hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tudnivalók a transzferárról – Fődokumentum

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

Mit kell tudni a transzferárral kapcsolatos fődokumentumról, mit kell tenni, ha az adózó nem kapta meg a szükséges adatokat? Összefoglaltuk.

2018. január 1-jétől új transzferár dokumentációs rendelet lépett hatályba, a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet), ami a korábbiakhoz képest eltérő struktúrájú és felépítésű transzferár nyilvántartás elkészítését teszi szükségessé. Ezzel kapcsolatban többféle kérdés merülhet fel a gyakorlatban, ezekből szemezgetünk.

1. A fődokumentum elkészítéséért ki a felelős?

A multinacionális vállalatcsoportoknál jellemzően az anyavállalatnál állnak rendelkezésre az adatok a transzferár-nyilvántartás fődokumentumához. Mindazonáltal minden vállalkozásnak magának kell arról gondoskodnia, hogy a transzferár-nyilvántartása szerves részét képező fődokumentum a rendelkezésére álljon a megfelelő határidőben megfelelő tartalommal. A fődokumentumot gyakorlatilag a csoport bármely tagja elkészítheti, jogi szempontból azonban az adózónak kell elkészítenie (nem az anyavállalatának), a fődokumentumért is az adózó felel [Rendelet 4.§ (1) bekezdés, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 230. §].

Olyan csoportok esetében, ahol magánszemélyek a végső többségi tulajdonosok, és nincs szerződés vagy megállapodás a kapcsolt cégek között a fődokumentum készítésére, akadályba ütközhet a szükséges adatok begyűjtése, ugyanis szerződés hiányában a társaságok üzleti titokra hivatkozva nem adnak át egymásnak adatokat.

Az adózó felelőssége a fődokumentumhoz szükséges adatok megszerzése. Abban az esetben, ha a magyar adózó a szükséges adatokhoz nem fér hozzá, vagy hiányos fődokumentum áll csak rendelkezésére, az adózóra mulasztási bírság szabható ki az Art. 230. §-a alapján. A Rendelet 4. § (1) bekezdése szerint a nyilvántartás fődokumentumból és helyi dokumentumból áll, ebből következően a dokumentumok bármelyikének hiánya esetén a nyilvántartási kötelezettség nem tekinthető teljesítettnek.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből kiderül, mire számíthat az adózó hiányzó adatok esetén, illetve mi a teendő eltérő számviteli elvek alkalmazása esetén?

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Csed új munkaviszony esetén

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Iparűzésiadó-előleg módosítása önellenőrzéssel

dr. Juhász Péter

jogász-adószakértő

HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink