Érdemes alaposan megnézniük a cégvezetőknek, hogyan szerepel elszámolásaikban a kapcsolt vállalkozások egymás közötti értékesítésére, illetve szolgáltatásokra vonatkozó utólagos ellenérték-korekció.
Tisztelt Adózóna! Ha egy cég 100%-ban önkormányzati tulajdonú, ezáltal kapcsolt vállalkozásban van, illetve közhasznú nonprofit kft., akkor a 2013-as jogszabályi változások mennyiben befolyásolják a transzferár nyilvántartási kötelezettségét, mivel eddig erre nem volt szükség. Ezek után sem kell majd nyilvántartást végezni?Köszönettel!
Egyszerűsítette, de nem változtatta meg gyökeresen a transzferárazásra vonatkozó dokumentációs kötelezettséget a Nemzetgazdasági Minisztérium kedden megjelent rendelete, amelyből egy – a NAV által szorgalmazott – lényegi módosítás is kimaradt – derül ki a MAZARS legfrissebb jelentéséből. A vezető hazai könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat rámutatott: mivel a rendelet kiadása a 2012-es dokumentációkészítési határidő után történt, az új szabályokat a rendes üzleti év szerint működő vállalkozások 2012-re visszamenőleg már nem alkalmazhatják.
A kapcsolt vállalkozásokkal és a transzferár-szabályozással kapcsolatban számos kérdés nem egyértelmű az adózóknak. Kérdés-válasz formájában tisztázzuk a tudnivalókat.
Az elmúlt tíz évben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióinak szabályozása rendkívüli mértékben megváltozott. Mára már több mint hatvan ország jogalkotása vonta szabályozása alá a nemzetközi kapcsolt vállalkozások tranzakcióit. A magyarországi adóellenőrzések során is kiemelt figyelmet kapnak, az ügyvezetők egy része mégsem tulajdonít megfelelő jelentőséget a transzferár szabályozásnak és dokumentálásának. A VGD Ferencz & Partner Kft. vezető adótanácsadóját, Kuntner Andrea az elméleti és gyakorlati tudnivalókat összegzi.
Ügyvédi Iroda 90%-os részesedést szerzett egy olyan kft-ben (mikrovállalkozás), akitől bérli az irodahelyiséget. A kérdésem az, hogy mivel a részesedés kapcsán kapcsolt vállalkozás lett, szükséges-e elkészíteni a transzferár dokumentációt a ingatlan-bérlés miatt, illetve ha igen, akkor erre vonatkozóan hol találok joganyagot.
Nyilvánosságra hozta a jogalkotóa transzferárazásra vonatkozó szabályozást módosító rendelettervezetét, amely egyrészt adminisztratív könnyebbséget jelenthet, másrészről viszont komoly fejtörést okozhat majd a nyilvántartásra kötelezetteknek. Az anyag még nem tekinthető véglegesnek, de a normaszöveg tervezete is meglehetősen érdekes dolgokat tartalmaz. Cikkünk első részében az adatbázisszűrésre vonatkozó ajánlásokat vesszük sorra.
A Nemzetgazdasági Minisztérium által március elején közzétett jogszabálytervezet alapján jelentős változások lehetnek a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség, azaz a transzferár-dokumentációk vonatkozásában. A jogszabálytervezet alapján a szövegpontosítások mellett tartalmi változások is várhatóak.
Első cikkünkben a transzferárazási gyakorlatában tapasztalható főbb és bírság esetén drága adózói típushibákra hívtuk fel a figyelmet, a cikksorozat második cikkében néhány transzferárazással kapcsolatos bírósági eset tapasztalataiból szemezgetünk. Jelen írásunkban az éppen most módosítás alatt lévő 22/2009. (X.16.) PM rendelet tervezett változásait tekintjük át.
Korábban a transzferárazási gyakorlatában tapasztalható főbb, és bírság esetén drága adózói típushibákra hívtuk fel a figyelmet, a folytatásban néhány transzferárazással kapcsolatos bírósági eset tapasztalataiból szemezgetünk.
A hatályos törvényi szabályozás szerint bizonyos ügylettípusokat alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásként lehet kezelni. Mely ügyleteket tekinthetünk ilyen tranzakciónak, milyen feltételeknek kell megfelelniük? Milyen könnyebbségeket jelenthetnek ezek az ügyletek a transzferár nyilvántartás elkészítésénél, illetve hordozhatnak-e magukban előre nem látható kockázatokat?
Jelentős bírságok sújthatják a cégcsoportokat a transzferárakkal összefüggő év végi kiigazítások kapcsán - figyelmeztet a Deloitte.
A legtöbb magyarországi multinacionális vállalkozás rendelkezik anyavállalat által nyújtott kölcsönnel, esetleg részt vesz a vállalatcsoport által működtetett cash pool rendszerben. A fizetett kamat mértéke kapcsolódóan azonban számos transzferár kérdés felmerülhet, amelyeket az adóhatóság is kiemelten vizsgál. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a fenti tranzakciókat érintő kockázatokat a legminimálisabb szintre csökkentsük, mire érdemes figyelnünk a transzferár nyilvántartásban?
Mihelyt a Gazdasági Fejlesztési és Együttműködési Szervezet (OECD) hivatalosan elfogadja a transzferár-szabályozással kapcsolatos új irányelvet, jelentős változások lesznek a magyar szabályozásban is - nyilatkozta a Világgazdaságnak Szmicsek Sándor, a Mazars adópartnere.
Külföldi anyavállalatunk rendszeresen állít ki részünkre számlát menedzsment szolgáltatásról. Az általa végzett tevékenységről azonban meglehetősen kevés információ áll rendelkezésünkre és nincs pontosabb ismeretünk a szolgáltatási díj árképzésének módjáról sem. Jelenthet ez komoly kockázatot egy esetleges transzferár ellenőrzésnél? Mit tehetünk a kockázatok minimalizálása érdekében? Miként célszerű bemutatni ezt az ügyletet a transzferár nyilvántartásunkban? A szakértő válaszol.
dr. Csobánczy Péter
közgazdász, jogász, adótanácsadó
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték