2018-tól új rendelet szabályozza a szokásos piaci ár levezetését bemutató dokumentum formai és tartalmi követelményeit. Írásunk – a korábbi szabályozással összehasonlítva – a legfontosabb elemeket vázolja.
Egyre több és egyre eredményesebb a transzferárak területének vizsgálata hazánkban és nemzetközi szinten is. A kapcsolt vállalatok ma már nem úszhatják meg az ellenőrzések próbáját kiálló transzferár-nyilvántartás elkészítését. „Ha nem készítik el, akkor ügyletenként 2 millió forint bírságot is kiszabhatnak rájuk, ha azonban elkészítik, de nem dolgozzák ki eléggé, éppen e hiányosságokkal, ellenmondásokkal adják a fegyvert a hatóság kezébe.” – figyelmeztetett Fotiadi Ágnes, a LeitnerLeitner Transzferár Üzletágának vezetője a LeitnerLeitner workshopján.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk egy leányvállalat, tulajdonosunk 100 százalékban egy német illetőségű cég, amelynek számos képviselete van Európában. Társaságunk 99 százalékban csak az anyavállalat termékeit forgalmazza Magyarországon, aminek eredményeképpen a törvényi rendelkezés alapján (mivel az anyavállalattól vásárolt termékek értéke meghaladja a 50 millió forintot) rendelkeznünk kéne transzferár-dokumentációval. Anyavállalatunk a német törvények alapján elkészítette az egész csoportra vonatkozó (konszolidációba bevont vállalkozásokra vonatkozó) transzferár-dokumentációt, ami elviekben ránk is vonatkozik, hiszen a konszolidációba a mi vállalkozásunk is be van vonva. A kérdésem ezzel kapcsolatosan az lenne, hogy a magyar törvények alapján társaságunknak is el kéne készítenie magyar nyelven, a magyar leányvállalatra vonatkozó transzferár-dokumentációt? Amennyiben a válasz igen, akkor a további kérdésem az lenne, hogy a fődokumentumra vonatkozó adatok hiányában (hiszen ezen adatokkal a magyar leányvállalat nem rendelkezik) hogyan tudom elkészíteni a dokumentációt, hogy azt az adóhatóság elfogadja? Válaszukat, előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Cégünk egy németországi anyavállalat magyarországi fióktelepeként működik filmes területen. Az anyavállalat eszközeit adjuk bérbe magyarországi filmforgatásokra, illetve ritkán terméket is értékesítünk. A fióktelep az anyavállalat készletező programját használja, a könyvelés részben Németországban történik. A bérbeadott eszközök folyamatosan jönnek-mennek az országok között, a keresletnek megfelelően. Év végén az anyavállalat kiszámolja, hogy mennyibe került a bérelt eszközök önköltsége és az egyéb szolgáltatások (pénzügy, logisztika, szállítás, IT-támogatás stb.), és ez bekerül a magyar társaságiadó-számításba, mint adóalap-csökkentő tétel. Könyvelés tehát nem történik. A kérdés, hogy helyesen járunk-e el a fenti módon, és elegendő-e a transzferár-dokumentáció, illetve egy számítási levezetés, hogy az anyavállalat az adott összegben nyújt szolgáltatást a fióktelepnek? Előre is köszönöm a választ.
Kedves Gabriella! Köszönöm szépen a válaszát. A bt.-nek nincs természetes személy ügyvezetője, maga a kft. az ügyvezető. A kft., mint ügyvezető nevében minden szükséges helyen a kft. természetes személy ügyvezetője ír alá a bt.-nél is, így például a két cég között fennálló szerződést is mindkét oldalról ugyanaz a személy írja alá. Nem tudom, hogy ez esetben a közös ügyvezetés kérdésköre nem merül-e fel, nehezen megfogható ez a helyzet számomra. A fontosságát az adja, hogy a kft. a bt. részére havonta számlát állít ki az ügyvezetői teendők ellátásáról, és felmerült az esetleges transzferár-dokumentáció szükségességének kérdése.
Tisztelt Adózóna, segítsenek kérem eligazodni a transzferár-dokumentáció készítési kötelezettség kapcsán, pontosan remélem megerősítenek a véleményemben. Egy nagyker.és egy kisker vállalkozás kapcsolt. A kisker. az év folyamán folyamatosan szerez be árut a nagykertől bruttó 52 millió forint értékben. Megítélésem szerint nem szükséges a transzferár-dokumentáció, miután nem éri el a nettó 50 millió forintot a forgalom. A kérdés, amiben bizonytalan vagyok, hogy ez évek óta hasonló nagyságrendben zajlik. Itt adóévenként kell vizsgálnom a nettó 50 milliót, vagy sem? Mert értelemszerűen az elmúlt éveket is figyelembe veszem, akkor felette leszünk az 50 millió forintnak. Az is problémám, hogy itt egybe kell számítani a tételeket, vagy amúgy is külön-külön kell értelmezni? Tipikus kiszállításról van szó, kisértékű fogyasztási cikkekről, amiből ha fogy a készlet, akkor feltöltik az árut. Minden szállítás önállóan kerül leszámlázásra, szerintem minden kiszállítás önálló ügylet. Jól értelmezem?
A mai nap, vagyis január 15-e a határideje azon kapcsolt vállalkozások bejelentésének, amelyek a törvény bővítése révén, az ügyvezetés egyezősége miatt váltak kapcsolt vállalkozássá.
A többmillió forintos mulasztási bírság kockázata és a transzferár-szabályok alapján előírt adóalapmódosítási-kötelezettség veszélye az idei évben reflektorfénybe állította a transzferárazás kérdését. A cégek azzal is szembesültek, hogy mennyire fontos a transzferár-dokumentáció határidőre történő elkészítése, derül ki a Transferpricing Group elemzéséből.
Május utolsó napja a társasági adóbevallás benyújtásának határideje. A kapcsolt vállalkozásoknak legkésőbb a bevallás benyújtásának időpontjáig kell elkészíteniük az úgynevezett transzferár dokumentációkat, máskülönben több millió forintra bírságolhatja őket az APEH. Hogy zajlik az ellenőrzés, avagy mire csap le az adóhivatal?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték