Nyilvánosságra hozta a jogalkotóa transzferárazásra vonatkozó szabályozást módosító rendelettervezetét, amely egyrészt adminisztratív könnyebbséget jelenthet, másrészről viszont komoly fejtörést okozhat majd a nyilvántartásra kötelezetteknek. Az anyag még nem tekinthető véglegesnek, de a normaszöveg tervezete is meglehetősen érdekes dolgokat tartalmaz. Cikkünk első részében az adatbázisszűrésre vonatkozó ajánlásokat vesszük sorra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által március elején közzétett jogszabálytervezet alapján jelentős változások lehetnek a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség, azaz a transzferár-dokumentációk vonatkozásában. A jogszabálytervezet alapján a szövegpontosítások mellett tartalmi változások is várhatóak.
Első cikkünkben a transzferárazási gyakorlatában tapasztalható főbb és bírság esetén drága adózói típushibákra hívtuk fel a figyelmet, a cikksorozat második cikkében néhány transzferárazással kapcsolatos bírósági eset tapasztalataiból szemezgetünk. Jelen írásunkban az éppen most módosítás alatt lévő 22/2009. (X.16.) PM rendelet tervezett változásait tekintjük át.
Korábban a transzferárazási gyakorlatában tapasztalható főbb, és bírság esetén drága adózói típushibákra hívtuk fel a figyelmet, a folytatásban néhány transzferárazással kapcsolatos bírósági eset tapasztalataiból szemezgetünk.
A hatályos törvényi szabályozás szerint bizonyos ügylettípusokat alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásként lehet kezelni. Mely ügyleteket tekinthetünk ilyen tranzakciónak, milyen feltételeknek kell megfelelniük? Milyen könnyebbségeket jelenthetnek ezek az ügyletek a transzferár nyilvántartás elkészítésénél, illetve hordozhatnak-e magukban előre nem látható kockázatokat?
Jelentős bírságok sújthatják a cégcsoportokat a transzferárakkal összefüggő év végi kiigazítások kapcsán - figyelmeztet a Deloitte.
A legtöbb magyarországi multinacionális vállalkozás rendelkezik anyavállalat által nyújtott kölcsönnel, esetleg részt vesz a vállalatcsoport által működtetett cash pool rendszerben. A fizetett kamat mértéke kapcsolódóan azonban számos transzferár kérdés felmerülhet, amelyeket az adóhatóság is kiemelten vizsgál. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a fenti tranzakciókat érintő kockázatokat a legminimálisabb szintre csökkentsük, mire érdemes figyelnünk a transzferár nyilvántartásban?
Mihelyt a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) hivatalosan elfogadja a transzferár-szabályozással kapcsolatos új irányelvet, jelentős változások lesznek a magyar szabályozásban is - nyilatkozta a Világgazdaságnak Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.
Külföldi anyavállalatunk rendszeresen állít ki részünkre számlát menedzsment szolgáltatásról. Az általa végzett tevékenységről azonban meglehetősen kevés információ áll rendelkezésünkre és nincs pontosabb ismeretünk a szolgáltatási díj árképzésének módjáról sem. Jelenthet ez komoly kockázatot egy esetleges transzferár ellenőrzésnél? Mit tehetünk a kockázatok minimalizálása érdekében? Miként célszerű bemutatni ezt az ügyletet a transzferár nyilvántartásunkban? A szakértő válaszol.
A gazdasági társaságoknak kiemelten fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy a vállalatcsoporton belül alkalmazott árak megfelelőek legyenek. Ezt jól példázza, hogy az adóhatóság 2011. első félévében közel 150.000 lefolytatott ellenőrzésből nagyságrendileg 150 milliárd forintnyi jogerős megállapítást tett, továbbá 2010. október 1-jétől külön, transzferárazási kérdésekre specializálódott osztályt működtet.
Nem véletlen, hogy a transzferárak vizsgálata évek óta az adóhivatal ellenőrzési irányelvének kiemelt célpontja. Egy-egy hiányzó dokumentáció 2 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, és akkor a lehetséges adókülönbözetről, illetve annak bírság következményeiről még nem is beszéltünk.
A cégcsoporton belüli elszámoló árakról (köz)érthetően az új, magyar nyelvű OECD Irányelvek megjelenése alkalmából tart konferenciát a Mazars Transfer Pricing Center és a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központja.
Évek óta jelent állandó feladatot és fontos nyilvántartási kötelezettséget a kapcsolt vállalkozási ügyleteket folytató vállalkozások számára az egymás között alkalmazott árak és árazási módszerek dokumentálása. A tavaly év végi módosítások azonban számos könnyítést jelentenek annak érdekében, hogy ne mint valami mumusra tekintsenek a cégek a transzferár nyilvántartás elkészítésére.
Január 1-től hatályos módosítások részben a terhek csökkentését célozzák, de egyes szabályok kifejezetten a szigorítás irányába mutatnak. Ezentúl már nem szerződésenként, hanem ügyletenként kell nyilvántartást vezetni, és akár 4 millió forintig terjedő bírsággal is sújtható az a cég, amely a csoporton belüli ügyleteit nem megfelelően dokumentálja. A bírságokat ráadásul nyilvántartásonként kell érteni, és ismételt mulasztás esetén a korábbi bírságösszeg meg is négyszereződhet.
A transzferár-nyilvántartás készítésével kapcsolatban egyszerűsítésekkel számolhatnak a cégek idén.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték