A magyar adózási környezet számos kihívást rejt magában a vállalkozások számára, de a szabályok alapos ismerete és az ezeknek való megfelelés folyamatos monitorozása megóv a kockázatoktól, és feltárhatja az eddig kiaknázatlan lehetőségeket is – hangsúlyozták a szakértők a LeitnerLeitner kecskeméti adózási konferenciáján.
Tisztelt Szakértő! Kérdésemet az I. Kft.-re vonatkozóan kérdezem. I. Kft.-ben: feleség tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos, 50 százalékban és ügyvezető. II. Kft.-ben: a feleség tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető, a férj tulajdonos 50 százalékban és ügyvezető. A két kft. között oda-vissza termékforgalmazás és szolgáltatásnyújtás van. Kérdés: Milyen kapcsoltság áll fenn a két kft. között? Az I. Kft. milyen beszámoló készítésére kötelezett? Az I. Kft.. egyéb kötelezettségei, például transzferárhasználat, -szabályzat, -nyilvántartás? Köszönettel!
Jövő évtől lehetővé válik, hogy adózók közösen, egy társaságiadó-csoport tagjaiként teljesítsék adókötelezettségüket. A csoportadózás nem jelent előnyt az adókedvezmények felhasználása szempontjából, és a tagok veszteségeit is csak a következő adóévekben érvényesítheti a csoport a veszteség felhasználás általános szabályainak megfelelően. Miért lehet érdemes mégis csoportosulni? Összefoglaltuk.
Tisztelt Szakértő! X Kft. (egyszemélyes) alapít egy Y Kft.-t 3 millió forint törzstőkével, amit X Kft. átutal Y Kft. számlájára. A törzstőke fizetését hogyan kell könyvelni, milyen konkrét könyvelési tételek vannak? Ezek után a két cég kapcsolt lesz? És kell transzferárszabályzatot készíteni? Válaszuk előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő! Közhasznú nonprofit társaság vagyunk, érvényes közszolgáltatási szerződéssel rendelkezünk. Úgy olvastam, a közhasznú nonprofit társaságok mentességet élveznek a nyilvántartás alól! Fontos lenne egy folyamatban lévő NAV vizsgálathoz. Köszönettel
A jellemző formai és tartalmi hibák bemutatását követően a NAV a transzferárazás témájában az összehasonlító adatok megképzéséhez használt adatbázisszűrési hibákból közölt néhányat.
A jellemző formai hibák bemutatását követően a NAV az elmúlt időszakban a transzferár területen végzett ellenőrzések során tapasztalt tipikusnak mondható tartalmi hibákat mutatja be.
A transzferárral kapcsolatos előírások számos teendő teljesítésére kötelezik az érintetteket. A NAV összeszedte az ellenőrzésok során tapasztalt hibákat.
2018. május 7-én két új tájékoztató is megjelent az adóhatóság honlapján, mely iránymutatásként szolgál a 2017. november 17-étől hatályos, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet alapján elkészítendő transzferár nyilvántartáshoz.
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaságról az alábbi adatok állnak rendelkezésre: "A" Kft.: Árbevétel: 200 millió Ft Mérlegfőösszeg: 150 millió Ft Létszám: 6 fő "B" Zrt.: Árbevétel: 900 millió Ft Mérlegfőösszeg: 1.500 millió Ft Létszám: 31 fő. "B" Zrt. többségi tulajdonosa az apa 80 százalékban, ebben a gazdasági társaságban a fiának is van kisebb tulajdoni hányada (1%), az apa vezérigazgató, a fiú itt nem. "A" Kft.-ben a "B"-Zrt.-ben lévő fiú az ügyvezető, de tulajdona nincs a kft.-ben, az az édesanyjáé és a testvéréé 50-50 százalékban, de ők csak tulajdonosok, akik egyben az "A" Zrt.-ben lévő apának a közeli hozzátartozói (feleség, lány). A két gazdasági társaság között évente 50 millió forintot meghaladó szolgáltatási és termékértékesítési ügylet bonyolódik. Mind a kettő cég mezőgazdasági ágazatban tevékenykedik. Szükséges-e a felek között transzferár- vagy bármilyen nyilvántartás az adott évi ügyletekről?
Tisztelt Szakértő! Cégcsoportunkban lévő két cég ügyvezetőn keresztül kapcsolt viszonyba került egymással. Középvállalkozás lévén jogszabály szerint transzferár-nyilvántartási kötelezettségünk van. Egy szakmai fórumon hangzott el, hogy amennyiben két cég között közös ügyvezetés által kapcsolt viszony keletkezik, köthető egy olyan megállapodás a két cég között, hogy a kapcsoltságot eredményező közös ügyvezető nem ír alá a két cég között semmilyen szerződést. Ez által a transzferár-nyilvántartási kötelezettség megszűnik. Természetesen más aláírásra jogosult ügyvezetővel rendelkezik mindkét cég. Legyen szíves a fenti témában tájékoztatást adni. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Ügyfelünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság. Tevékenységi köre a klasszikus értelemben vett városüzemeltetés (kertészet, közterületek takarítása, temetők gondozása... ), valamint van építészeti részlege is. Ez a részleg végzi az önkormányzat megrendelése alapján az egyes utcák, közterületek, közintézmények felújítását, karbantartását. Ezek a munkák akár több tízmillió forint értékűek is lehetnek. Kérdésem a következő: szükséges-e a kft.-nek alkalmazni a transzferár-nyilvántartásra vonatkozó előírásokat, vonatkoznak-e rá a kapcsolt vállalkozások előírásai, különös tekintettel a taotörvény 18. §-ában foglaltakra? Várom megtisztelő válaszukat. Köszönettel: Weisz Teréz
A transzferár-kötelezettség még ma is az egyik legnagyobb terhet jelentő adókötelezettségek közé tartozik. Emiatt érdemes kihasználni a jogszabály biztosította könnyítési lehetőségeket.
Az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzfer árképzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről szóló állásfoglalás (2006/C 176/01) a „masterfile concept” alkalmazását és szabályait foglalja össze. Magyarország elfogadta a magatartási kódex tartalmát, és igyekezett annak megfelelő szabályokat alkotni, de – mint eddig oly sokszor – most is túllőtt a célon…
Az újonnan megjelent NGM rendelet olvasásakor olyan érzés foghat el minket, mintha a jogalkotó nem lenne tisztában a transzferár-nyilvántartások készítésének céljával, így pedig nehéz jó előírásokat alkotni…
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték