adozona.hu
Kapcsolt vállalkozás, vagy sem? Példákkal, NAV-állásfoglalással
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kapcsolt_vallalkozas_vagy_sem_Peldakkal_NAV_KWC0XS
Kapcsolt vállalkozás, vagy sem? Példákkal, NAV-állásfoglalással
Az új definíció hatályba lépése után másfél évvel továbbra is megoszlanak a szakértői vélemények arról, hogy mikor tekintendők kapcsoltnak a vállalkozások. Példákkal illusztráljuk, mi ad okot az eltérő értelmezésre, s ismertetjük a NAV álláspontját is.
Az utóbbi években a hazai transzferár-szabályozás egyik legjelentősebb változása a 2015. január 1-jén hatályba lépett módosított kapcsolt vállalkozás definíció volt, melynek nyomán a társasági adóról szóló törvény (Tao tv.) 4. §-ának (23) bekezdése – és ezzel egyetemben az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 178. §-ának vonatkozó része) – egy új ponttal egészült ki. Ez a korábbiaktól merőben eltérően már nem a tulajdonos, hanem a menedzsment által gyakorolt befolyáshoz (is) köti a jogviszony megítélését. Ennek következtében – bár pontos statisztikák egyelőre nem állnak rendelkezésre – drasztikusan emelkedett a kapcsolt vállalkozások száma, az eddigi tapasztalatok alapján főleg a mezőgazdasági szektorban. Az ágazatban jellemző működési modell, hogy az egymással egyébként szoros gazdasági összefonódásban álló cégek mindegyikét közvetlenül magánszemélyek kisebb-nagyobb csoportja tulajdonolja (így nem valósul meg a többségi befolyás), a menedzsment ugyanakkor sok esetben közös.
Az új definíció (Tao tv. 4. § (23) bekezdés f) pontja) a következőt mondja ki: „kapcsolt vállalkozás:… az adózó és más személy, ha köztük az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg”. Mint hazánkban szinte minden új jogszabály, úgy természetesen ennek kapcsán is felvetődtek értelmezési kérdések. Lévén, hogy a gyakorlatilag másfél soros szöveg tartalmilag mindössze két – egymástól jól elkülöníthető – részből áll, így értelemszerűen két kérdés fogalmazódott meg széles körben:
OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből példákkal mutatjuk be, miként szokás értelmezni a döntő befolyásgyakorlást és az ügyvezetés egyezőségét mint a kapcsoltság meghatározóit.
A teljes cikkhez előfizetőink és az oldalunkon próbaregisztrálók (korlátozott ideig) férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
Hozzászólások (2)
Tisztelt A. Tamás Úr,
úgy gondolom, hogy az Ön által írt esetben ("...más kapcsolatban nem áll egymással a két cég") nem merül föl a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó előírás. A NAV felé a kapcsolt viszonyt csak a két cég között megvalósuló első üzleti tranzakciót követően kell bejelenteni záros határidőn belül, s persze ilyenkor fölmerül a piaci ár kérdése is. (Pl. a focilabdagyártó kölcsönt nyújt a humán egészségüggyel foglalkozó cégnek - ez inkább előfordul, mint fordítva.)
Üdv: hg
Játék a szavakkal. Ha adott egy cég mely mondjuk humánegészségüggyel foglalkozik, egy másik cég mondjuk focilabdákat gyárt , de mindkettőben ugyanaz az ügyvezető ,akkor teljesen más
típúsu döntéseket kell hozni az egyikben és a másikban.Más kapcsolatban nem áll egymással a két cég. Akkor mi értelme kapcsoltnak tekinteni?.