! Magyar kft., amelynek a tulajdonosa német állampolgár, a német kapcsolt vállalkozásától tartósan, hosszú távra bérel személygépjárművet. Ebben az esetben a magyar cégnek meg kell fizetni a cégautóadót? Köszönettel:
Gazdasági társaság ügyvezetője megbízási jogviszony keretében (amely természetesen díjazás nélkül is történhet) csak abban az esetben láthatja el az ügyvezetői teendőket, ha nem tagja a társaságnak, illetve, ha tulajdonosról van szó, akkor pedig az ügyvezetésen túl, társas vállalkozóként is közreműködik a társaságban. Cikkünkben részletezzük a vonatkozó törvényi előírásokat.
Kedves Szakértő! Magyar kft. német és amerikai illetőségű tulajdonosa részére fizetett ki osztalékelőleget. Adóazonosító jelük és TAJ számuk Magyarországon nincs. A 1708-as bevallás megfelelő soraiba az adatokat (bruttó osztalék és adója) kitöltöttem, az A lapra összesíti is a bekerült adatokat, de a 1708-as bevallás mégis hibát jelez, mert adóazonosító jelet és TAJ számot kér. Kérdésem: osztalékelőleg kifizethető-e AAj és TAJ szám hiányában a tulajdonosoknak? Ha igen, hogyan kell kitöltsem a 1708-as A és M lapját, hogy hibátlan legyen a bevallás? (Osztalék jogcímen azt olvastam kifizethető volna, ez a szabály osztalékelőlegre nem érvényes?) Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő, az alábbiakban kérem válaszát: Kft. tulajdonosa ügyvezető is. Társasági szerződés tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatát munkaviszonyban látja el heti 8 órában. Biztosítási jogviszonnyal heti 10 órában – más cégnél – rendelkezik. Ha a saját cégében csak ügyvezetői feladatokat lát el, kötelező-e bejelenteni a heti 8 óra munkaviszonyon kívül, mivel nincs meg a heti 40 órás biztosítási jogviszonya. Ha az ügyvezetői feladatokon kívül munkát is végez a cégében heti 15 órában, ezt alkalmazotti jogviszonyban végezheti-e? Ha nincs meg a heti 40 órás biztosítási jogviszonya, akkor fizetni kell-e a minimálbér v. garantált bérminimum után a járulékot? Köszönöm válaszát . F. Ágnes
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egyéni vállalkozó (evás) magánszemély szerezhet-e üzletrészt egyéni vállalkozói jogállásában? Egy zrt.-ben szeretne részvényt vásárolni. Az üzletrész értékét a vállalkozói számláról utalná át. Ilyen esetben, amikor osztalékfizetés történik a cégből, amiben üzletrészt szerzett, akkor a kifizetőnek nem kell szja-t/ehót levonnia? Igazolnia kell valamilyen formában a jogállását, hogy ő egyéni vállalkozó, és ott bevételként a kapott osztalékot elszámolja? Vagy az egész, amit leírtam, nem lehetséges, és csak magánszemélyként vásárolhat üzletrészt? (Ha például a cégjegyzékben feltüntetik egy kft. tulajdonosait, ott miként látszódik, hogy ő milyen jogállásukban tulajdonosok, adószám van adóazonosító helyett?) Elnézést, ha értelmetlen, amit kérdezek, de érdekel, hogy ez lehetséges-e. Köszönöm.
Tisztelt Szerkesztő! Betéti társaság 10 millió forint kölcsönt szeretne adni tulajdonosának, 5 évre, negyedéves visszafizetéssel. Ezzel kapcsolatos kérdésem: lehetséges ez, és milyen feltételekkel? Köszönve válaszukat, tisztelettel: T.K.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy kft. kölcsönt nyújtott a társaság magánszemély tulajdonosának. A kölcsönt a magánszemély tulajdonos nyilatkozata alapján nem tudja visszafizetni. Kérdésem, hogy milyen bizonylat szükséges, hogy a kft. el tudja számolni a ráfordításai között úgy, hogy ne kelljen adóalapot növelnie? Vagy ebben az esetben mindenképpen adóalapnövelő lesz ez a tétel, amennyiben leírjuk? Köszönöm! Tisztelettel, Csorba Balázs
Tisztelt Szakértő! “A“ Kft.-nek 3 magánszemély tagja van egyenlő arányú tulajdonrésszel (1000-1000-1000 e Ft törzsbetéttel) . “B” Kft.-nek szintén ugyanaz a 3 magánszemély tagja van, szintén egyenlő arányban . Az “A“ Kft.-ből kiválik a 3 magánszemély úgy, hogy visz 100 000 e Ft értékű ingatlant, 98 000 ezer Ft értékű saját tőkét és 2 000 ezer Ft értékű kötelezettséget, majd ezzel az állománnyal beolvad a “B” Kft.-be azaz egy beolvadásos kiválás jön létre. "A" Kft.-nek továbbra is ők maradnak a tulajdonosai, továbbra is egyenlő arányban. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ezen ügylet során jövedelme, vagy csak akkor amikor a "B" Kft.-ben való részesedését értékesíti Válaszukat előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Kérdésem, hogy a mérleg elfogadó nyilatkozatot aláirhatja-e a társasági szerződésben feljogositott ügyvezető, vagy a tulajdonosoknak is alá kell írniuk? Köszönettel várom válaszukat
Megváltozott az MKB Bank tulajdonosi szerkezete - közölte a bank szerdán az MTI-vel. A bankban az MNB-elnök Matolcsy György unokatestvére, Szemerey Tamács és Balog Ádám MKB-vezérigazgató (korábban helyettes államtitkár az NGM-ben, majd alelnök az MNB-ben) szerzett közvetett tulajdont.
Tisztelt Cím! Van egy A nevű kft., amelyben férj és feleség 50-50 százalékban tulajdonosok. Mind a két fél ügyvezető is a saját cégükben. Van egy B nevű kft., ahol a két tulajdonos a házaspár két fia 50-50 százalékban. A két fiú ügyvezető a saját kft.-jében. A két fiú munkaviszonyban dolgozik a szülei kft.-jében (az A nevű kft.-ben). Kérdés: a két kft. kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? Válaszukat előre is köszönöm!
Ügyfelem, egy kft., személygépkocsit vásárolt, amelynek üzembentartója az ügyvezető. A gépkocsival munkaviszony keretében más vállalkozásnak dolgozik. Ezen gépkocsival kapcsolatos költségeket kizárólag a másik - nem tulajdonos - vállalkozásban számol el. Ebben az esetben van-e rá mód, hogy a másik vállalkozás átvállalja a cégautóadót a tulajdonostól? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tulajdonosa és egyben ügyvezetője harmadik államban folyamatos munkaviszonnyal rendelkezik. Életvitelszerűen 9 hónapot tölt kint és 3 hónapot Magyarországon. Kérdésünk: milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik a cégben?
Tisztelt Szakértő! Megmondom őszintén, teljesen össze vagyok zavarodva az alábbiak miatt. Olvasom a 2013. V. törvényt, amelyben már a Gt. is szerepel. A 3:113. § (2) pont általában a cégvezetőre vonatkozik. "A cégvezetőre a vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos kizáró és összeférhetetlenségi okokat megfelelően alkalmazni kell". A 3.115. § foglalkozik az ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGGEL. A KIZÁRÓ okokat azonban sehol nem találtam. Azután a 3:283. § leírja, hogy zrt.-nél az igazgatóság jogait vezető tisztségviselőként vezérigazgató gyakorolja. A 3:287. § pedig az igazgatótanács - zrt.-nél vezérigazgató - gondolom - függetlenségét írja elő. Nálunk a következő a helyzet: zrt., egyetlen részvényessel, akinek tulajdonában a részvények 100 százaléka áll. A vezérigazgató a tulajdonos édesanyja, aki 2016. novemberig egyben munkaviszonyban is állt a zrt.-nél. A munkaviszony megszüntetésre került a fentebb leírt 2013. V. törvény 3:287. §-a miatt, mivel aki munkaviszonyban áll a zrt.-nél, az nem lehet ugyanannak a zrt.-nek vezérigazgatója. A tulajdonos édesanyja egyben saját jogú nyugdíjas. Az lenne a kérdésem, hogy helyes volt-e a döntés, hogy a munkaviszonyt a saját maga által vezérigazgatóként irányított zrt.-ben megszüntettük, illetve ennek ellenére kell-e valamilyen tb-járulékot fizetnie, mint például egy kft. ügyvezetőjének, aki ezt a feladatot ingyen látja el, de be kell jelenteni (szintén nyugdíjas) és egészségbiztosítási járulékot kell utána fizetni? Előre is köszönöm szíves válaszukat. Tisztelettel: Anderlikné
"A" vállalkozás 51 százalékos tulajdonosa és ügyvezetője "B" vállalkozásban 49 százalékban tulajdonos. Ennek a "B" vállalkozásnak az ügyvezetője és 51 százalékban tulajdonosa a lánya. Kapcsolt-e a két vállalkozás?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték