A jellemző formai hibák bemutatását követően a NAV az elmúlt időszakban a transzferár területen végzett ellenőrzések során tapasztalt tipikusnak mondható tartalmi hibákat mutatja be.
A transzferárral kapcsolatos előírások számos teendő teljesítésére kötelezik az érintetteket. A NAV összeszedte az ellenőrzésok során tapasztalt hibákat.
2018. május 7-én két új tájékoztató is megjelent az adóhatóság honlapján, mely iránymutatásként szolgál a 2017. november 17-étől hatályos, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet alapján elkészítendő transzferár nyilvántartáshoz.
Tisztelt Szakértő! Két gazdasági társaságról az alábbi adatok állnak rendelkezésre: "A" Kft.: Árbevétel: 200 millió Ft Mérlegfőösszeg: 150 millió Ft Létszám: 6 fő "B" Zrt.: Árbevétel: 900 millió Ft Mérlegfőösszeg: 1.500 millió Ft Létszám: 31 fő. "B" Zrt. többségi tulajdonosa az apa 80 százalékban, ebben a gazdasági társaságban a fiának is van kisebb tulajdoni hányada (1%), az apa vezérigazgató, a fiú itt nem. "A" Kft.-ben a "B"-Zrt.-ben lévő fiú az ügyvezető, de tulajdona nincs a kft.-ben, az az édesanyjáé és a testvéréé 50-50 százalékban, de ők csak tulajdonosok, akik egyben az "A" Zrt.-ben lévő apának a közeli hozzátartozói (feleség, lány). A két gazdasági társaság között évente 50 millió forintot meghaladó szolgáltatási és termékértékesítési ügylet bonyolódik. Mind a kettő cég mezőgazdasági ágazatban tevékenykedik. Szükséges-e a felek között transzferár- vagy bármilyen nyilvántartás az adott évi ügyletekről?
Tisztelt Szakértő! Cégcsoportunkban lévő két cég ügyvezetőn keresztül kapcsolt viszonyba került egymással. Középvállalkozás lévén jogszabály szerint transzferár-nyilvántartási kötelezettségünk van. Egy szakmai fórumon hangzott el, hogy amennyiben két cég között közös ügyvezetés által kapcsolt viszony keletkezik, köthető egy olyan megállapodás a két cég között, hogy a kapcsoltságot eredményező közös ügyvezető nem ír alá a két cég között semmilyen szerződést. Ez által a transzferár-nyilvántartási kötelezettség megszűnik. Természetesen más aláírásra jogosult ügyvezetővel rendelkezik mindkét cég. Legyen szíves a fenti témában tájékoztatást adni. Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz. Ügyfelünk 100%-ban önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság. Tevékenységi köre a klasszikus értelemben vett városüzemeltetés (kertészet, közterületek takarítása, temetők gondozása... ), valamint van építészeti részlege is. Ez a részleg végzi az önkormányzat megrendelése alapján az egyes utcák, közterületek, közintézmények felújítását, karbantartását. Ezek a munkák akár több tízmillió forint értékűek is lehetnek. Kérdésem a következő: szükséges-e a kft.-nek alkalmazni a transzferár-nyilvántartásra vonatkozó előírásokat, vonatkoznak-e rá a kapcsolt vállalkozások előírásai, különös tekintettel a taotörvény 18. §-ában foglaltakra? Várom megtisztelő válaszukat. Köszönettel: Weisz Teréz
A transzferár-kötelezettség még ma is az egyik legnagyobb terhet jelentő adókötelezettségek közé tartozik. Emiatt érdemes kihasználni a jogszabály biztosította könnyítési lehetőségeket.
Az Európai Unióban található kapcsolt vállalkozások transzfer árképzési dokumentációjára (EU TPD) vonatkozó magatartási kódexről szóló állásfoglalás (2006/C 176/01) a „masterfile concept” alkalmazását és szabályait foglalja össze. Magyarország elfogadta a magatartási kódex tartalmát, és igyekezett annak megfelelő szabályokat alkotni, de – mint eddig oly sokszor – most is túllőtt a célon…
Az újonnan megjelent NGM rendelet olvasásakor olyan érzés foghat el minket, mintha a jogalkotó nem lenne tisztában a transzferár-nyilvántartások készítésének céljával, így pedig nehéz jó előírásokat alkotni…
Egyszemélyes kft. ügyvezetője vagyok. Házastársam egy másik kft. 81 százalékos részesedésű tagja és ügyvezetője. Az egyszemélyes kft. ingatlant és járműveket ad bérbe a másik kft.-nek. Kapcsolt vállalkozás vagyunk-e, és kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni 2017-ben, ha mindkét kft. kkv-nak minősül?
Önkormányzatoknál és 100 százalékos tulajdonukban álló cégeknél kell-e transzferár-nyilvántartást vezetni a jelenlegi, illetve az új szabályok szerint?
A Magyar Közlöny 169. számában jelent meg a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló rendelet. A legfontosabb változásokat ismertetjük.
Tízezres nagyságrendre tehető Magyarországon azoknak a vállalkozásoknak a száma, amelyeknek jelentős adminisztrációs többletterhekkel és növekvő adózási kockázatokkal kell szembenézniük 2018-tól. Ennek oka az a tegnap kihirdetett NGM rendelet, amely a nemzetközi adóelkerülés nehezítését célzó globális törekvésekkel összhangban hazánkban is kötelezővé teszi az érintett cégeknek a kétlépcsős nyilvántartási forma alkalmazását transzferár-dokumentációjuk elkészítése során. A szabályozás a kizárólag belföldi jelenléttel bíró kapcsolt vállalkozásokra ugyanúgy vonatkozik, mint a nemzetközi cégcsoportokra.
Akkor sem volt könnyű a kisadózó vállalkozásoknak az alanyi adómentes határon belül maradni, amikor még annak korlátja ugyanúgy évi 6 millió forint volt, mint a kata bevételi értékhatára, nemhogy idén, amikor a két összeg között négymillió forint az eltérés. Mikor számít valójában bevételnek a bevétel az alanyi adómentesség 8 millió forintos összeghatára, illetve a kisadózói bevételek 12 millió forintos limitje szempontjából?
Tisztelt Szakértő! Az alábbi két esetre kérném állásfoglalását (az általam helyesnek vélt adózással vezettem le a két kérdést, amely nem biztos, hogy megfelelő. 1.) Máltai magánszemély Magyarországon céget alapít. Az adózás a belföldi szabályok szerint történik... osztalékfizetéskor a vállalkozás a kettős adós egyezmény alapján 15 százalék szja-t levon az osztalékból, ehót nem fizet, ha rendelkezik igazolással, hogy Máltán biztosított? Az egyezmény rendelkezik-e arról, hogy Máltán ezt az ottani adóba beszámíthatja? 2.) Ugyanez az eset annyi különbséggel, hogy nem magánszemélyként, hanem a máltai cég leányvállalataként alapít vállalkozást. Osztalékfizetéskor nem kell adót vonni, a máltai anyavállalat bevételként fogja könyvelni? Van esetleg olyan tényező, amit még figyelembe kell venni (például transzferár)? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték