Tisztelt Szakértők! Az alábbi kérdésben kérném szíves segítségét. Egy két személyes kft. ügyvezetője megbízásos jogviszonyban van. Fizeti a minimumjárulékot, mert nincs más jogviszonya. A társasági szerződés szerint is megbízásban látja el a teendőit. Most szeretnénk munkaviszonyba átrakni. Kell-e ehhez társasági szerződést módosítani, vagy elég egy taggyűlési határozattal eldönteni? Köszönettel: Török Tamás
Tisztelt Szakértő! Egy kft. két tulajdonosa és egyben ügyvezetője közül az egyik személy családi gazdaság vezetője is egyben. A családi gazdaság vezetője a kft.-ben 20 százalékos üzletrésszel rendelkezik. A társasági szerződés szerint megbízási jogviszony keretében látja el ügyvezetői tisztségét. Az elmúlt 5 évben a családi gazdaságban volt biztosított, ahol negyedévente megfizette az előző év alapján kiszámított 10 százalékos illetve 4 százalékos járulékokat. Tudjuk, hogy így nem helyes. Kérdésem, hogy milyen lehetősége van családi gazdaság vezetőjének a kft.-ben lévő jogviszonya rendezésére? Elegendő-e a mindenkori minimálbér 30 százalékát éppen meghaladó összeg erejééig megbízási díj után bevallani és megfizetni a járulékot? Megtehetjük-e ezt visszamenőleg 5 évre? Előre is köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértők! Lehetséges-e az egy nonprofit kft.-ben, hogy az ügyvezetőnek legyen egy általános és egy szakmai helyettese, szervezeti ábra alapján? Hogy ne kelljen eseti meghatalmazásokat gyártani például szabadságolások esetén, vagy szakmai kérdések felmerülésekor. Ha lehetséges, szükséges-e a helyettes bejegyzése a cégbíróságon (társasági szerződést kell-e módosítani), vagy elég egy taggyűlési határozat a kinevezésről? Mennyire részletesen kell megnevezni azokat a területeket, ahol a helyettes eljárhat a cég érdekében? Ha két helyettes van, akkor mind a kettejük esetében külön-külön meg kell ezt tenni? Ezt nyomatékosítani kell a munkaszerződésben, vagy elég a munkáltató egyoldalú nyilatkozata erről, vagy egy szabályzat? Mit szükséges ehhez módosítani? Jól gondolom, hogy helyettes nem csak vezető állású munkavállaló lehet? De célszerű? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kft. ügyvezetője, aki személyesen is közreműködik, munkaviszony keretében szeretné ezeket a feladatokat ellátni. A cégnél egy ügyvezető (aki a nevezett személy), illetve egy cégvezető van. Kérdésem, hogy a cégvezető munkáltatóként aláírhatja-e a munkaszerződést, valamint módosítani kell-e a társasági szerződést?
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaság végelszámolást szeretne kezdeni, de van 7 millió forint tagi hitele. Az eredménytartaléka 7 millió forint. Van-e törvényi akadálya annak, hogy a tagok 7 millió forint pótbefizetést teljesítsenek a veszteségek fedezetére (erre a társasági szerződésük lehetőséget ad), majd ebből visszafizetésre kerüljön a 7 millió forint tagi hitel. Amennyiben ezt nem tudják készpénzben, vagy banki átutalással rendezni, megfelelő-e, ha pénzmozgás nélküli, (kompenzációs) megállapodást írnak. Így a tagi hitel már nem volna akadálya a végelszámolásnak. Válaszukat előre is köszönöm! Várnainé Mizsei Gabriella
2019. évtől nyugdíjasként alkalmazott (tulajdonos, tag, ügyvezető), akinek a társasági szerződésben megbízási munkaviszonyban kell ellátnia az ügyvezetést, az ügyvezetői feladatokért nem vesz fel jövedelmet, csak a nyugdíjas munkaviszonyban meghatározott más feladatokat lát el. Kell-e a 0 ft-ért ellátott (más ügyvezető is van) ügyvezetés után is 7500 forint ehot fizetnie? Köszönöm válaszát! H. Zs.
Tisztelt Válaszadó! Egy betéti társaságban a kültag jelenleg nem működik közre személyesen, a társasági szerződés is így rendelkezik. A közeljövőben a bt. új tevékenységet venne fel, amelyet viszont a kültag látna el. Kérdésem: ahhoz, hogy a kültag személyesen közreműködhessen, elegendő-e egy taggyűlési határozat, vagy a társasági szerződés módosítására van szükség? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A nyugdíjas társas vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét miként befolyásolják a 2020.07.01-től életbe lépő változások? Például: idén nyugdíjkorhatárt betöltő társas vállalkozóknál érdemes volt módosítani a társasági szerződést, amennyiben abban az szerepelt, hogy megbízás alapján látja el ügyvezetői tevékenységét. Ha úgy módosítottuk, hogy munkaviszonyban lássa el a továbbiakban, akkor el tudta kerülni az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését a társas vállalkozó. Jövő július 1-jétől a megbízási jogviszony is járulékmentes lesz. Érinti ez a egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget? Szükséges-e módosítani a társasági szerződést a 2020. július 01-jét követően nyugdíjba vonuló társas vállalkozók esetében, hogy munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, vagy maradhat a megbízás is, anélkül, hogy eszo-t kellene fizetnie? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A társasági szerződésben az szerepel, hogy az ügyvezetést megbízásban látom el. Mivel nyugdíjas vagyok 10 éve, 2019. január 1-jétől csináltunk egy munkaszerződést, hogy az ügyvezetést és a könyvelési feladatokat munkaviszonyban látom el. Most a társasági szerződésemben írassam át, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látom el? Attól tartok, nehogy kevés legyen a munkaszerződés, ha nem iratom át a társasági szerződést. Válaszukat köszönöm.
Betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja elláthatja-e az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban 2019-ben, ha igen, a munkaszerződést ki írja alá (a kültag vagy a taggyűlés), a társasági szerződést kell-e módosítani? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2002. évben alakult társaságnál a társasági szerződésben az ügyvezető tag jogviszonya társas vállalkozó. Három éve nyugdíjas, és ellátja az ügyvezetői teendőket, fizeti a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, jövedelme utána 10 százalék nyugdíjjárulékot. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő, ha az idén a továbbiakban munkaviszonyosként látná el teendőit, kell-e társasági szerződést módosítani?
Katás bt.- nek csak az egyik tagja katás. Osztalékkifizetésnél a társasági szerződésben nem éltek az osztalékeltérítés lehetőségével. Tulajdoni részük arányában részesülnek az osztalékból, ami 50-50%, így gyakorlatilag a bevétel 50%-a után adózni kellene. Megteheti-e a bt., hogy osztalékfizetés előtt módosítja a társasági szerződést, a nyereséget 99%-ban a kataalany kapná meg, és így csak 1% lenne az adózatlan rész? Előadásokon kihangsúlyozták, hogy költségelszámolásra nincs lehetőség. Jól értelmezem, hogy osztalékról való döntés esetén a teljes bevételt kell számításba venni, függetlenül attól, hogy voltak az év során felmerült költségek? Mi a helyzet, ha osztalékról nem döntöttek a tárgyévet követően, és a nem katás tulajdonosnál következik be tulajdonosváltás? A belépő új tulajdonosnak a nyereségből való részesedése 1%. Ebben az esetben akár több év felhalmozódott nyereségét (bevételét) le lehet osztani az új tulajdonosra? Köszönettel: Hné
Egyszemélyes kft.-ről van szó, 3,2 milliós jegyzett tőkével. Sajnos 2016-2017. évben negatív a cég saját tőkéje ( -1,5 millió, illetve -1,2 millió forint). A társasági szerződésben nem szerepel a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettség. A 2017. évi beszámoló elfogadásánál taghatározatban határozta a pótbefizetést. Nem láttam még a 2018. évről beszámolóját, hogy rendezte volna. De úgy tudom, hogy ha társasági szerződéseben nem rögzítették a pótbefizetést, akkor NAV nem fogadja el ezt a rendezési formát? Van-e lehetőség 2019. évben a jegyzett tőke emelésére? Várható-e a cégbírósági kényszertörlés? Így az új ügyvezető nyakára venné az 5 évre vezetői tisztségviselőtől való eltiltást is. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alábbiakban kérném a segítségét. Adott egy kft,, melyben egy személy a tulajdonos és az ügyvezető is. Milyen előrelátó intézkedéseket tud tenni cselekvőképtelensége esetére? Hol tud előre rendelkezni erről, társasági szerződésben, egyéb szerződésben, nyilatkozatban…? Segítségét előre köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A társas vállalkozások vezető tisztségviselői tevékenységüket többféle jogviszony keretében láthatják el. Tapasztalataim szerint a társasági szerződések jelentős része ezen jogviszonyt nem határozza meg, nem nevesíti. Kérdésem az, hogy van-e arra jogszabályi előírás, hogy ezen adat kötelezően megjelenjen a társasági szerződésben? Ha a jelenlegi társasági szerződésben nincs benne például az, hogy az ügyvezető munkaviszony keretében látja el tevékenységét, kell-e azt módosítani, vagy elegendő egy munkaszerződés megkötése a vezető tisztségviselői tevékenység munkaviszonyban való ellátására? Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték