adozona.hu
Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése devizában vagy valutában: milyen árfolyamot kell használni?
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Forintban_jovahagyott_osztalek_kifizetese_d_J77DWT
Forintban jóváhagyott osztalék kifizetése devizában vagy valutában: milyen árfolyamot kell használni?
Egy forintban könyvelő gazdasági társaság a forintban jóváhagyott és számfejtett nettó osztalékot a saját valutapénztárából vagy devizaszámlájáról szeretné kifizetni a tulajdonosoknak. A cég arra keresi a választ, hogy milyen árfolyamot kell alkalmazni, továbbá külföldi pénznemben szerzett bevételnek minősül-e ez az osztalék az szja-törvény szerint. A kérdésre Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Gazdasági társaság forintban vezeti könyveit, forintban jóváhagyott osztalékot fizet ki a tulajdonosoknak. Forintban történik a számfejtés. A társaságnak a valutapénztárban/devizaszámlán rendelkezésre áll az adott összeg, így valutában/devizában szeretné kifizetni a tagnak az osztalékot. Kérdésünk az, hogy ebben az esetben milyen árfolyamot kell alkalmazni az átváltásra? Ez az osztalék megfelel-e az szja-törvény 5–6. § szerinti külföldi pénznemben keletkezett bevételnek/osztaléknak, hiszen a bruttó bevétel és az szja megállapítása forintban történik, és csak a nettó kifizetés történik valutában? Dönthet-e a taggyűlés határozatban az osztalék kifizetésének árfolyamáról? Ha a társaság számviteli politikájában az MNB árfolyamot választotta, akkor valutapénztár-átlagárfolyamon, MNB-árfolyamon, illetve, ha bankból utalja el, akkor a cég devizabankjának árfolyamán (könyvelés szerinti átlagárfolyamon, vagy eladási árfolyamon, vagy MNB árfolyamon, illetve számított átlagárfolyamon) kell átváltani?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
A taggyűlés forintban hagyta jóvá az osztalékot, és a számfejtés is forintban történik, ezért a magánszemély bevétele forintban keletkezik. Az szja-törvény 6. §-a szerinti átszámítási szabályokat így nem kell alkalmazni. A bruttó osztalékot, a 15 százalékos szja-t és a 13 százalékos szochót forintban kell megállapítani, a szochót a szocho-törvény szerinti felső határ figyelembevételével. A nettó forintösszeg valutában vagy devizában történő átadása a forintkötelezettség más pénznemben történő teljesítése. Ehhez a felek megállapodása szükséges, de a bevételt nem teszi külföldi pénznemben keletkezett bevétellé.
A kérdésben háromféle árfolyam keveredik, ezeket érdemes elválasztani egymástól. A számviteli politikában választott MNB-árfolyam a devizatételek bekerüléskori nyilvántartását, könyvelését szabályozza. Arra a kérdésre válaszolva, hogy hány euró vagy dollár illeti meg a tagot, a taggyűlés határozatban vagy a taggal kötött megállapodásban rögzítheti az átváltás módját, például a kifizetés napján érvényes MNB-árfolyamként vagy a számlavezető bank eladási árfolyamaként. Az alkalmazott árfolyam nem térhet el indokolatlanul a piaci árfolyamtól, mert az ebből eredő többlet a tagnál adóköteles jövedelemnek minősülhet.
A kérdésben felbukkanó harmadik árfolyam a kivezetési, könyv szerinti árfolyam. A forintban nyilvántartott osztalékkötelezettség a könyv szerinti forintértéken szűnik meg. A valutapénztárból vagy devizaszámláról kiadott összeget pénztári és banki kifizetésnél egyaránt az Szt. 60. §-a alapján, a számviteli politikában választott módszerrel (átlagárfolyamon vagy FIFO-módszerrel) kell kivezetni. A két forintérték különbözete a társaságnál pénzügyi műveletek bevételeként vagy ráfordításaként elszámolandó realizált árfolyam-különbözet. A tag adókötelezettségét ez nem érinti.
Hozzászólások (0)