Szokásos piaci ár, transzferár: így csökkentheti társaságiadó-alapját

Megosztás Tetszik

A kapcsolt vállalkozások sok esetben a piaci ártól eltérő áron – transzferáron – kötnek egymással szerződést. Ezt jogszabály sem Magyarországon, sem nemzetközi szinten nem tiltja. Ugyanakkor minden ország védi az adóbevételét, ezért szokásos piaci ár és transzferár-különbözet meghatározásával általában előírják az államok az adóalapok (társasági adó, helyi adó) módosítását vagy a szokásos piaci árat tekintik az adó (például az áfa) alapjának. Cikkünkben a magyarországi társaságiadó-összefüggések egy részét mutatjuk be.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) a szokásos piaci árral kapcsolatban szabályozza

– az adóalap-módosítás feltételeit, irányát és mértékét,
– a szokásos piaci ár meghatározásának módszereit,
– a szokásos piaci ár meghatározását tartalmazó nyilvántartási kötelezettséget.

Az adóalap-módosítás feltételei, iránya, mértéke

Az adóalap-módosítás alkalmazandó a kapcsolt vállalkozások által a szokásos piaci ártól eltérő áron

a) kötött szerződések, megállapodások esetén,

b) az alapító adózó, a tőkét befogadó adózó által a jegyzett tőke, tőketartalék nem pénzbeli hozzájárulással történő teljesítése, emelése esetén,

c) a vagyont kiadó adózó, a tag (részvényes) a jegyzett tőke tőkekivonással történő leszállítása esetén, jogutód nélküli megszűnéskor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint a nem pénzben fizetett osztalékra.

A b) és c) pont alatti rendelkezés szerint tehát akkor merül fel az adóalap módosítása, ha az ügylet nem a kapcsolt felek közötti szerződésen, megállapodáson alapul, de többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag (részvényes) teljesíti a nem pénzbeli hozzájárulást, illetve részesedik a vagyonból. Fontos kivétel azonban, hogy egy meglévő társaság jegyzett tőkéjének emelésével többségi befolyást szerző és a tőkét befogadó nem köteles tekintettel lenni a szokásos piaci ár szabályaira, függetlenül attól, hogy korábban tag (részvényes) volt vagy sem. Ha viszont többségi befolyással rendelkező emeli meg a jegyzett tőkét nem pénzbeli hozzájárulással, akkor már figyelemmel kell lenni a szokásos piaci ár szabályokra.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben bemutatjuk, mely esetekben kell adóalapot csökkenteni, illetve növelni, s milyen nyilvántartásokat kell kezelni.

A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.