Az újonnan bevezetett, egymástól sokszor eltérő transzferár előírások új adókockázatoknak teszik ki a multinacionális cégeket - derül ki az Ernst and Young (E and Y) legújabb, 49 ország adóhivatalának ellenőrzési gyakorlatát vizsgáló felméréséből. Magyarországon leginkább a vállalatcsoporton belüli szolgáltatásokat és a szellemi javak átadását ellenőrzik a revizorok.
A transzferár szabályozása az Amerikai Egyesült Államokból indult el. A szabályozás azt hivatott meggátolni, hogy egy cég a külföldi leányvállalatokkal és kapcsolt vállalatokkal folytatott tranzakcióival jelentős összegeket vonjon el az "otthoni" nyereségéből, és csoportosítson át a tranzakciókon keresztül a kedvezőbb adókulccsal rendelkező országokba. Hogy néz ez ki az Európai Unióban?
Habár a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) irányelveinek hetedik fejezete behatóan foglalkozik annak a kérdésnek a megválaszolásával, hogy mely esetekben történik csoporton belüli szolgáltatásnyújtás, néhány ügylet még így is elkerüli a cégek és tapasztalt tanácsadóik figyelmét.
Adórendszerünk fejlődéséből kirajzolódik a tendencia, mely szerint néhány éven belül minden egyes adónem esetében vizsgálni kell a transzferárak adóalapra gyakorolt hatását. Ma azonban még az sem dönthető el egyértelműen, hogy az idei év végén mely adónemek esetében kell kötelezettségünket a szokásos piaci ár figyelembevételével kiszámítani.
Május utolsó napja a társasági adóbevallás benyújtásának határideje. A kapcsolt vállalkozásoknak legkésőbb a bevallás benyújtásának időpontjáig kell elkészíteniük az úgynevezett transzferár dokumentációkat, máskülönben több millió forintra bírságolhatja őket az APEH. Hogy zajlik az ellenőrzés, avagy mire csap le az adóhivatal?
Néhány évvel ezelőtt szakértői körökben elterjedt volt az a vélemény, amely szerint a transzfer-árazás jelentősége – újdonságával együtt – az évtized végére lényegében megszűnik, és az adóha-tóság új területeket helyez majd vizsgálatai középpontjába. A helyzet másként alakul.
Az elmúlt év tanácsadói tapasztalatai szerint két eltérő ellenőrzési módszert is alkalmaz az APEH a határon átívelő ügyletekben alkalmazott ár, illetve az ehhez kapcsolódó nyilvántartás ellenőrzésére.
Annak ellenére, hogy az APEH már évek óta vizsgálja a dokumentáció meglétét, sok – jellemzően kisebb vállalkozás – még csak most fedezi fel nyilvántartási kötelezettségét. Milyen határidőket és időpontokat kell ismerni a transzferár-nyilvántartások készítőinek?
A transzferár-nyilvántartások készítésének egyik nagy kérdése, hogy mikor, milyen feltételek egyidejű fennállása esetén tehet eleget az adózó nyilvántartási kötelezettségének összevontan. Cikkünk kitér arra is, milyen - a transzferárakhoz kapcsoldó - kockázatokkal, szankciókkal kell számolni.
Az APEH évek óta kiemelt figyelmet fordít a kapcsolt felek között alkalmazott árakkal (transzferárakkal) kapcsolatos adójogi szabályozás betartatására, az évről-évre szigorodó előírások pedig próbára teszik a legtöbb érintett vállalkozás felkészültségét – figyelmeztet sajtóközleményében a Deloitte.
Míg hazánkban az adóhatóság egyre fokozottabb figyelmet fordít a transzferárak vizsgálatára, a tapasztalatok szerint továbbra is csak a vállalatok 80 százaléka készítette el kapcsolódó dokumentációját - figyelmeztet az Ernst & Young.
A sok fejtörést okozó kapcsolt vállalkozási viszonyban megkötött szerződések minősítéséről a PM és az APEH közös tájékoztatót adott ki. Ennek segítségével könnyebben megítélhető, hogy egy adott ügyletre vonatkozóan kell-e transzferár-nyilvántartást készítenünk.
Súlyos bírságokat védhetnének ki a kapcsolt vállalkozások, ha egymás közti ügyleteikben a szokásos piaci árra előzetes megállapítást kérnének az adóhatóságtól. Ám ezért is borsos árat kell fizetniük - olvasható a HVG cikkében.
Eddig még nem érkezett az adózóktól a szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalhoz (APEH) - közölte az állami adóhatóság.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték