Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    168 találat a(z) társasági szerződés cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy kft. saját tőke elemei az alábbiak szerint néznek ki: 500 ezer jegyzett tőke, 3000 ezer lekötött tartalék pótbefizetésből, -3000 ezer eredménytartalék korábbi évek veszteségéből. Mérlegfőösszeg: 500 ezer. Szeretnénk a társaság tulajdonosainak üzletrészét megvásárolni. Kérdésem, hogy milyen módon történjen a üzletrész adásvétele, illetve a társasági szerződés módosítása úgy, hogy sem a jelenlegi, sem a jövőbeni tulajdonosoknak ne keletkezzen adó, illetve illetékfizetési kötelezettsége az ügyletből (se most, se később)? Ki emeljen a jogszabályi követelményeknek megfelelően jegyzett tőkét? Mi történik/történhet a saját tőke elemként kimutatott pótbefizetéssel? Előre is köszönöm válaszukat.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A következő kérdés megválaszolásához kérem szíves segítségét. Bt. beltagja munkaszerződést kötne saját vállalkozásával, bizonyos munkakör betöltésére. A 40 órás munkaviszonyban megfizetné a bérminimum járulékait, mellette a cég képviseletét megbízással nulla forintért látná el. Így a saját cégében lenne többes jogviszonyú társas vállalkozó, és nem kellene emelt járulékalap után fizetnie a járulékokat. Lehetséges-e ez a megoldás? Amennyiben az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban szeretné ellátni, módosítani kell-e a társasági szerződést, vagy elég ehhez a taggyűlés határozata? Köszönöm válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kell-e rendelkezzen munkavállalási engedéllyel orosz állampolgár ügyvezető – aki egyben a kft. tagja is – ahhoz, hogy ügyvezetői feladatokat láthasson el? A társasági szerződésben rögzítve lett, hogy munkaviszony keretében látja a személyes közreműködést igénylő feladatokat. Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Cím! Az alábbi kérdésekre kérem állásfoglalásukat: A hatályos jogszabályok alapján a bt. kültag milyen esetekben lehet ügyvezető? Egyedüli bt-beltag szülési szabadság, illetve gyermekgondozás miatt fizetés nélküli szabadságon van. Csak ügyvezetőként van bejelentve munkaviszonyban. Van-e arra lehetősége, hogy az ügyvezetést, képviseletet meghatalmazással átadja a könyvelőnek, vagy az alkalmazottnak vagy egy családtagjának, aki nem tagja a bt.-nek vagy a bt. kültagjának? A bt. egyedüli beltagjának vagy egyszemélyes kft. tagjának a társasági szerződésben kötelező-e nyilatkoznia arról, hogy a társaság ügyvezetését megbízásban vagy munkaviszonyban látja el? Amennyiben nem nyilatkozik, van-e arra lehetősége, hogy saját hatáskörben döntsön arról, hogy az ügyvezetést milyen jogviszonyban látja el? Magyarországon biztosítotti jogviszonnyal rendelkező nő és gyermeke igénybe veheti-e az orvosi ellátás Németországban a férj családi biztosítása révén, amennyiben a kismama tartósan csed, gyed folyósítás alatt Németországban tartózkodik, de a biztosítási jogviszonya továbbra is Magyarországon áll fenn? Kérem, hogy az EU kártyával igénybevehető sürgősségi ellátáson kívüli orvosi ellátásra vonatkozóan válaszoljanak

    Kérdés

    Tisztelt tb-szakértő! Evás cégben kültag, személyesen nem közreműködik. Ezt mivel igazolja? Főállású katás egyéni vállalkozást kezdene, ki kell lépnie a cégből? Módosítania kell a társasági szerződést? Mit kell tartalmaznia a társasági szerződésnek ebből a szempontból? Kérem szíves válaszát.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Egy bt. 2016-ban olyan mértékű pénzügyi veszteséget realizált, melynek következtében a 2016-os beszámolóban a saját tőkéje mínuszos lesz. A társasági szerződésben rögzítésre került, hogy a tagok nincsenek további befizetésre kötelezve. Ebben az esetben mikor és milyen teendői vannak a tagoknak? Valóban nincs pótbefizetési kötelezettségük, vagy a negatív tőke miatt mégis szükség van rá, a társasági szerződés tartalma ellenére is? Ez hol van szabályozva? Köszönettel.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Kötelező-e a társasági szerződés módosítása ahhoz, hogy a beltag munkaviszonyban láthassa el feladatait, vagy valóban elegendő egy taggyűlési jegyzőkönyv? Köszönettel: Ági

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Azzal a kérdéssel fordulok Önhöz, hogy egy munkaviszonyos 8 órás dolgozó foglalkoztatása történhet-e kötetlen munkarendben a munkakör sajátos jellegére tekintettel? Ha igen, köteles-e jelenléti ív vezetésére? Illetve ha nem, akkor milyen lehetőségek vannak? Ha nem tagja a vállalkozásnak, akkor lehet-e, hogy a magasabb összeg után fizessük meg az alkalmazott után a járulékokat? Illetve az lenne még a kérdésem, hogy a társasági szerződésben nem szereplő személyt be lehet-e jelenteni ügyvezetőnek? Válaszát előre is köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! 2015.01.01-től a nem katás tagnak osztalékból származó jövedelme keletkezik. Ezzel kapcsolatban kérdezem: – 2014. évben keletkezett nyereségre már vonatkoztatható ez a szabály, – a nyereség megállapításánál a bevétel csökkenthető-e a számlával igazolt költségekkel – függetlenül attól, hogy csak bevételi nyilvántartást vezetünk –, vagy a nyereség = a bevétellel, – társasági szerződés lehetőséget ad arra, hogy egyhangú határozat alapján a nyereség felosztása ne a vagyoni betét arányában történjen. Ez elegendő, vagy szükséges a társasági szerződés módosítása, hogy az arányoktól eltérjünk, – korábban a keletkezett nyereség egyéb jövedelemnek minősült. Mi van akkor, ha ezt még nem rendeztük a nem katás tagokkal. Van erre vonatkozóan határidő? ( Az osztalék felvételére tudom, hogy nincs.) Köszönettel Kovács Dezsőné

    Kérdés

    Egy általunk könyvelt kft.-nél munkaügyi ellenőrzés történt. A kft. két magánszemély tagból áll, ahol az egyik tag – aki a kft. ügyvezetője – heti 36 órát meghaladó munkaviszony mellett megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat nulla forintért, a másik tag heti 30 órában, munkaviszonyban dolgozik a kft.-ben eladóként. A kft. egy üzletet üzemeltet, aminek a nyitvatartási ideje hétköznap napi 9 óra, és szombaton is nyitva van fél napot. A 30 órában foglalkoztatott munkavállalót (aki a kft. tagja is) a munkaideje letelte után a kft. másik tagja (aki az ügyvezető) váltja fel, és ő látja el az eladói feladatokat. Az ellenőrzés során azt a megállapítást tette a munkaügyi felügyelőség, hogy az ügyvezető nem állhat a pult mögé eladóként dolgozni, mivel neki az ügyvezetésre van megbízása, és a társasági szerződésben személyes közreműködésre nincs hivatkozás, ezért ajánlották, hogy jelentsük be az adóhatóság felé T1041-es nyomtatványon, mint munkavállaló dolgozót eladóként heti 19 órában, ahogy a bolt nyitvatartási ideje megkívánja. (Egy munkaügyi előadáson felvetettem ezt a problémát, ahol az előadó azt tanácsolta, hogy megbízási jogviszonyban is elláthatja az ügyvezető az eladói munkakör feladatait.) A kft. ügyvezetőjét bejelentettük a T1041-es nyomtatványon, mint társas vállalkozó tagját heti 36 órás munkaviszony mellett. Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, amiért díjazásban nem részesül, ezért nem képződik tb-jogviszonya, így T1041-es nyomtatványon bejelentési kötelezettsége.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A kft. 500 ezer forint jegyzett tőkével alakult, és jelenleg is ennyi a tőkéje. A 2015. évben 12 500 eFt volt az adózott eredménye, ebből 10 000 eFt osztalék kifizetését határozta el, a többi 2500 eFt a továbbiakban az eredménytartalékban szerepel. 2016. évben a társaság kifizetheti-e az osztalékot (nem veszélyezteti a működést), ha még nem emelte fel a jegyzett tőkét 3000 eFt-ra? Ha kifizethető az osztalék, akkor kell-e nyilatkozni a taggyűlés felé, hogy nem veszélyezteti a kifizetés a működést, és be kell-e nyújtani a nyilatkozatot a cégbíróság felé? (A társasági szerződés még nem módosult az új Ptk.-ban foglaltaknak megfelelően.) Válaszát előre is köszönöm: Pné Enikő

    Kérdés

    Egy betéti társaság teljesíthet-e pótbefizetést, ha 10 éve működik és mindig volt egy kis nyeresége? Most üzlethelyiséget vásárolna, tevékenységét bővítené, de nincs elég pénze. A tagi kölcsönt szeretnénk ezzel elkerülni. A társasági szerződésbe a pótbefizetés lehetőségét beleíratnánk. Válaszukat köszönöm

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! Az oldalukon lévő, Tagi kölcsön és illeték – SOS! című kérdés nyomán a kérdésem a következő volna: Adott egy végelszámoló bt., amelynek a beltagja tagi kölcsönt adott a bt.-nek. Ennek a magánszemélynek van egy kft.-ben 50% tulajdoni hányada. Átvállalhatja-e a tartozást a kft. a bt.-től, és ha igen, ennek mi a módja, kell-e társasági szerződést módosítani, tagi jegyzőkönyvet készíteni, mik a feltételei? Előre is köszönöm.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha egy kft. 2016-ban év közben a társasági szerződésben megváltoztatta a osztalék tagok közötti felosztásának arányát, akkor azt mikortól kell alkalmazni, mert a 2015. évre jóváhagyott osztalék egy része lett még csak kifizetve a tagoknak, a még kifizethető osztalékot milyen arányban kell kifizetni? Köszönettel várom válaszát.

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Amerikai online oktatás áfájának elszámolása, egyéb adói

    Juhász Tibor

    okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

    Munkába járás költségtérítése

    Lepsényi Mária

    adószakértő

    Üzembentartó-váltás után költségelszámolás

    Hunyadné Szűts Veronika

    igazságügyi adó- és járulékszakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 április
    H K Sze Cs P Sz V
    30 31 1 2 3 4 5
    6 7 8 9 10 11 12
    13 14 15 16 17 18 19
    20 21 22 23 24 25 26
    27 28 29 30 1 2 3
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media