Tisztelt Válaszadó! Egy betéti társaságban a kültag jelenleg nem működik közre személyesen, a társasági szerződés is így rendelkezik. A közeljövőben a bt. új tevékenységet venne fel, amelyet viszont a kültag látna el. Kérdésem: ahhoz, hogy a kültag személyesen közreműködhessen, elegendő-e egy taggyűlési határozat, vagy a társasági szerződés módosítására van szükség? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! A nyugdíjas társas vállalkozók egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét miként befolyásolják a 2020.07.01-től életbe lépő változások? Például: idén nyugdíjkorhatárt betöltő társas vállalkozóknál érdemes volt módosítani a társasági szerződést, amennyiben abban az szerepelt, hogy megbízás alapján látja el ügyvezetői tevékenységét. Ha úgy módosítottuk, hogy munkaviszonyban lássa el a továbbiakban, akkor el tudta kerülni az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetését a társas vállalkozó. Jövő július 1-jétől a megbízási jogviszony is járulékmentes lesz. Érinti ez a egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget? Szükséges-e módosítani a társasági szerződést a 2020. július 01-jét követően nyugdíjba vonuló társas vállalkozók esetében, hogy munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, vagy maradhat a megbízás is, anélkül, hogy eszo-t kellene fizetnie? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A társasági szerződésben az szerepel, hogy az ügyvezetést megbízásban látom el. Mivel nyugdíjas vagyok 10 éve, 2019. január 1-jétől csináltunk egy munkaszerződést, hogy az ügyvezetést és a könyvelési feladatokat munkaviszonyban látom el. Most a társasági szerződésemben írassam át, hogy az ügyvezetést munkaviszonyban látom el? Attól tartok, nehogy kevés legyen a munkaszerződés, ha nem iratom át a társasági szerződést. Válaszukat köszönöm.
Betéti társaság öregségi nyugdíjas beltagja elláthatja-e az ügyvezetői teendőket munkaviszonyban 2019-ben, ha igen, a munkaszerződést ki írja alá (a kültag vagy a taggyűlés), a társasági szerződést kell-e módosítani? Válaszukat köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A 2002. évben alakult társaságnál a társasági szerződésben az ügyvezető tag jogviszonya társas vállalkozó. Három éve nyugdíjas, és ellátja az ügyvezetői teendőket, fizeti a havi egészségügyi szolgáltatási járulékot, jövedelme utána 10 százalék nyugdíjjárulékot. A kérdésem az lenne, hogy mi a teendő, ha az idén a továbbiakban munkaviszonyosként látná el teendőit, kell-e társasági szerződést módosítani?
Katás bt.- nek csak az egyik tagja katás. Osztalékkifizetésnél a társasági szerződésben nem éltek az osztalékeltérítés lehetőségével. Tulajdoni részük arányában részesülnek az osztalékból, ami 50-50%, így gyakorlatilag a bevétel 50%-a után adózni kellene. Megteheti-e a bt., hogy osztalékfizetés előtt módosítja a társasági szerződést, a nyereséget 99%-ban a kataalany kapná meg, és így csak 1% lenne az adózatlan rész? Előadásokon kihangsúlyozták, hogy költségelszámolásra nincs lehetőség. Jól értelmezem, hogy osztalékról való döntés esetén a teljes bevételt kell számításba venni, függetlenül attól, hogy voltak az év során felmerült költségek? Mi a helyzet, ha osztalékról nem döntöttek a tárgyévet követően, és a nem katás tulajdonosnál következik be tulajdonosváltás? A belépő új tulajdonosnak a nyereségből való részesedése 1%. Ebben az esetben akár több év felhalmozódott nyereségét (bevételét) le lehet osztani az új tulajdonosra? Köszönettel: Hné
