243 találat a(z) transzferár cimkére

Cikk

A kapcsolt vállalkozások sok esetben a piaci ártól eltérő áron – transzferáron – kötnek egymással szerződést. Ezt jogszabály sem Magyarországon, sem nemzetközi szinten nem tiltja. Ugyanakkor minden ország védi az adóbevételét, ezért szokásos piaci ár és transzferár-különbözet meghatározásával általában előírják az államok az adóalapok (társasági adó, helyi adó) módosítását vagy a szokásos piaci árat tekintik az adó (például az áfa) alapjának. Cikkünkben a magyarországi társaságiadó-összefüggések egy részét mutatjuk be.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Két különböző cégről van szó, de a lényegi kérdés ugyanaz. Tényállás: 1.) Van egy USA-beli anyavállalat és annak egy magyar leánya: A leányvállalat az amerikai anyavállalatnak ügynöki jutalékot számláz, később, ha a fejlesztés sikeres lesz, jogdíjat is. 2.) Van egy horvát vállalkozás, annak egy magyarországi telephelye; a telephelyet magyarországi kapcsolt vállalkozásának adja „bérbe” ingyenesen. Mind a két vállalkozás kkv-nek minősül, a kapcsolt vállalkozások értékadatait összeszámítva is. Az áfa nélkül számított szokásos piaci érték egyik esetben sem haladja meg az 50 millió forintot, éves szinten sem. Felmerül-e transzferár-nyilvántartási kötelezettség, illetve esetlegesen, a nyilvántartási kötelezettségtől függetlenül, kell-e korrigálni a társaságiadó-alapot a szokás piaci értékre? Esetlegesen, ha az amerikai leányvállalat fejlesztése átütő sikert hozna, és éves szinten meghaladná az 50 millió forintot, akkor a transzferár-nyilvántartást elegendő a jogdíj tekintetében elvégezni, vagy a kisebb összegű ügynöki jutalék esetében is felmerül ez a kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor

Cikk

Idén is kiemelten szerepel az adóhatóság által deklarált ellenőrzési irányok között a kapcsolt vállalkozások közötti költség-ráfordítás elszámolások, az adózónál alkalmazott transzferárképzés gyakorlatának ellenőrzése. Általánosan kialakult – jellemzően a NAV revizorok által is osztott – nézet a vállalati menedzsment díjazásával kapcsolatban, hogy azt elsősorban a jövedelmek adótervezési szempontú átcsoportosítása vezérli. Mindezek okán jelen cikkünkben áttekintjük a menedzsmentdíjakhoz kapcsolódó transzferárazási kérdéseket.

Cikk

Csaknem 10 ezer magyar-román vegyesvállalatot büntethet meg a román adóhatóság az OECD új Transzferár Irányelve alapján, amennyiben elmulasztják benyújtani a transzferár dokumentációjukat a hatóság felé, mutat rá a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. A bírság mértéke akár az egymillió forintnak megfelelő összeget is elérheti.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz

Kérdés

2013. január 1-jétől a számvitelben könyvelhető a transzferár-korrekció év végén utólagos módosításként és nem kell alkalmazni a Tao törvény szerinti adóalap-módosítást. A számviteli törvény szerint az eredet ügylet módosításaként kell könyvelni. Hová kell könyvelni abban az esetben, ha a korrekció nem rendelhető konkrét eredeti ügylethez, hanem ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel (TNMM) kerül megállapításra, ahol a viszonyítás: üzemi nyereség/összes költség. Gyors válaszukat előre is köszönöm.

Cikk

Évek óta kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság a transzferáras ügyletek ellenőrzésére. A NAV ellenőrei a limitált kockázat egyenlő alacsony (de biztos!) haszon elvet tartják szem előtt. Az érintett vállalatok alapos, minden részletre kiterjedő transzferár-dokumentációval védhetik meg elszámolásukat.

Kérdés

Van két cég, mely kapcsolt vállalkozásnak minősül, mivel mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető. Az egyik cég kölcsönt ad minden hónapban a másiknak. Azt szeretném megkérdezni, hogy kötelező-e kamatot előírni a kölcsönszerződésben, és, ha igen, mennyit. S kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni erről? Köszönettel: Vadas Zsuzsanna

Cikk

Az International Tax Review (ITR) idén is az EY-t választotta az év adótanácsadó cégének, és az év transzferár-tanácsadójának Magyarországon. A tekintélyes nemzetközi adóügyi magazin immár tizenkét alkalommal ismerte el az EY Magyarország adótanácsadási szolgáltatásait.

Cikk

A NAV mind gyakrabban tartalmában is vizsgálja a kapcsolt vállalkozások árképzését, sőt egyre többször adóalap-kiigazítást is kezdeményez az érintett cégeknél – állapította meg már korábban is a Deloitte. Az alkalmazott árképzés transzferár technikai elemzésén túl az adóellenőrzések gyakran a kapcsolt ügyletek ésszerűségét is vizsgálják.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pénzforgalmi áfa önellenőrzése

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Telefonszámla továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Különbözeti áfa – használt gépjármű

Gyüre Ferenc

adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 január
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink