A nap kérdése: kell-e gazdaboltot üzemeltető egyéni vállalkozónak élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetnie? Ha igen, hogyan számoljon?

Megosztás Tetszik

Egy egyéni vállalkozó gazdaboltot üzemeltet, mindenféle mezőgazdasági terméket értékesít, természetesen vegyszereket is. Kell-e élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetnie? Ha igen, milyen mértékben? Mivel egyszeres könyvelés keretében nem lehet megosztani a vegyszereket és egyéb árukat, ki kell gyűjteni ezeket? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre Kneitner Lea okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen, főszabály szerint kell élelmiszerlánc-felügyeleti díjat fizetni, ha az egyéni vállalkozó gazdaboltként olyan termékeket forgalmaz, amelyek az Éltv. 47/B § (2) szerinti körbe tartoznak. Idetartozik többek között az élelmiszer- vagy takarmánytermelési célból termesztett növény, vetőmag, növényi termék forgalmazása, valamint a növényvédő szer, termésnövelő anyag és EK-műtrágya forgalmazása is. A Nébih tájékoztatója ezt külön is felsorolja.

Van azonban egy fontos könnyítés: ha az adózó elsődlegesen végső fogyasztó számára értékesítő és a Kkv tv. szerint mikrovállalkozás, akkor a díj évi 20 000 forint, kisvállalkozásnál évi 700 000 forint lehet; ezek helyett választható az általános, 0,1 százalékos számítás is. A NAV külön kiemeli, hogy ha a bevétel túlnyomó része nem végső fogyasztónak, hanem vállalkozásoknak történő értékesítésből származik, akkor a fix összegű szabály nem alkalmazható, és marad az általános számítás.

A kérdésedre, hogy „ki kell-e gyűjteni a vegyszereket és egyéb árukat”: igen, ha vannak nem felügyeletidíj-köteles áruk is, akkor a bevételt el kell különíteni, mert nem a teljes boltforgalom után kell automatikusan fizetni, hanem csak a felügyeletidíj-köteles tevékenység bevétele után. A NAV GYIK is úgy fogalmaz, hogy a díjalap a felügyeletidíj-köteles tevékenység utáni nettó árbevétel/bevétel.

Gyakorlatban tehát ez így néz ki:

• ha a gazdaboltban forgalmazott termékek döntő része ilyen körbe tartozik, akkor szinte a teljes releváns bolti bevétel díjalap lehet;
• ha vannak olyan „egyéb áruk” is, amelyek nem tartoznak az Éltv. 47/B § (2) alá, akkor azokat külön nyilván kell tartani;
• ha a bolt főként lakosságnak értékesít és mikrovállalkozás, akkor sokszor a 20 000 forint/év fix díj a legegyszerűbb;
• ha viszont főként termelőknek, vállalkozóknak, gazdálkodóknak értékesít, akkor jellemzően a 0,1 százalékos szabályt kell alkalmazni.

Még egy gyakorlati kapaszkodó: a NAV GYIK szerint a felügyeletidíj-köteles tevékenységek Nébih-féle TEÁOR-listája nyilvánosan elérhető, ez segíthet annak eldöntésében, hogy az adott gazdabolti termékkörből mi tartozik bele és mi nem.

Kapcsolódó cikkünk: NAV: több határidő is lejár június 1-jén éjfélkor