Ha az ingatlan övezeti besorolása hátrányosan megváltozik, az ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője kártalanításra tarthat igényt. Mi a helyzet akkor, ha e jogosultságát az ingatlan új tulajdonosa-vevője kívánja érvényesíteni? Az ügyben a Kúria hozott határozatot.
Tisztelt Szakértő! Magyarországon bejegyzett kft. tulajdonosa egyben egyedüli ügyvezetője szerb állampolgár. Ügyvezetésért díjazásban nem részesül, személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében, nincs magyarországi tartózkodási helye, lakcíme. Szerbiában napi 8 órás, heti 40 órás munkaviszonnyal rendelkezik. Kérdésem, hogy a társas vállalkozói és ügyvezetői jogviszonyával kapcsolatban van-e járulékfizetési kötelezettsége? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem a következő: Lehet-e főállású katás (egy betéti társaságban) valaki úgy, hogy mellette egy kft. tulajdonosa, amelyben ügyvezető is? Vagy a kft. a főállása, itt fizet a minimálbér után járulékot és csak kiegészítő katás lehet 25 ezer forintos közteher megfizetése mellett? Ha a kft. semmilyen tevékenységet nem végez, akkor mi a helyzet? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel Urbán Ágnes
Tisztelt Szakértő! Adott két kft. A- Kft.-ben 100%-os tulajdonos János. B - Kft-ben 100%-os tulajdonos Géza. János Géza feleségének mostohaapja. (Mellékesen Géza felesége munkavállalója A Kft.-nek) Kérdés, hogy az A és B Kft. kapcsolt vállalkozások-e? Segítségét előre is köszönöm!
A gépkocsi hivatali célú használatánál gyakori, hogy az autó tulajdonosa és az üzembentartó nem ugyanaz a személy, az is lehet, hogy a szülő, az anyós vagy az após. Ki fizeti a cégautóadót, adható-e adómentes költségtérítés. Olvasói kérdésre adott válaszában Surányi Imréné okleveles közgazda a 2018-tól hatályba lépő módosításokra is kitért.
A társaságok közötti ár meghatározásánál, illetve az adóalap alakulásánál nem közömbös, hogy a cégek közötti ügyletek kapcsolt vállalkozások között köttettek-e. Áttekintjük a gazdálkodó szervezetek közötti kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának kérdéseit.
Tisztelt Cím! Egy ismerősöm szeretne venni egy bt.-t, ami kft.-vé lesz alakítva, de tanácstalanok vagyunk, hogy magánszemélyként, vagy a cége legyen a tulajdonos, esetleg mind a kettő. 20 százalék részesedés alatt, ha minden igaz, nem lesz kapcsolt vállalkozás, de a céges pénztár csökkentésére jó hatással lenne. Mitől lesz kapcsolt vállalkozás két vállalkozás? Üzleti kapcsolat nem lesz a két cég között, de az egyik tulajdonosa 20 százalékban a másiknak. A későbbiekben, ha szét szeretné választani a két céget, hogyan teheti meg, milyen következményekkel? Esetleg lehet, hogy a magánszemély megveszi a kft. üzletrészét és akkor a két kft. tulajdonosa ugyanaz a magánszemély lesz? Előre is köszönöm részletes válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Magyar kft., amelynek a tulajdonosa német állampolgár, a német kapcsolt vállalkozásától tartósan, hosszú távra bérel személygépjárművet. Ebben az esetben a magyar cégnek meg kell fizetni a cégautóadót? Köszönettel:
Gazdasági társaság ügyvezetője megbízási jogviszony keretében (amely természetesen díjazás nélkül is történhet) csak abban az esetben láthatja el az ügyvezetői teendőket, ha nem tagja a társaságnak, illetve, ha tulajdonosról van szó, akkor pedig az ügyvezetésen túl, társas vállalkozóként is közreműködik a társaságban. Cikkünkben részletezzük a vonatkozó törvényi előírásokat.
Kedves Szakértő! Magyar kft. német és amerikai illetőségű tulajdonosa részére fizetett ki osztalékelőleget. Adóazonosító jelük és TAJ számuk Magyarországon nincs. A 1708-as bevallás megfelelő soraiba az adatokat (bruttó osztalék és adója) kitöltöttem, az A lapra összesíti is a bekerült adatokat, de a 1708-as bevallás mégis hibát jelez, mert adóazonosító jelet és TAJ számot kér. Kérdésem: osztalékelőleg kifizethető-e AAj és TAJ szám hiányában a tulajdonosoknak? Ha igen, hogyan kell kitöltsem a 1708-as A és M lapját, hogy hibátlan legyen a bevallás? (Osztalék jogcímen azt olvastam kifizethető volna, ez a szabály osztalékelőlegre nem érvényes?) Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő, az alábbiakban kérem válaszát: Kft. tulajdonosa ügyvezető is. Társasági szerződés tartalmazza, hogy az ügyvezetői feladatát munkaviszonyban látja el heti 8 órában. Biztosítási jogviszonnyal heti 10 órában – más cégnél – rendelkezik. Ha a saját cégében csak ügyvezetői feladatokat lát el, kötelező-e bejelenteni a heti 8 óra munkaviszonyon kívül, mivel nincs meg a heti 40 órás biztosítási jogviszonya. Ha az ügyvezetői feladatokon kívül munkát is végez a cégében heti 15 órában, ezt alkalmazotti jogviszonyban végezheti-e? Ha nincs meg a heti 40 órás biztosítási jogviszonya, akkor fizetni kell-e a minimálbér v. garantált bérminimum után a járulékot? Köszönöm válaszát . F. Ágnes
Tisztelt Szakértő! Az lenne a kérdésem, hogy egyéni vállalkozó (evás) magánszemély szerezhet-e üzletrészt egyéni vállalkozói jogállásában? Egy zrt.-ben szeretne részvényt vásárolni. Az üzletrész értékét a vállalkozói számláról utalná át. Ilyen esetben, amikor osztalékfizetés történik a cégből, amiben üzletrészt szerzett, akkor a kifizetőnek nem kell szja-t/ehót levonnia? Igazolnia kell valamilyen formában a jogállását, hogy ő egyéni vállalkozó, és ott bevételként a kapott osztalékot elszámolja? Vagy az egész, amit leírtam, nem lehetséges, és csak magánszemélyként vásárolhat üzletrészt? (Ha például a cégjegyzékben feltüntetik egy kft. tulajdonosait, ott miként látszódik, hogy ő milyen jogállásukban tulajdonosok, adószám van adóazonosító helyett?) Elnézést, ha értelmetlen, amit kérdezek, de érdekel, hogy ez lehetséges-e. Köszönöm.
Tisztelt Szerkesztő! Betéti társaság 10 millió forint kölcsönt szeretne adni tulajdonosának, 5 évre, negyedéves visszafizetéssel. Ezzel kapcsolatos kérdésem: lehetséges ez, és milyen feltételekkel? Köszönve válaszukat, tisztelettel: T.K.
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az alábbi: egy kft. kölcsönt nyújtott a társaság magánszemély tulajdonosának. A kölcsönt a magánszemély tulajdonos nyilatkozata alapján nem tudja visszafizetni. Kérdésem, hogy milyen bizonylat szükséges, hogy a kft. el tudja számolni a ráfordításai között úgy, hogy ne kelljen adóalapot növelnie? Vagy ebben az esetben mindenképpen adóalapnövelő lesz ez a tétel, amennyiben leírjuk? Köszönöm! Tisztelettel, Csorba Balázs
Tisztelt Szakértő! “A“ Kft.-nek 3 magánszemély tagja van egyenlő arányú tulajdonrésszel (1000-1000-1000 e Ft törzsbetéttel) . “B” Kft.-nek szintén ugyanaz a 3 magánszemély tagja van, szintén egyenlő arányban . Az “A“ Kft.-ből kiválik a 3 magánszemély úgy, hogy visz 100 000 e Ft értékű ingatlant, 98 000 ezer Ft értékű saját tőkét és 2 000 ezer Ft értékű kötelezettséget, majd ezzel az állománnyal beolvad a “B” Kft.-be azaz egy beolvadásos kiválás jön létre. "A" Kft.-nek továbbra is ők maradnak a tulajdonosai, továbbra is egyenlő arányban. Kérdésként merül fel, hogy a magánszemélynek keletkezik-e ezen ügylet során jövedelme, vagy csak akkor amikor a "B" Kft.-ben való részesedését értékesíti Válaszukat előre is köszönöm
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték