160 találat a(z) társasági szerződés cimkére
Nem katás tag osztaléka
Kérdés
Tisztelt Szakértő! 2015.01.01-től a nem katás tagnak osztalékból származó jövedelme keletkezik. Ezzel kapcsolatban kérdezem: – 2014. évben keletkezett nyereségre már vonatkoztatható ez a szabály, – a nyereség megállapításánál a bevétel csökkenthető-e a számlával igazolt költségekkel – függetlenül attól, hogy csak bevételi nyilvántartást vezetünk –, vagy a nyereség = a bevétellel, – társasági szerződés lehetőséget ad arra, hogy egyhangú határozat alapján a nyereség felosztása ne a vagyoni betét arányában történjen. Ez elegendő, vagy szükséges a társasági szerződés módosítása, hogy az arányoktól eltérjünk, – korábban a keletkezett nyereség egyéb jövedelemnek minősült. Mi van akkor, ha ezt még nem rendeztük a nem katás tagokkal. Van erre vonatkozóan határidő? ( Az osztalék felvételére tudom, hogy nincs.) Köszönettel Kovács Dezsőné
Társas vállalkozó személyes közreműködése
Kérdés
Egy általunk könyvelt kft.-nél munkaügyi ellenőrzés történt. A kft. két magánszemély tagból áll, ahol az egyik tag – aki a kft. ügyvezetője – heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat nulla forintért, a másik tag heti 30 órában, munkaviszonyban dolgozik a kft.-ben eladóként. A kft. egy üzletet üzemeltet, aminek a nyitvatartási ideje hétköznap napi 9 óra, és szombaton is nyitva van fél napot. A 30 órában foglalkoztatott munkavállalót (aki a kft. tagja is) a munkaideje letelte után a kft. másik tagja (aki az ügyvezető) váltja fel, és ő látja el az eladói feladatokat. Az ellenőrzés során azt a megállapítást tette a munkaügyi felügyelőség, hogy az ügyvezető nem állhat a pult mögé eladóként dolgozni, mivel neki az ügyvezetésre van megbízása, és a társasági szerződésben személyes közreműködésre nincs hivatkozás, ezért ajánlották, hogy jelentsük be az adóhatóság felé T1041-es nyomtatványon, mint munkavállaló dolgozót eladóként heti 19 órában, ahogy a bolt nyitvatartási ideje megkívánja. (Egy munkaügyi előadáson felvetettem ezt a problémát, ahol az előadó azt tanácsolta, hogy megbízási jogviszonyban is elláthatja az ügyvezető az eladói munkakör feladatait.) A kft. ügyvezetőjét bejelentettük a T1041-es nyomtatványon, mint társas vállalkozó tagját heti 36 órás munkaviszony mellett. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, amiért díjazásban nem részesül, ezért nem képződik tb-jogviszonya, így T1041-es nyomtatványon bejelentési kötelezettsége.
Adhat-e cég tagja nem tagi kölcsönt a saját vállalkozásának?
Cikk
Egy társaság tagja nyújthat-e másféle kölcsönt saját vállalkozásának, mint tagit? – kérdezte olvasónk. Dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó szakértőnk válaszolt.
Osztalékfizetés tőkerendezés előtt
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult, és jelenleg is ennyi a tőkéje. A 2015. évben 12 500 eFt volt az adózott eredménye, ebből 10 000 eFt osztalék kifizetését határozta el, a többi 2500 eFt a továbbiakban az eredménytartalékban szerepel. 2016. évben a társaság kifizetheti-e az osztalékot (nem veszélyezteti a működést), ha még nem emelte fel a jegyzett tőkét 3000 eFt-ra? Ha kifizethető az osztalék, akkor kell-e nyilatkozni a taggyűlés felé, hogy nem veszélyezteti a kifizetés a működést, és be kell-e nyújtani a nyilatkozatot a cégbíróság felé? (A társasági szerződés még nem módosult az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően.) Válaszát előre is köszönöm: Pné Enikő
Pótbefizetés
Kérdés
Egy betéti társaság teljesíthet-e pótbefizetést, ha 10 éve működik és mindig volt egy kis nyeresége? Most üzlethelyiséget vásárolna, tevékenységét bővítené, de nincs elég pénze. A tagi kölcsönt szeretnénk ezzel elkerülni. A társasági szerződésbe a pótbefizetés lehetőségét beleíratnánk. Válaszukat köszönöm
Tartozásátvállalás tagi kölcsön esetében
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Az oldalukon lévő, Tagi kölcsön és illeték – SOS! című kérdés nyomán a kérdésem a következő volna: Adott egy végelszámoló bt., amelynek a beltagja tagi kölcsönt adott a bt.-nek. Ennek a magánszemélynek van egy kft.-ben 50% tulajdoni hányada. Átvállalhatja-e a tartozást a kft. a bt.-től, és ha igen, ennek mi a módja, kell-e társasági szerződést módosítani, tagi jegyzőkönyvet készíteni, mik a feltételei? Előre is köszönöm.
Osztalékfizetés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. 2016-ban év közben a társasági szerződésben megváltoztatta a osztalék tagok közötti felosztásának arányát, akkor azt mikortól kell alkalmazni, mert a 2015. évre jóváhagyott osztalék egy része lett még csak kifizetve a tagoknak, a még kifizethető osztalékot milyen arányban kell kifizetni? Köszönettel várom válaszát.
Beltag díjazása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A bt. által végzett szolgáltatást a beltag végzi, akinek van főállása máshol. Szabályos-e, ha a társasági szerződésben kikötik, hogy a tagok személyes közreműködésre nem kötelezettek, csak osztalékra tartanak igényt, és ez alapján csak osztalékot kap a munkát elvégző beltag (és a kültag is)? Válaszát előre is köszönöm!
Törzstőkeemelés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünkben törzstőkét szeretnénk emelni, de az eredménytartalék terhére. Ha lehetséges ez, a könyvelőnek milyen teendői vannak? Vagy csak jelzem az ügyvédnek, hogy eredménytartalék terhére történjen, és ez fog szerepelni a tárasasági szerződésben? Köszönöm.
Ügyvezető bejelentése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérem segítsen a következőt eldönteni: Egy új társaság ügyvezetőjét pontosan milyen dátummal kell bejelenteni? Mikor kezdődött az ő jogviszonya? Akkor, amikortól az adószám él? Vagy a társasági szerződés létrejöttével? Utóbbi esetében mi a helyes eljárás?Válaszát előre is köszönöm!
Társadalombiztositás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy kkt.-nál a társasági szerződésben az szerepel, hogy a társaság tagjai személyesen közreműködnek a társaság tevékenységében, és ezen tevékenységüket tagsági jogviszony keretében végzik. A kérdésem az lenne, hogy a kkt.-nak azt a tagját, aki nem ügyvezető és a társaságban nem működik személyesen közre, valamint van másutt fennálló heti 40 órás munkaviszonya, be kell-e jelenteni a NAV felé a T1041-esen és kell-e a 08-as bevallásban havonta 0-ásan adatot szolgáltatni róla? A társasági szerzödésben meghatározottak szerint, hogy személyesen közreműködik, ezt egy taggyűlési határozatban le lehet-e írni, hogy ténylegesen személyesen nem működik közre és jövedelmet nem vesz fel? Segítségüket köszönöm.
Evás bt. osztalék
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy evás bt. – amely a számviteli törvény hatálya alá tartozik – 2015. év folyamán magas pénzkészlettel rendelkezett. Negyedévente a "leevázott" pénzkészletből osztalékelőleg címén jövedelmet vettek ki a tagok. A társasági szerződés nem rendelkezik osztalékelőlegről. 1) Szabályosan tették ezt? Vagy csak a beszámoló elfogadása után, azaz 2016 májusában tehették volna meg – a beszámoló elfogadásakor –, hogy osztalékként kiveszik a 2015. évi leadózott jövedelmet? 2) Amennyiben csak a beszámoló után tehetik meg, akkor a sorrend már úgy alakul, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékot kell először felhasználni, tehát először 2016 májusában, ha jövedelemhez szeretnének jutni először, azt szja és eho mellett le kell adózni? Vagy a 2015. évi leadózott jövedelmet még kivehetik úgy, hogy az evás időszak előtti eredménytartalékhoz nem nyúlnak? Köszönettel.
Törzstőkeemelés betéti társaságnál
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Mennyire szabályszerű, ha egy betéti társaság tőkeemelése kapcsán a kültag február 15-én a bankba befizette ezen a jogcímen a pénzt, de a társasági szerződés módosítása március 15-ei keltezéssel dokumentálja ezt a gazdasági eseményt? Gyakorlatilag minden időpont a társasági szerződésben március 15. Cégbíróságra még nem kerültek az iratok. Ha esetleg nem teljesen szabályszerű az eljárás, milyen lehetőségeink vannak a korrekcióra? Válaszukat előre is köszönöm.
Ptk. alá bejelentkezés 3 millió forint feletti törzstőke esetén II.
Kérdés
Kedves Válaszadó! Olvastam sorait a tárgyban feltett kérdésemre, de nem igazán kaptam választ. A Ptké. 12 § (2) bekezdése ad általános előírást arra, hogy meddig szükséges a társasági szerződéseket összhangba hozni a Ptk. előírásaival. Ezt a részt válaszában ki is emelte. Viszont a jogszabály folytatódik a (3) bekezdéssel, ami kiegészíti, pontosítja az előző bekezdés előírását a következők szerint "(3) A létesítő okiratot a Ptk.-val összefüggésben nem kell módosítani, és erre vonatkozóan társasági határozatot sem kell csatolni, ha annak módosítása csak abból az okból volna szükséges, hogy a létesítő okirat - általános hivatkozásként - a Gt. rendelkezéseire utal. Közkereseti társaság és betéti társaság esetében nincs szükség továbbá a létesítő okirat módosítására kizárólag annak érdekében sem, hogy a létesítő okirat a társaság vezető tisztségviselőjét ügyvezetőként nevesítse. Ha azonban a létesítő okirat egyéb okból módosul, a társaság köteles az e bekezdésben foglalt változást is azon átvezetni." Kérdésem: álláspontja szerint miért nem vonatkozik az idézett (3) bekezdés azokra a társaságokra, amelyek törzstőkéje eléri a 3 millió forintot, és jelenleg saját elhatározásból nem kívánnának módosítani a társasági szerződésen? Kérem, indokolja meg, Ön szerint miért kell figyelmen kívül hagyni a (3) bekezdést. Köszönöm szépen.
Ptk. alá bejelentkezés 3 millió forint feletti törzstőke esetén
Kérdés
A Ptk. hatályba léptetéséről rendelkező eredeti törvény szerint nem kötelező csak azért módosítani a társasági szerződést, mert az a Gt.-re hivatkozik, hanem megengedett ilyen esetben a módosítást akkor végrehajtani, ha egyéb okok miatt a társasági szerződést módosítani szükséges. Ezzel ellentétes álláspont olvasható a "Kft.-k figyelem: van miről agyalni a tőkeemelési haladék ellenére is" című cikkben. Kérem a kérdéskörrel kapcsolatos jogi szakvéleményük megküldését. Köszönöm.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