Egyszemélyes kft.-ről van szó, 3,2 milliós jegyzett tőkével. Sajnos 2016-2017. évben negatív a cég saját tőkéje ( -1,5 millió, illetve -1,2 millió forint). A társasági szerződésben nem szerepel a veszteség fedezetére pótbefizetési kötelezettség. A 2017. évi beszámoló elfogadásánál taghatározatban határozta a pótbefizetést. Nem láttam még a 2018. évről beszámolóját, hogy rendezte volna. De úgy tudom, hogy ha társasági szerződéseben nem rögzítették a pótbefizetést, akkor NAV nem fogadja el ezt a rendezési formát? Van-e lehetőség 2019. évben a jegyzett tőke emelésére? Várható-e a cégbírósági kényszertörlés? Így az új ügyvezető nyakára venné az 5 évre vezetői tisztségviselőtől való eltiltást is. Köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Alábbiakban kérném a segítségét. Adott egy kft,, melyben egy személy a tulajdonos és az ügyvezető is. Milyen előrelátó intézkedéseket tud tenni cselekvőképtelensége esetére? Hol tud előre rendelkezni erről, társasági szerződésben, egyéb szerződésben, nyilatkozatban…? Segítségét előre köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A társas vállalkozások vezető tisztségviselői tevékenységüket többféle jogviszony keretében láthatják el. Tapasztalataim szerint a társasági szerződések jelentős része ezen jogviszonyt nem határozza meg, nem nevesíti. Kérdésem az, hogy van-e arra jogszabályi előírás, hogy ezen adat kötelezően megjelenjen a társasági szerződésben? Ha a jelenlegi társasági szerződésben nincs benne például az, hogy az ügyvezető munkaviszony keretében látja el tevékenységét, kell-e azt módosítani, vagy elegendő egy munkaszerződés megkötése a vezető tisztségviselői tevékenység munkaviszonyban való ellátására? Köszönöm segítségüket: Rebák Sándor
Tisztelt Szakértő ! A jelenlegi jogszabályok alapján benne kell-e lennie a társasági szerződésben, ha az ügyvezető munkaviszonyban látja el tevékenységét? Ez esetben ki képviseli a munkáltatói jogokat, például az ügyvezető munkaszerződését ki írja alá a munkáltató részéről? Ezt is meg kell-e jelölni a társasági szerződésben ? Köszönettel
A Kúria a Pfv.V.20.024/2018/8. számú egyedi ügyben hozott határozatot. A felek arról pereskedtek, hogy az ügyvezetés megszűnésénél a korábbi munkaviszonyt vagy a megbízási jogviszonyt kell-e figyelembe venni.
Tisztel Szakértő! Társasági szerződésünket 2016. decemberben változtattuk, amit a taggyűlés is jóváhagyott. Változott a cég telephelye valamint a tagok nyereség-veszteség felosztása. Beltag 99 százalék, kültag 1 százalék. A vagyoni hozzájárulás mértéke változatlan maradt: beltag 10 ezer forint kültag 5000 forint. Szabályos-e így, ha nem, akkor mit lehet tenni, hogy a kültagnak továbbra is 1 százaléka maradjon? Veszteség esetén a kültag valóban a veszteség 1 százalékával felel? Házastársak esetén ez, hogyan alakul? Köszönöm a válaszát Egy olvasójuk.
Egyszemélyes kft. ügyvezetője vagyok, a társasági szerződés szerint megbízással, díjazás nélkül. 2019. január 1-jétől saját jogú nyugdíjasként munkaviszonyban is szeretnék dolgozni. Szükséges-e ezt a társasági szerződésben rögzíteni?
Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? A társasági szerződés jelenleg annyit tartalmaz, hogy a beltag részt vesz a társaság összes tevékenységében. Módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Várom szíves válaszukat! Köszönettel.
Egy társaság évekkel ezelőtt összeolvadt egy másik céggel, ahonnan "hozott magával" jóváhagyott osztalékot, továbbá annál a cégnél is volt jóváhagyott osztalék, amelybe a beolvadás megtörtént. Mindkét cég tulajdonosi köre megegyezett, a beolvadás során egy új tag is belépett, aki tőkeemelés folytán szerzett üzletrészt. A belépése előtt jóváhagyott osztalékból kell-e neki is juttatni? – kérdezte olvasónk. Kocsis Zoltán, a Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda ügyvezetője válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték