218 találat a(z) transzferár cimkére
Besorolás 2.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válaszát nagyon hasznosnak találtam, köszönöm. Egy bekezdéséhez szeretnék néhány adatot fűzni, hogy ugyanazt értjük-e rajta. „Mindez azt jelenti, hogy amennyiben a vállalkozások adatai önállóan 2014-ben és 2015-ben nem haladták meg a fenti értékek valamelyikét, akkor 2016-ban nem vonatkozik rájuk a transzferár-nyilvántartási kötelezettség. Viszont amennyiben 2016-ban és 2017-ben összevontan már meghaladják a fenti értékek valamelyikét, akkor 2018-tól vonatkozik rájuk a transzferár-dokumentálási kötelezettség.” Kiegészítő adatok: (A) és (C) vállalkozások folyamatosan mikro vállalkozások (B) vállalkozás az ADATAI alapján: 2012-ig közép-, 2013-2014ben kis-, 2015-2016ban középvállalkozás az önálló adatai szerint. (B) vállalkozás BESOROLÁSA: 2014-ig közép-, 2015-2016-ban KISvállalkozás, 2017.01.01-től közép vállalkozás lesz besorolás szerint minden kapcsoltjával együtt. Megítélésem és mindezek alapján 2016-ban senkinek, de 2017-től mindenkinek kell transzferár-nyilvántartást készítenie. Helyesen gondolom? Év közben (üzletrész vásárlás=kapcsoltság keletkezése miatt) nem változhat (nem kell hogy változzon) ugye a tagok KKV besorolása? Besorolás1: http://adozona.hu/kerdesek/2016_11_29_Besorolas_ytm#utm_source=dailypost&utm_medium=email&utm_campaign=notice
Besorolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Igaz, a kkv irányadó besorolásra az, hogy azoknál a társaságoknál (3 db), akik eddig különállóak voltak, de 2016-os évközi üzletrészvásárlás miatt kapcsolttá váltak, úgy a kapcsoltak 1. besorolás alapját képező beszámolók tekintetében 2016. végén a cégcsoport adatait össze kell adni és így kell minősíteni a besorolási alapot, és a későbbiekben is, 2. irányadó évi besorolás tekintetében pedig minden tag „viszi magával” a többéves előzményét, és külön-külön a tagok csak akkor változnak meg minősítésben, ha két egymást követő évben azonos az új besorolási alap minősítése? A kérdés eldöntése a transzferár nyilvántartásra gyakorol komoly hatást.
Amit minden kapcsolt vállalkozásnak tudnia kell a piaciár-elszámolásról
Cikk
A kapcsolt vállalkozások között sok esetben pénzügyi elszámolás is szükséges a felek (kölcsönös) akarata alapján a szokásos piaci áraktól eltérő árak alkalmazása következtében. A pénzügyi elszámolás során a kapcsolt felek az árakat a számviteli elszámolásban is hozzáigazítják a szokásos piaci árakhoz.
Transzferár-korrekció: kockázatok és lehetőségek
Cikk
Számos esetben fordul elő, hogy a kapcsolt vállalkozások a legnagyobb igyekezetük ellenére sem tudják év közben pontosan „belőni” az alkalmazott árakat, hogy azok megfeleljenek a szokásos piaci ár elvének, így valamilyen korrekcióra van szükség. Kitérünk a 2017-től javasolt módosításokra is.
Megjelent az augusztusi VálaszAdó
Cikk
Joggal tartanak az vállalkozások, magánszemélyek az adóellenőrzéstől, mert még azoknál is kedvezőtlen következményekkel járhat az eljárás, akik mindent megtesznek, hogy jogkövető módon teljesítsék adókötelezettségeiket. Tapasztalatok szerint sokan nincsenek tisztában a jogaikkal, s azzal, hogy mire kell különösen odafigyelniük észrevétel, fellebbezés, önellenőrzés, az adóhatósági határozattal szembeni bírósági eljárás során.
Szokásos piaci ár, transzferár: így csökkentheti társaságiadó-alapját
Cikk
A kapcsolt vállalkozások sok esetben a piaci ártól eltérő áron – transzferáron – kötnek egymással szerződést. Ezt jogszabály sem Magyarországon, sem nemzetközi szinten nem tiltja. Ugyanakkor minden ország védi az adóbevételét, ezért szokásos piaci ár és transzferár-különbözet meghatározásával általában előírják az államok az adóalapok (társasági adó, helyi adó) módosítását vagy a szokásos piaci árat tekintik az adó (például az áfa) alapjának. Cikkünkben a magyarországi társaságiadó-összefüggések egy részét mutatjuk be.
Transzferár
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Két különböző cégről van szó, de a lényegi kérdés ugyanaz. Tényállás: 1.) Van egy USA-beli anyavállalat és annak egy magyar leánya: A leányvállalat az amerikai anyavállalatnak ügynöki jutalékot számláz, később, ha a fejlesztés sikeres lesz, jogdíjat is. 2.) Van egy horvát vállalkozás, annak egy magyarországi telephelye; a telephelyet magyarországi kapcsolt vállalkozásának adja „bérbe” ingyenesen. Mind a két vállalkozás kkv-nek minősül, a kapcsolt vállalkozások értékadatait összeszámítva is. Az áfa nélkül számított szokásos piaci érték egyik esetben sem haladja meg az 50 millió forintot, éves szinten sem. Felmerül-e transzferár-nyilvántartási kötelezettség, illetve esetlegesen, a nyilvántartási kötelezettségtől függetlenül, kell-e korrigálni a társaságiadó-alapot a szokás piaci értékre? Esetlegesen, ha az amerikai leányvállalat fejlesztése átütő sikert hozna, és éves szinten meghaladná az 50 millió forintot, akkor a transzferár-nyilvántartást elegendő a jogdíj tekintetében elvégezni, vagy a kisebb összegű ügynöki jutalék esetében is felmerül ez a kötelezettség? Válaszát előre is köszönöm!
Külföldi anyacégtől bérelt ingatlan
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi ügylet kapcsán kérném szíves tájékoztatását: Egy termelő tevékenységet folytató magyar székhelyű vállalkozás – amely 100 százalékos német tulajdonban van – a tevékenységének bővülése miatt új üzemcsarnok építésére kényszerül. Ehhez azonban nem áll rendelkezésére megfelelő tőke. Ezért a szükséges földterületet a német anyacég venné meg, fel is építi rá az üzemcsarnokot, amit utána hosszú távon bérbe ad a magyar leányvállalatának, és havonta számlázza felé a bérleti díjat. Hogyan, milyen feltételekkel történhet a bérleti díj számlázása a magyar leányvállalat felé? Konkrét kérdések: 1) Be kell-e jelentkeznie a német anyacégnek Magyarországon adóalanyként? Ha igen, akkor a számlát a magyar adószáma alatt állítja ki magyar áfával? 2) Az áfatörvényünk értelmében az ingatlan-bérbeadás főszabály szerint áfamentes, de választhatja-e rá az adókötelezettséget, mint bármely magyar vállalkozás? Ha igen, ezt mikor kell bejelentenie az adóhatóság felé? 3) Mivel a bérbeadó és a bérbevevő kapcsolt vállalkozások, kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a bérbeadás okán? 4) Mivel a német anyacég belföldi telephelye révén szerez Magyarországon rendszeres jövedelmet, keletkezik-e társaságiadó-fizetési kötelezettsége? 5) A német anyacégnek be kell-e jelentkeznie a telephely szerinti önkormányzathoz az iparűzési adó hatálya alá? 6) A fentieken túl milyen egyéb adózással kapcsolatos teendői lesznek a német anyagcégnek? Köszönettel: Herczeg Tibor
Kapcsolt vállalkozás, vagy sem? Példákkal, NAV-állásfoglalással
Cikk
Az új definíció hatályba lépése után másfél évvel továbbra is megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy mikor tekintendők kapcsoltnak a vállalkozások. Példákkal illusztráljuk, mi ad okot az eltérő értelmezésre, s ismertetjük a NAV álláspontját is.
Amit a NAV árgus szemekkel figyel: menedzsmentdíjak és a transzferár
Cikk
Idén is kiemelten szerepel az adóhatóság által deklarált ellenőrzési irányok között a kapcsolt vállalkozások közötti költség-ráfordítás elszámolások, az adózónál alkalmazott transzferárképzés gyakorlatának ellenőrzése. Általánosan kialakult – jellemzően a NAV revizorok által is osztott – nézet a vállalati menedzsment díjazásával kapcsolatban, hogy azt elsősorban a jövedelmek adótervezési szempontú átcsoportosítása vezérli. Mindezek okán jelen cikkünkben áttekintjük a menedzsmentdíjakhoz kapcsolódó transzferárazási kérdéseket.
Sietnie kell, hogy elkerülje a súlyos büntetést!
Cikk
Csaknem 10 ezer magyar-román vegyesvállalatot büntethet meg a román adóhatóság az OECD új Transzferár Irányelve alapján, amennyiben elmulasztják benyújtani a transzferár dokumentációjukat a hatóság felé, mutat rá a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Baker Tilly Hungária. A bírság mértéke akár az egymillió forintnak megfelelő összeget is elérheti.
Kkv-törvény szerinti besorolás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz
Transzferár-korrekció könyvelése
Kérdés
2013. január 1-jétől a számvitelben könyvelhető a transzferár-korrekció év végén utólagos módosításként és nem kell alkalmazni a Tao törvény szerinti adóalap-módosítást. A számviteli törvény szerint az eredet ügylet módosításaként kell könyvelni. Hová kell könyvelni abban az esetben, ha a korrekció nem rendelhető konkrét eredeti ügylethez, hanem ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel (TNMM) kerül megállapításra, ahol a viszonyítás: üzemi nyereség/összes költség. Gyors válaszukat előre is köszönöm.
Amire NAV-ellenőrök hada figyel: célkeresztben a transzferár
Cikk
Évek óta kiemelt figyelmet fordít az adóhatóság a transzferáras ügyletek ellenőrzésére. A NAV ellenőrei a limitált kockázat egyenlő alacsony (de biztos!) haszon elvet tartják szem előtt. Az érintett vállalatok alapos, minden részletre kiterjedő transzferár-dokumentációval védhetik meg elszámolásukat.
Transzferár kölcsön esetén
Kérdés
Van két cég, mely kapcsolt vállalkozásnak minősül, mivel mindkét cégben ugyanaz az ügyvezető. Az egyik cég kölcsönt ad minden hónapban a másiknak. Azt szeretném megkérdezni, hogy kötelező-e kamatot előírni a kölcsönszerződésben, és, ha igen, mennyit. S kell-e valamilyen nyilvántartást vezetni erről? Köszönettel: Vadas Zsuzsanna
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
