Nem tágít a kormány: nyakunkon marad a rendeleti kormányzás

Megosztás Tetszik

November 19-étől további 180 nappal, 2025. május 18-áig meghosszabbítaná a kormány a veszélyhelyzetet. Az erről szóló törvénymódosítási javaslatról ma fejtették ki álláspontjukat az országgyűlési képviselők a parlament ülésén.

A kormány két évvel ezelőtt, 2022. november 1-jén hirdette ki a háborús veszélyhelyzetet, így jelen állás szerint több mint két és fél évig eltart ez az állapot, amikor hetente több alkalommal módosít a kormány különféle törvényeket rendeletekkel, szakmai indoklás nélkül, az orosz-ukrán háborúra hivatkozva.

Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára expozéjában közölte: a kormány nem korlátlan felhatalmazást kér az Országgyűléstől, hiszen a törvényjavaslatban szereplő időkorlát, valamint az Országgyűlés felé fennálló, az alaptörvényben is rögzített, közjogi, politikai felelősséget érvényre juttató tájékoztatási kötelezettség egyértelműen biztosítja a parlamenti kontroll érvényesülését.

Hozzátette: a kormánynak az is kötelezettsége, hogy ha a háború és a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, akkor kezdeményezze a veszélyhelyzet megszüntetését. Emlékeztetett: a veszélyhelyzet ideje alatt a kormány rendkívüli intézkedésekkel próbált enyhíteni a fellépő negatív helyzeteken, így egyebek mellett a rezsivédelmi alappal és az ehhez kapcsolódó pluszforrások bevonásával küzdött az elszabaduló energiaárak ellen.

Az államtitkár arra a képviselői kérdésre, hogy összefüggnek-e a veszélyhelyzeti rendeletek a veszélyhelyzettel és annak orvoslására szolgálnak-e, úgy reagált: ezen intézkedések politikai kontrollját az Országgyűlés, alkotmányossági kontrollját pedig az Alkotmánybíróság (Ab) látja el. Jelezte: az Ab egyetlen veszélyhelyzeti kormányrendelet sem semmisített meg eddig, annak ellenére, hogy voltak ilyen indítványok.

A kormányzat számos olyan ügyre használja a helyzet adta, korábbinál nagyobb játékteret, ami "még véletlenül sincs összefüggésben" a kormány által indokként megjelölt veszélyhelyzettel – kifogásolta felszólalásában a Demokratikus Koalíció (DK) képviseletében Sebián-Petrovszki László. Példaként hozta fel, hogy ilyen módon parkolási és adóbevételeket vontak el az önkormányzatoktól, a kompenzációból pedig szerinte jórészt kormánypárti vezetésű települések kaptak, elvették Göd Samsung-gyárból származó adóbevételeit, majd különleges gazdasági övezetnek minősítették a projektet, módosították az országos népszavazás megrendezhetőségének szabályait, egyes adótitokkal kapcsolatos rendelkezéseket, szűkíttették a tanári sztrájkjogot, valamint embercsempészeket bocsátottak szabadon.

A DK frakciója eddig sem támogatta és most sem szavazza meg a veszélyhelyzet bevezetését, illetve meghosszabbítását, mert szerintük a kormányzat nem megfelelő módon él ezzel az – amúgy létjogosultsággal bíró – eszközzel, és nem áll fenn olyan helyzet, ami indokolná a veszélyhelyzet fenntartását.

A veszélyhelyzeti kormányzás "visszaélésekre adhat és adott is lehetőséget" – szögezte le a vitában Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka. Szavai szerint "a háborús veszélyhelyzet egy politikai trükk, a hatalommal való visszaélés eszköze a fideszes képviselők, politikusok számára", mivel "a rendeletalkotás gyorsabb, és kisebb a nyilvánossága", mint a törvényhozási útnak.