„Nem csak rezsit, adót is kell fizetni, de fontos, hogy legyen miből”

Megosztás Tetszik

Egyet lehet érteni az agresszív adótervezés elleni szigorú fellépéssel, ugyanakkor a bonyolult, nehezen érthető és állandóan változó jogszabályi környezet sok jogkövető vállalkozás számára is nehézséget okoz. Pedig ha a kiszámíthatatlan, értelmezési nehézségeket okozó elemeket, a vizsgálatok szubjektivitását sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valós gazdasági tevékenységet végző nemzetközi vállalkozások számára – hangsúlyozta Siklós Márta, a LeitnerLeitner tanácsadó cég igazgatója azon a sajtóbeszélgetésen, amelyen a gyorsan változó gazdasági környezetről, s ehhez kapcsolódóan az adóbírságok kockázatáról, az adózói magatartás motivációiról és a kívánatos irányokról is szó esett.

„Nem csak rezsit, adót is kell fizetni, de fontos, hogy legyen miből”- mondta Siklós Márta arra utalva, hogy az adózók nem bújhatnak ki az adófizetés alól, ugyanakkor ehhez használható, adózóbarát jogszabályokra van szükség, ahol a szolgáltató adóhatóság és az adózó között partneri a viszony. „Már messze túl vagyunk azon a szinten, ami átlátható” – válaszolta arra a kérdésre, hogy a változó adó jogszabályok követhetősége problémát okozhat-e állampolgárnak (igen) és tanácsadónak. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy a magyar vállalkozások nagy része a könyvelőjétől várja a választ olyan kérdésekre, amelyhez már adótanácsadói kompetencia kellene – mindezt úgy, hogy a pénzügyi-adózási ismeretek széleskörű oktatása gyerekcipőben jár. A szakember véleménye szerint egy átlagos eváson vagy ekhozó adóalanyon kívül a mai jogszabályi környezetben senki nem tud maga boldogulni - annyira bonyolult és gyorsan változó a szabályozás.

„Nem a visszaélésszerű joggyakorlás okoz bajt. A legtöbb esetben inkább a megfelelő ismeretek hiányáról, a hirtelen és gyakran változó gazdasági környezet okozta információhiányról van szó”- mondta a LeitnerLeitner tanácsadócég igazgatója arra utalva, hogy az adóellenőrzésekkor fellelt hibák többsége nem az adócsalás következetes szándéka miatt történik. A szakember kiemelte ennek kapcsán, automatikus adóellenőrzésre számíthat az, aki adót igényel vissza, aki a társasági adó alanyaként nem szeretné megfizetni a minimumadót, s kiemelte azt is: egyre gyakoribb, hogy külföldi adóhatóság indít vizsgálatot Magyarországon tevékenykedő adóalanyával kapcsolatban.

Kiket ellenőriz az adóhatóság2013-2014-ben?

A NAV februárban hozta nyilvánosságra 2013-as ellenőrzési irányelveit, melyek meghatározzák azokat a tevékenységi köröket, melyeket kiemelten vizsgálni fognak. Érdemes készülniük például a cukor, édesség, szoftver, elektronikus termékek és egyéb háztartási cikkek nagykereskedelmével, vetőmag, dísznövény és műtrágya kiskereskedelemmel foglalkozó cégeknek. Várhatják az ellenőrzéseket a biztonsági szolgáltatók, nyomozók, valamint a munkaerő-piaci szolgáltatások. Jobb, ha számítanak ellenőrzésre a hús- és baromfikészítmények gyártói, a műanyag csomagolóeszköz és az építőanyag gyártók is. A LeitnerLeitner igazgatója arra is felhívta a figyelmet, hogy a hatóság már az idei vizsgálatok során is gyűjt adatot a jövő éviekhez a 2014-re kijelölt cégekről, vagyis a csomagküldéssel, az internetes kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokról, a magánorvosokról, fogorvosokról és más egészségügyi szolgáltatókról, de nem ússzák meg a számvitellel foglalkozó vállalkozások, adószakértők és jogi szolgáltatók sem.

Hosszú ideje téma, hogy a nemzeti adóhatóságok milyen intenzitással működnek együtt az adóalanyok ellenőrzésében, adatszolgáltatásban. A közeljövőben már vállalkozásoknak számolniuk kell a hazai és a nemzetközi adóhatóságok szorosabb együttműködésével, közös fellépésével az országhatáron átnyúló ügyleteket érintő kérdésekben. Néhány ellenőrzési területtel kapcsolatban azonban még olyan bizonytalanságokat lehet tapasztalni, amelyek várhatóan nehézséget fognak okozni a jogszerűségre törekvő adóalanyoknak is. Ilyen például az ellenőrzések egyik slágerterülete az áfa, amelynek ellenőrzését számos új eszköz bevezetése teszi hatékonyabbá. Ezek közé tartozik a belföldi áfa-összesítő jelentések adatainak számítógépes feldolgozása, a pénztárgépek ellenőrzése és az online rendszer bevezetése, valamint a pénzforgalmi elszámolású áfa.

Mindez a növekvő adminisztrációs terhek miatt önmagában is nagyobb hibázási lehetőséget jelent. Ha hozzávesszük ehhez, hogy az összesítő jelentéssel kapcsolatban ügyfeleink számos problémát észleltek – mint például a devizás tételeknél felmerülő kerekítési problémák vagy a számla korrekciók esetei – akkor belátható, hogy a legjobb szándék esetén is könnyen sújthatók mulasztási bírsággal a vállalkozások – hangsúlyozta Siklós Márta, hozzátéve: éppen a jogbiztonság és az elvárt jogkövető magatartás miatt egyes esetekben, módosítások idején indokolt lenne moratórium elrendelése, amely időt ad az adóalanyoknak arra, hogy felkészüljenek az új szabályok alkalmazására.

További áfa-újdonság a fordított adózás (amikor a vevő vallja be az áfát) alá eső termékkör bővülése is. Ez ugyan valódi megkönnyebbülést jelent azoknak a cégeknek, amelyeknek eddig finanszírozniuk kellett hosszú adóellenőrzések miatt bennragadt visszaigényelhető áfát, de közben néhány ponton bizonytalanságot okoz. Nem világos ugyanis, hogy mely termékek esetében alkalmazható.

Hasonló nehézségekkel szembesülhetnek a népegészségügyi termékdíj alanyai is, hiszen nem mindig egyértelmű, hogy egy bizonyos áru „mártás-e” vagy „szósz”, és a tévedés mindkét esetben milliókba kerülhet.

A komoly adóhatósági figyelemben részesülő láncügyletek esetében azonban – ahogy az Adózóna kérdésére Siklós Márta elmondta – sokszor nehézkes az adóalanyoknak bizonyítani, hogy valós eseményen alapul a leszámlázott tevékenység. „Egy dolgot tehetnek a cégek: minden mozzanatot dokumentálnak, mert egy vizsgálatnál másképp nehezen tudják bizonyítani, hogy kellő körültekintéssel jártak el”.

A sajtóbeszélgetésen azt is kiemelték: a bizonytalanságoknál és az értelmezési nehézségeknél is többet ront az adózási fegyelem kialakulásán, amikor az adóhatóság a büntetések kiszabásánál a jogszabályi szövegen túlterjeszkedő értelmezésre alapoz. Ráadásul annak ellenére, hogy több ilyen ügyben már EU Bírósági ítéletek is elmarasztalták hazánkat, és e gyakorlat megváltoztatására kérték fel az illetékeseket, a jogalkalmazásban még nem mindig észlelhető változás. Nem segít az sem, amikor olyan ügyfelek is folyamatosan új és új ellenőrzéseknek vannak kitéve, akiknél több korábbi vizsgálat is mindent rendben talált.

Mivel sok esetben azt tapasztalható, hogy a bírság kiszabásához értelmezési nehézségek, apró, könnyen korrigálható hibák vezetnek, ezért az adózási kultúra javítása érdekében állandó, kiszámítható és jól érthető rendszert kellene megteremteni. Végül, de nem utolsó sorban idén a társasági adó bevallások helyességét is kiemelten fogja vizsgálni a hatóság, többek között az eddig is előtérben tartott kapcsolt vállalkozások közötti árképzést (transzferár-képzést), valamint az adókedvezmények igénybevételének jogosságát. Az adókedvezmények jogszerűségének vizsgálatára való felkészülés mellett fontos lehet a felhasználás optimalizálása, előretervezése is, mellyel több millió forintos megtakarítás is elérhető.

Ciprus után szabadon – szigorodó ellenőrzés, összefésült adatok

Hol a határ az üzleti és gazdasági szempontból helyes adóoptimalizáció és a káros adóelkerülés között, melynek megelőzésére az egyes nemzetek mellett a nemzetközi szervezetek (OECD, EU) is egyre határozottabban törekszenek? – tette fel a kérdést a sajtóbeszélgetésen Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető adótanácsadója. A kérdés a ciprusi események miatt is aktuális, hiszen ez a napokban is sokat tárgyalt pénzpiaci hatások mellett gyökereit és következményeit tekintve is adózási kérdés. A ciprusi betétek megadózatásának uniós szándéka mögött ugyanis az agresszív adócsökkentést támogató adórendszer elleni fellépés indoka sejthető.

A ciprusi helyzet – annak adózási vonatkozásait szemlélve – hosszú folyamat végeredménye, melynek kezdete a ’90-es évek közepére nyúlik vissza. A világ vezető államai – a G7-ek – ekkor kérték fel az OECD-t a káros adóverseny elleni intézkedések kidolgozására – fogalmazott a szakember. Azóta az államok közötti információcsere és az adóhatóságok nemzetközi együttműködése rengeteget fejlődött, mára már a vállalkozások számára is kézzelfogható szintet elérve. A tanácsadó cég tapasztalatai szerint jelenleg a hazai adóellenőrzések jelentős hányada indul külföldi adóhatósági megkeresésre.

Az amerikai, svájci vagy a közelmúlt ciprusi eseményei is e küzdelem, az agresszív adótervezés elleni harc eredményei. Ilyen például az USA által bevezetésre kerülő FATCA szabályokra, melyeket élesben 2014-től fognak alkalmazni. Az amerikai állam egy olyan információs hálózatot fejlesztett ki, amely az állampolgárok külföldi befektetéseiről szolgál adatokkal. Ez meggátolja a jövedelem eltitkolását, és így többlet adóbevételhez juttatja a költségvetést.

Az érem másik oldala Svájc, amely a bank- és adótitok sérthetetlenségére épülő gazdasági rendszerét azáltal próbálja védelmezni, hogy az információ kiadása helyett forrásadó levonással kompenzálja a névtelenségbe burkolózó számlatulajdonosok államait. A ciprusi események pedig újabb példával szolgálnak az agresszív adótervezést támogató rendszerek elleni nemzetközi nyomásgyakorlásnak. Ugyanakkor az is tény egyelőre – amennyiben valakinek ez a szándéka – vannak még olyan országok, amelyekre egyelőre a nem sikerül nyomást gyakorolni az ott fialtatott pénzekkel kapcsolatban.

2014-ben várhatóan újabb elemekkel bővül majd a káros adóstratégiák elleni küzdelem. Az EU-ban kiszélesedik az államok közötti automatikus információcsere, amely jelenleg az áfa és a megtakarítások területére terjed ki, azonban jövőre már a munkaviszonyból, biztosításból, ingatlaneladásból származó jövedelmekre, a vezető tisztségviselők díjazására és a nyugdíjakra is vonatkozik majd. 2017-től pedig a tervek szerint kiterjed majd az osztalékra, a tőkenyereségre és a jogdíjra is.

A tanácsadók kiemelték: Magyarország adórendszere versenyképes, az 500 millió forintig érvényes 10 százalékos társasági adókulcs nemzetközi viszonylatban is nagyon alacsony, amelyet tovább támogat a társasági adózásban rejlő kedvezmények sorozata. Ezek önmagukban és kombinálva is jelentős mozgásteret nyújtanak a tényeken alapuló, valós tevékenységgel összefüggő, megalapozott adóoptimalizálásra. Mindezek mellett a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, célzott kedvezményrendszere is erősíti a hazai adórendszer versenyképességét. Amennyiben a kiszámíthatatlan, nehezen értelmezhető elemeket, a különadókat sikerülne csökkenteni, hazánk vonzó alternatíva lenne a valóságos gazdasági tevékenységeket végző nemzetközi vállalkozások számára.